A távmunka és a kötetlen munkarend kapcsolata
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Alábbi írásukban a szerzők a távmunkavégzés és a kötetlen munkarend jogintézményének közös metszetét veszik górcső alá.
Azt gondoljuk, hogy (többek között) a távmunkavégzés elterjedésében megmutatkozó hazai foglalkoztatási szokások jelentős átalakulása indokolttá teszi, hogy figyelmet fordítsunk a távmunkavégzés és a kötetlen munkarend hatályos szabályainak egymással való összefüggéseire. Jelen cikkünk tehát e két jogintézmény közös metszetéről szól.
I. Munkaidő-beosztás
Mindenekelőtt tisztáznunk kell egy másik alapfogalmat, a munkaidő-beosztásét. A munkaidő-beosztás magában foglalja a munkavégzéssel kapcsolatos idő (munkaidő), a munkavégzés alóli mentesülés ideje, a pihenőidők tartamának meghatározását. E fogalomból számos konzekvencia következik a kötetlen munkarend jogintézményét illetően.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) munkaidő-beosztásra vonatkozó 50. fejezete az általános munkarend és az egyenlőtlen munkaidő mellett nevesít néhány munkaidő-beosztási módszert is, közöttük a kötetlen munkarend szerinti foglalkoztatás szabályait.
II. Kötetlen munkarend
Az Mt. 96. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg a kötetlen munkarend fogalmát.: „A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.”
A munkaidő-beosztás és a kötetlen munkarend fogalmából következik, hogy kötetlen munkarend esetében a munkavállaló saját maga osztja be
- a napi munkaidejét,
- a napi pihenőidejét és
- a munkavégzés alóli mentesülésének idejét.
Ez természetesen nem jelenti azt, a munkavállaló dönthet úgy, hogy egy hónapban kevesebbet dolgozik, mint a teljes napi munkaidő alapján ledolgozandó havi munkaóraszám. A kötetlen munkarend esetén az a lényeg, hogy havi átlagban legyen meg a munkavállaló napi 4/6/8 óra munkaideje.
A fentebb írtakból még két fontos konzekvenciát is le kell vonnunk. A kötetlen munkarend esetében nincs úgynevezett jelenléti ív sem, valamint rendkívüli munkaidő (leánykori nevén túlóra) és ahhoz kapcsolódóan rendkívüli munkavégzésért járó pótlék (túlórapénz) sem. A Legfelsőbb Bíróság az EBH2009. 2070. határozata alapján „ha a munkavállaló a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg, eltérő megállapodás hiányában rendkívüli munkavégzés esetén ellenérték nem illeti meg.”
Természetesen a munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak úgy, hogy például a hétvégén felmerülő munkavégzésekre az általános szabályokat tekintik irányadónak.
III. Távmunkavégzés
A veszélyhelyzet megszűnésével együtt 2022. június 2-án módosultak az Mt. rendelkezései is a távmunkavégzésre vonatkozóan, igazodva a munkaerőpiaci változásokhoz.
A távmunkavégzés jogintézményének legfontosabb szabályait[1] az Mt. 196. §-a az alábbiak szerint állapítja meg:
- § (1) Távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi.
(2) A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában.
(3) Eltérő megállapodás hiányában a távmunkavégzés során
- a) a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki,
- b) a munkáltató az ellenőrzési jogát távolról, számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja,
- c) a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát, és
- d) a munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.
A legfontosabb fogalmi elemek tehát a következők: a munkavállaló által meghatározott, a munkáltató telephelyétől eltérő helyen történő munkavégzés, amelynek ellenőrzését (főszabály szerint) számítástechnikai eszközzel valósítja meg a munkáltató. Emellett meg kell jegyeznünk, hogy rendszerint a munkavégzés eredményeinek továbbítása is elektronikus úton történik (kivéve a nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunkát).
IV. Összefüggés a kötetlen munkarend és a távmunka között
Az Mt. 196. §-a (3) bekezdésének fentebb idézett a) pontja alapján a távmunkavégzés során a munkavállaló munkarendje kötetlen, mivel eltérő rendelkezés hiányában a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki. Az általános szabálytól való eltérést minden esetben a munkaszerződésben kell rögzíteni.
Fontos kiemelni azonban, hogy a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti, így példának okáért a (heti) megbeszélésen köteles részt venni a kötetlen munkarendű munkavállaló is. Jelenti továbbá azt is, hogy egyes időponthoz vagy akár időszakhoz is köthető a munkavállaló munkaköréhez tartozó kötelezettségek teljesítése; a kötetlen munkarenddel a munkáltatónak ez a fajta utasítási joga nyilvánvalóan nem szűnik meg, mivel a munkavállaló szabadsága kötetlen munkarend esetén a „mikori” munkavégzésben rejlik. Természetesen az időszak meghatározását nem lehet visszaélésszerűen alkalmaznia a munkáltatónak úgy, hogy az kiüresítse a távmunkavégzés általános főszabályaként irányadó kötetlen munkarend jogintézményét (elvonva ezzel a munkavállaló munkaidő-beosztási jogát).
Lábjegyzetek:
[1] A jogintézményhez kapcsolódó fontos szabályokat állapít meg továbbá a munkavédelmi törvény (a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény). A munkavédelmi szabályok általános előírásként rögzítik, hogy a távmunkavégzés – a munkáltatóval kötött megállapodás alapján – a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Ezek mellett előírásokat tartalmaz a számítástechnikai eszközzel végzett távmunkára és a nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunkára (pl.: asztalos otthoni műhelyében végez munkát)
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd és dr. Kaltenecker Dániel ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.