Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ingatlanjogról, valamint az építési jogról általános jelleggel elmondható, hogy olyan területei a jogrendszerünknek, ahol a szabályok már rövid(ebb) időközönként is változnak, ezért nem mindig egyszerű „összefésülni” az adott ügyre irányadó szabályokat. Jelen cikkünkben a telekalakítás menetére vonatkozó szabályokat ismertetjük.
A telekalakítás a telekingatlan adataiban, döntően az alapterületében, elrendezésében történő változásokat jelenti, amelynek a végén az ingatlan-nyilvántartásban történő közvetlen átvezetésére is lehetőség van.
A telekalakítási kérelem, irányadó jogszabályok
A telekalakítási eljárás kérelemre induló eljárás, így az hivatalból nem indulhat. A kérelem elkészítéséhez, valamint az ingatlan-nyilvántartásban történő közvetlen átvezetéshez az alábbi jogszabályokból szükséges összefésülnünk az eljárásra irányadó szabályokat:
o az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény,
o a telekalakításról 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet,
o az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény,
o az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet.
A telekalakítási eljárás a változás megvalósítására irányuló, a telekalakítási hatóság által lefolytatott közigazgatási eljárás, amely a telekingatlan adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában ezáltal bekövetkező változásnak – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésével zárul [Étv. 23. § (2) bek.].
A telekalakítás típusai
Az eljárásnak az alábbi típusait szükséges megkülönböztetni:
o telekalakítási engedélyezési eljárás,
o egyesített telekalakítási eljárás.
A fenti típusokon belül az alábbi altípusokat kell megkülönböztetni: telekcsoport újraosztása, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatárrendezés és vasúti telekalakítás.
A telekcsoport-újraosztás esetén több, egymás melletti telek összevonása, majd újra felosztása más méretű, illetve alakú telkekké alakítása történik meg.
A telekmegosztásnál egy telket két vagy több részre osztanak fel. A megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetése után az új területek önálló telkekként, saját helyrajzi számmal lesznek megjelölve.
A telekegyesítés ennek fordítottja, vagyis két vagy több, egymással szomszédos telket egyesít, és ezek ettől kezdve az ingatlan-nyilvántartásban egy helyrajzi számmal szerepelnek.
A telek-határrendezés két vagy több szomszédos telek közös határának módosítását jelenti, úgy, hogy a helyrajzi számok változatlanok maradnak, a telkek határa azonban megváltozik.
Telekalakítási eljárás és egyesített telekalakítási eljárás
A telekalakítási engedélyezési eljárás és az egyesített telekalakítási eljárás típusa közti különbség az, hogy az egyesített telekalakítási eljárás során egyszerre nyújtandó be a telekalakítási dokumentáció a telekalakítási engedélyre vonatkozó kérelemmel, valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges kérelem és annak kötelező mellékletei és okiratai is. A telekalakítási engedélyezési eljárásban egyelőre „csak” a telekalakítási dokumentációt és a telekalakítási engedélyre vonatkozó kérelmet kell benyújtani.
A telekalakítási engedélyezési eljárás során földmérő által változási vázrajzot kell benyújtani a földhivatalba, záradékolás céljából. Ez után földmérővel elkészített, a járási hivatal földhivatali osztálya által záradékolt változási vázrajzot és a telekalakítás-engedélyezési eljárásra vonatkozó kérelmet az illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani. Utóbbi szakhatósági állásfoglalást kér az érintett szakhatóságtól, amely alapján elbírálja a telekalakítási kérelmet és ezek alapján meghozza döntését. E döntés lehet engedélyező vagy elutasító.
A fentiek közigazgatási aktusok voltak, a telekalakítás során azonban az érintett tulajdoni jogviszonyokban a polgári jog szabályai szerint kell eljárni [Étv. 24.§ (4) bekezdés].
Az illetékes kormányhivatal telekalakítási eljárás során két szempontot vizsgál:
a) a földmérő által készített változási vázrajz megfelel-e a jogszabálynak és a földhivatali alaptérképnek;
b) szakhatóság bevonásával (a kerületi jegyző jár el szakhatóságként) vizsgálja, hogy megfelel-e a benyújtott kérelem a helyi építési szabályzatnak.
A telekalakítási engedélyezési eljárásban helyt adó elvi engedély alapján még nincs helye annak, hogy az ingatlan-nyilvántartásban automatikusan átvezessék a változást, erre az engedélyező határozat csak előzetesen ad engedélyt és lehetőséget. E szakaszt követi ugyanis az ingatlan-nyilvántartási átvezetés szakasza, amikor a jogerős telekalakítási engedély birtokában, a tulajdonosok között létrejöhet telekalakítási megállapodás, ami alapján már lehet kérelmezni a telekalakítással elvégzett változások ingatlan-nyilvántartási átvezetését.
Egyesített telekalakítási eljárás során a telekalakítási engedélyezési eljárást és az ingatlanügyi hatósági eljárást egyszerre kezdeményezik. Egyszerre kell benyújtani tehát a telekalakítási dokumentációt, a telekalakítási engedélyre vonatkozó kérelemmel, valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges kérelemmel és annak kötelező mellékleteivel és okirataival is – ehhez azonban valamennyi feltételnek már az eljárás kezdetekor fenn kell állnia.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos senior partner ügyvédés dr. Pulay Flóra ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
