A végrehajtási eljárásban befolyt vételár elszámolása

Szerző: Ecovis Hungary Legal
Dátum: 2018. július 12.
Címkék: , , , ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gazdasági társaság adóssal szemben folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban Cstv.) 38. § (1) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontjában meg kell szüntetni. Ez a bekezdés rendelkezik arról is, hogy a végrehajtási eljárásban a felszámolás közzétételét megelőzően befolyt, de addig még ki nem fizetett pénzeszközöket a végrehajtó köteles a felszámoló részére átadni.  

Felmerül azonban a kérdés, hogy ezen bevétellel szemben a végrehajtó, illetve a felszámoló milyen költségeket érvényesíthet, ki jogosult az elszámolás elkészítésére és a kifizetésre, különösen akkor, ha az értékesített vagyontárgy egyben zálogtárgy is volt.

A felszámolási eljárás elsődlegességét kimondó jogszabályi rendelkezésből következik, hogy a végrehajtási eljárást a végrehajtónak – a bíróság erre vonatkozó tájékoztatása alapján – meg kell szüntetni, és a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 35/2015. (XI. 10.) IM rendelet alapján díjjegyzéket kell készítenie. A díjjegyzékben fel kell tüntetni az általa felszámított munkadíjat, költségtérítést, behajtási jutalékot és az őt megillető egyéb végrehajtói díjat is, amelyeket tehát a bevétellel szemben érvényesíthet.

A végrehajtási eljárást lezáró díjjegyzékkel szemben a felszámolási eljárás közzétételére tekintettel, nem csak a végrehajtást kérő élhet kifogással, hanem a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a felszámoló is előterjeszthet kifogást a jogszabálysértő díjjegyzékkel szemben.

Fentiek alapján tehát a végrehajtó külön jogszabály alapján érvényesítheti díját, illetve költségeit, abban az esetben is, ha időközben az adós felszámolási eljárását közzétették. A végrehajtási eljárás költségei közé tartozik a közvetlenül a végrehajtó részére fizetendő díjakon túl a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban felmerült, illetve a végrehajtást kérő által előlegezett költség is, amelyeknek levonását szintén a végrehajtó tünteti fel a díjjegyzékben, majd közvetlenül a végrehajtást kérő részére fizeti ki ezen tételeket.

A fennmaradó összeget – a díjjegyzék jogerőre emelkedését követően – a végrehajtó köteles átutalni a felszámoló részére, azonban a felszámoló ebből az összegből csak meghatározott esetekben számolhat el költségeket, és fokozottan érdemes ügyelni arra, hogy bizonyos költségek ne kerüljenek duplikáltan levonásra az esetleges megtérülésből.

A felszámolási eljárás során a pénzösszeg sorsa elkülönül abból a szempontból, hogy az értékesített vagyontárgy zálogtárgynak minősült-e, vagyis volt-e helye privilegizált, Cstv. 49/D. § szerinti kielégítésnek, vagy a Cstv. 57. §. szerinti általános szabályok alkalmazásával kell eljárni.

A Kúria BH2014.312. sz. döntésében foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a felszámoló milyen költségek levonására jogosult a zálogtárgy végrehajtási eljárásban történő értékesítése esetén. A Kúria mindenekelőtt rögzítette, hogy „a jogosult zálogjogból fakadó kielégítési elsőbbségi joga nem szűnik meg a zálogtárgy végrehajtó által történt értékesítésével, csak akkor, ha a végrehajtás során a befolyt összegből a zálogjogosult igényét egészben vagy részben kielégítették. Miután a végrehajtási eljárásban a vagyon felosztására nem került sor a felszámolás megindulása miatt, a fennmaradt kielégítési elsőbbségi jog a zálogtárgy értékesítéséből befolyt összegre vonatkozóan a jogosultat megilleti a Cstv. 49/D. §-a alapján, ha hitelezővé vált a felszámolási eljárásban.”

A hivatkozott döntésben egyértelműen rögzítésre került, hogy a felszámoló a végrehajtótól átvett összeggel szemben közvetlenül nem érvényesítheti a felszámolói díjat, részéről ugyanis nem történt értékesítés és zálogjoggal biztosított követelés behajtása sem. Amennyiben tehát a zálogtárgy értékesítését a végrehajtó végezte, a felszámoló a felszámolói díjat a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási költségként, az általános szabályok szerint érvényesítheti az adós egyéb vagyonával szemben.

Bár a Kúria döntése nem említi, érdekes megvizsgálni, hogy a felszámolói díjon túl a felszámoló érvényesíthet-e bármilyen más költséget, legjellemzőbb esetben a pénzösszeg átutalásával kapcsolatban felmerült bankköltséget. A Kúria indokolása alapján, amennyiben úgy kell tekinteni, hogy nem történt zálogtárgy értékesítés, a felszámoló más, Cstv. 49/D. § alapján levonható költséget sem érvényesíthet közvetlenül a vételárral szemben, az kizárólag az eljárás végén vehető figyelembe.

Abban az esetben pedig, amennyiben nem zálogtárgy értékesítésére került sor a végrehajtási eljárásban, a felszámolási eljárás Cstv. 57. § (2) bekezdése szerinti költségei kielégíthetők a pénzeszközből, a fennmaradó összeget, pedig a Cstv. 57. § (1) bekezdésében rögzített sorrendet figyelembe véve kell megosztani a hitelezők között.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a Kúria egyértelműen rögzítette ezt a helyzetet, ezért érdemes ügyelni a végrehajtó és a felszámoló elszámolásában feltüntetett tételekre, valamint arra, hogy az eljárásokban kétszer ne kerüljön levonásra az értékesítéssel kapcsolatos költség.

A cikk szerzője dr. Molnár Gergő Zsolt partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


Két munkavállaló egy munkakör – a munkakörmegosztás szabályai
2019. október 17.

Két munkavállaló egy munkakör – a munkakörmegosztás szabályai

A leggyakoribb munkaviszonytípus az, amikor egy adott munkaszerződést egy munkáltató és egy munkavállaló köt meg. Előfordulhat azonban az, hogy akár munkavállalói, akár munkáltatói oldalon több személy van jelen. Előbbi esetében munkakörmegosztásról, utóbbi esetben pedig több munkáltató által létesített munkaviszonyról beszélhetünk. Jelen írásunkban a munkakör megosztására fókuszálunk.

III. Wolters Kluwer Versenyjogi Konferencia – Ahol mindenki győztes
2019. október 15.

Idén november 19-én a Wolters Kluwer Hungary Kft. a Magyar Versenyjogi Egyesülettel közösen immáron harmadik alkalommal rendezi meg versenyjogi tematikájú tanácskozását. A Hilton Budapest City Hotelbe ebben az évben is sok szeretettel várjuk a vállalati jogtanácsosokat, ügyvédeket, illetve a jogterülettel munkájuk során egyéb úton kapcsolatba kerülő szakembereket.