Aláírták a bérmegállapodást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A garantált bérminimum 260 ezer forint lesz, a minimálbér pedig 200 ezer forint. A minimálbérrel együtt a közmunka bére is jelentős mértékben emelkedik – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a bérmegállapodás aláírásakor.

A bérmegállapodást aláírta Orbán Viktor miniszterelnök, Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségnek elnöke, Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

A miniszterelnök az eseményen kiemelte: a minimálbér legalább háromtényezős egyenlet, vannak a munkavállalók, akik magasabb fizetést szeretnének, a munkaadók, akik meg akarják őrizni a versenyképességüket és van a kormányzat, amelynek az a kötelessége, hogy az ország pénzügyeit rendben tartsa. Ahhoz, hogy a bérek növekedjenek, a versenyképesség megmaradjon és a pénzügyek is rendben legyenek, belátásra van szükség.

2010 után belátták, hogy nem ideológiai okoskodásra van szükség, hanem az emberek képviseletét kell a kormányzás középpontjába tenni és akkor megvan a közös alap, amelyről létrehozható a szakszervezetek és a munkaadók megállapodása.

A kormányfő szerint van egy robosztus gazdasági növekedés, Európában az egyik legnagyobb, emögött komoly munka van. Ez a növekedés minden magyar közös sikere, ezért mindenki részesülni fog belőle, még a nyugdíjasok is.

A garantált bérminimum 260 ezer forint lesz, a minimálbér pedig 200 ezer forint. A minimálbérrel együtt a közmunka bére is jelentős mértékben emelkedik – tette hozzá.

12 év alatt 172 százalékos növekedés

Úgy fogalmazott, a munka jó dolog, feltéve, ha tisztességesen megfizetik. 2002 és 2010 között 2 százalékkal csökkent a minimálbér reálértéke Magyarországon, miközben a többi V4-es országban ugyanez a mutató plusz 30 százalék volt.

2010 után a legfontosabb feladat az volt, hogy szakítsanak az alacsony minimálbér gyakorlatával, segély helyett munkát kínáljanak, hogy mindenki, aki tud, dolgozhasson és a munkát ne csak erkölcsi, hanem anyagi értelemben is becsüljék meg.

Ennek a megközelítésnek a sikerét az bizonyítja, hogy az elmúlt 12 évben összesen 172 százalékos volt a minimálbér növekedése, ez a magyar szakszervezeti mozgalom legnagyobb sikere. Az, hogy mindenki dolgozhat, a munkaadók legnagyobb sikere és hogy közben a pénzügyek, az államháztartás rendben van, a kormány sikere.

Orbán Viktor szerint minden bérmegállapodásnak a velejárója nemcsak a minimálbérek emelkedése, hanem a munkáltatókat terhelő adók és járulékok csökkentése is. Ha csökkentik az adókat, akkor a vállalkozók ezt a pénzt a munkásoknak adhatják, több marad a vállalkozásoknál, ezért több maradhat a családoknál.

Úgy vélte, ebből a pénzből újabb munkahelyek és emelkedő fizetések lesznek, amelyek végső soron tovább növelik a gazdasági teljesítményt. Az egész mostani munkaalapú gazdaságnak az archimédeszi pontja a versenyképességet javítani tudó adórendszer, az adócsökkentésekkel teremtették meg a lehetőségét annak, hogy minden évben arról beszélhessenek, hogy mennyivel tudják emelni a béreket.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kormány szövetséget ajánlott a szakszervezeteknek és a munkaadóknak, „a cselekvés szövetségét ajánlottuk a munka világának”. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése felfelé hajtja az átlagbéreket is, ezért a mai hír nemcsak a minimálbérből és a garantált bérminimumból élőknek jó hír, hanem mindenkinek, aki dolgozik – mutatott rá.

A foglalkoztatottság kiheverte a válságot

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hangsúlyozta: rendkívüli eredményeket értek el az elmúlt időben, mert a magyarok nem segélyből, hanem munkából akarnak megélni. A járvány alatt is értek el eredményeket, úgy tűnik, a kormány intézkedései működnek, a magyar gazdaság ismét a legjobban teljesítők között van – mutatott rá. A foglalkoztatottság is kiheverte a válságot.

A magyar munkanélküliségi ráta a legalacsonyabbak között van az EU-ban. A bérek 2010 óta folyamatosan emelkednek, ebben a járványhelyzet sem okozott törést. Jelentős igény mutatkozott a legkisebb fizetések emelésére, a minmálbér emelését az emberek is támogatják.

Ezzel a dolgozók megbecsültségéről szóló intézkedéssel a gazdaság növekedéséből még jobban részesülhetnek a magyar családok. A foglalkoztatók megfelelő ellentételezését pedig az adóterhek csökkentése szolgálja.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kiemelte: fontos volt a minimálbér emelése azért is, hogy ne szakadjon le túlságosan az átlagkeresettől. Ha van érdemi egyeztetés, van komoly eredmény is.

Közölte: minimálbérért 300 ezer ember dolgozik, a szakmunkás bérminimum 800 ezer embert érint. Olyan megállapodási modellt dolgoznak ki, amely kiszámítható a munkavállalóknak és a munkaadóknak is.

Rolek Ferenc, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke arról beszélt, hogy optimisták ezzel a megállapodással, mert azt jelzi, hogy azzal számolnak, hogy folytatódik a gazdasági növekedés, és ki tudják gazdálkodni a növekvő béreket.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Így gondolkoznak a vagyonosok a jövőről – egy vagyontervezési felmérés eredményei

A Jalsovszky vagyontervezéssel foglalkozó üzletága, a Jalsovszky Private 2024 nyarán felmérést végzett több, mint 100 ügyfele körében. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett ügyfelek milyen céllal és módon hozták létre vagyonkezelési (különösen bizalmi vagyonkezelési és vagyonkezelő alapítványi) struktúráikat és hogyan gondolják a vagyonkezelésbe átadott, több mint 2,5 milliárd eurónyi vagyont a jövőben működtetni, kezelni. A felmérés pár kifejezetten érdekes eredménnyel és tanulsággal is szolgált.

2024. október 3.

Mi is az a névfoglalás?

Mi történik, ha egy másik vállalkozás tulajdonosainak is eszébe jut a cégalapítást tervezők előre megálmodott cégneve, és azzal korábban megalapítják a saját gazdasági társaságukat? Erről rendelkezik a névfoglalás „intézménye”.