Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alábbi írásból kiderül például az is, hogy az osztalékfizetés teljesíthető pénzbeli és nem pénzbeli, vagyoni értékű juttatással, így akár egy ingatlan átruházásával is.
A vállalkozás az adott üzleti év mérlegfordulónapja utáni ötödik hónap utolsó napjáig, azaz rendszerint minden év május 31-éig nemcsak a beszámoló elfogadásáról döntenek, hanem egyúttal az adózott eredmény felhasználásáról is [Ptk. 3:185. § (2) bek.].
A társaság a tag részére az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést azzal, hogy a társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük [Ptk. 3:88. § (2) bek.]. Ugyanakkor nem semmis a létesítő okiratnak az a rendelkezése, amely alapján a tag az osztalékból nem a törzsbetétje arányában részesedik, vagy ha a taggyűlést jogosítja fel arra, hogy az osztalék fizetéséről szóló határozatában az egyes tagokat megillető osztalékot ne a törzsbetétek arányában határozza meg azzal, hogy a létesítő okiratban és a taggyűlési határozatban sem lehet érvényesen valamely tagot a nyereségből teljesen kizárni [BDT2020. 4133].
Osztalékfizetés teljesíthető pénzbeli és a nem pénzbeli, vagyoni értékű juttatással is, így akár ingatlan átruházásával is [Ptk. 3:184. § (2) bek.]. Eme utóbbi esetben az osztalék címén megszerzett ingatlan visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alá esik [EBH2007. 1661].
Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult [Ptk. 3:185. § (1) bek.]. A Ptk. e szabályától – hitelezővédelmi szabályok által megengedett mértékben [Ptk. 3:187. §] – el lehet térni, így tehát a legfőbb szerv szabadon állapíthatja meg az osztalékjogosultság napját. Nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében azok a részvényesek jogosultak osztalékra, akik a társaság által elrendelt – és a központi értéktár közreműködésével lebonyolított – tulajdonosi megfeleltetés napján az adott részvények tulajdonosai, és nem rendelkeztek a részvénykönyvbe történő bejegyzés megtiltásáról, vagy nem kérték törlésüket [Tpt. 149. § (4) bek.].
A tulajdonosi megfeleltetés esetén az értékpapírszámla-vezető átadja a központi értéktárnak azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatait és értékpapírjaik darabszámát, akik a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó kérelemben meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált értékpapírral rendelkeznek [Tpt. 149. § (2) bek.].
Ha a legfőbb szervi határozat az osztalékkifizetés határidejére vonatkozóan előírást nem tartalmaz, az osztalék nyomban esedékessé válik. Nincs akadálya azonban annak, hogy akár a legfőbb szervi határozat, akár a létesítő okirat az osztalék megfizetését határidőhöz kösse. Miután az osztalékról való döntés kizárólagos legfőbb szervi hatáskörbe tartozik, nincs elzárva a legfőbb szerv attól sem, hogy a korábban hozott határozatát akár hatályon kívül helyezze, akár módosítsa, és az osztalék megfizetésére utóbb határidőt írjon elő, vagy az eredeti határidőt megváltoztassa. A gazdasági társaság legfőbb szerve tehát az osztalék kifizetéséről szóló határozatát utóbb módosíthatja, az osztalék kifizetésére vonatkozó határidőt megváltoztathatja [EBH2009. 1971.] .
Az osztalékhoz való jog az osztalékfizetés kezdő napjától számított 5 év elteltével évül el.
A társaság osztalékfizetési gyakorlata a jogi személy gazdálkodásának körébe tartozó kérdés, így törvényességi felügyeleti eljárásban nem támadható [BDT2021. 4347.].
Két beszámoló közötti időpontban a társaság legfeljebb osztalékelőleg fizetéséről hozhat döntést. Az osztalékelőleg kifizetésének feltétele, hogy a közbenső mérleg alapján megállapítható, a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá [Ptk. 3:186.].
A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd és dr. Sándor Géza Ecovis társult ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
