Az EKÁER-ügy az EUB elé kerülhet

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. november 6.
Rovat:

A magyar EKÁER-hez hasonló rendszert alakítottak ki már Lengyelországban is, jövőre Szlovákiában vezethetik be, ezért az az EKÁER-ügy valószínűleg az Európai Bíróság elé kerül majd – hívta fel a figyelmet közleményében a MAZARS.


Október 4-én az Európai Bizottság felszólító levélben tájékoztatta a magyar kormányt arról, hogy az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) sérti az uniós áfadirektívát, mert az a határokon átnyúló, azaz az közösségen belüli tranzakciókra vonatkozóan is előír adminisztratív kötelezettséget.

A hivatalos kötelezettségszegési eljárás megindulását is jelző levélben a Bizottság  felkérte a magyar kormányt, hogy két hónapon belül tegye meg a meg nem feleléssel kapcsolatos észrevételeit.

A magyar adóhatóság „csodafegyverével” kapcsolatban a Bizottság az eljárás jelenlegi fázisában további részleteket nem közölt, és nem is pontosította, hogy milyen aggályai vannak az EKÁER-rel kapcsolatban. Részletesebb, indoklással ellátott véleményt csak két hónap múlva küld majd, de azt is csak akkor, ha addig Magyarország nem korrigálja a szabályozást. Az egyeztetés eredménytelensége esetén pedig a végső szót az Európai Bíróság mondhatja majd ki.

Egyelőre tehát nincs pontos információ arról, hogy az EKÁER miért nem felel meg teljes mértékben az áfadirektívában foglaltaknak, de a bejelentés óta már több feltételezés is napvilágot látott.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

 

A rendszer sértheti például az EU-n belüli szabad árumozgás elvét, hiszen azzal kapcsolatban olyan részletezettségű bejelentést kell tenni az adózóknak, amelyek a határátlépéshez kapcsolódó adminisztratív formaságnak tekinthető. Ezek pedig elvi akadályai lehetnek a közösségen belüli kereskedelemnek.

Az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a felszólítás kapcsán kiadott közleményében kifejtette: Brüsszel döntése érthetetlen és meglepő, az súlyosan veszélyezteti a gazdaság kifehérítésért tett példaértékű magyar intézkedéseket, illetve hozzátették, hogy Magyarország mindent meg fog tenni, hogy megvédje az EKÁER rendszert.

 A MAZARS emlékeztet: az EKÁER 2015-ös bevezetése itthon is hatalmas port kavart. Az egyik oldalon ugyanis a szabályozás a szállított áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot helyezett kilátásba, miközben az online EKÁER-rendszer hónapokig csak döcögve működött, és – a kezdeti időszakban – egyes lényegi kérdésekben maga az EKÁER-rendelet sem fogalmazott egyértelműen.

A kezdeti fennakadások után, ugyanakkor, az adózók mára láthatóan elfogadták az EKÁER-rendszert, annak minden továbbra is fennálló nehézségével együtt.

 A MAZARS szerint azoknak a gazdálkodóknak, aki jellemzően belföldön kereskednek, az EKÁER nem jelent érdemi többletkötelezettséget. Tény, ugyanakkor – teszik hozzá – hogy az unión belül kereskedő cégeknek túlnyomórészt EKÁER-köteles szállítmányaik vannak, hiszen a hatályos mentességi küszöbök alacsonyak. Ebből adódóan pedig ezen vállalkozások adminisztrációs terhei is jelentősen megnőttek.

A rendszerrel kapcsolatban ugyancsak gyakran említett kifogás, hogy a kiszabható bírság felső határa változatlanul rendkívül magas, ezért az adózók akár egy rendszámelírás miatt is joggal „rághatják a körmüket”.

Nem ritkák az olyan esetek sem, amikor egy szállítmány nem EKÁER-köteles, de egy közúti vizsgálat során erről az ellenőrök csak úgy tudnak megbizonyosodni, hogy gyakorlatilag számon kérik azokat az adatokat, amelyeket valójában csak egy EKÁER-köteles fuvar esetén kellene az ügyfélnek biztosítani.

A MAZARS emlékeztet: a magyar EKÁER bevezetése óta hasonló rendszert alakítottak ki Lengyelországban is, 2018-tól kezdődően pedig Szlovákiában is készülhetnek a vállalkozások gazdálkodók az egyes szállítmányok nyomon követésére és az azzal kapcsolatos többletadminisztrációra.

Tekintettel arra, hogy ezeknek a szabályozásoknak az alapgondolatát veszélyeztetné az uniós szállításokra vonatkozó rész érdemi átalakítása, ezért a MAZARS véleménye szerint az EKÁER-ügy az Európai Bíróság elé kerül majd.

Kapcsolódó cikkek:


Az Airbnb igyekszik megfelelni az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak
2018. szeptember 20.

Az Airbnb igyekszik megfelelni az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak

Az Európai Bizottság és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok júliusi felhívását követően a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb elkötelezte magát amellett, hogy módosítja szerződéses feltételeit és az árait átláthatóbban tünteti fel.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései
2018. szeptember 18.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései

A munkáltatók által szervezett rendezvényeken az e cégek által készített és/vagy általuk felhasznált fényképek, videók közzétételére – a tömegfelvételek kivételével – nem kerülhet sor korlátok nélkül; egy alkalmazottat mutató fotó mint személyes adat a Ptk. és a GDPR védelmét is élvezi.

Nagyot változik a szerzői jog szabályozása
2018. szeptember 13.

Nagyot változik a szerzői jog szabályozása

Nagy többséggel megszavazta  szerdán az Európai Parlament plenáris ülése a javaslatot, amelynek első változatát júliusban még elutasították, és amely egyesek szerint a számítógépes világháló cenzúrázásához vezethet.

Önálló törvény született az üzleti titokról
2018. szeptember 6.

Önálló törvény született az üzleti titokról

Eddig a Ptk. és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szabályozta kérdést – e kettős rendszert és a vele járó nehezebb átláthatóságot szüntette meg az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény.