Az Interim Manager, mint vezető tisztségviselő dilemmája


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalkozások dinamikus szervezetek. Aki nem változik, az nem is létezik, lehet hallani gyakran. Fokozottan igaz ez a cégek vezetői állományára. A nem is olyan ritka stratégiamódosítások, a piaci alkalmazkodás, a pillanatnyi taktikai elemek változása, egy nagyobb projekt, a szakmai követelmények módosulása és természetesen a meglévő vezető kiválása mind személyzeti, azon belül dominánsan vezetői igényeket generálnak.

Ezeket a sokszor váratlanul jelentkező és halaszthatatlan átmeneti jellegű vezetői igényeket a leghatékonyabban az úgynevezett interim managerekkel lehet betölteni. Ők azok a tapasztalt vezetők, akik önálló vállalkozóként egy-egy meghatározott és időben jól tervezhető célfeladatra szerződnek, az esetek egy részében felsővezetői pozícióra.

A definíció szerint,

„Az Interim Manager azonnali hatékony megoldás, ha adott időben jól behatárolható vezetői feladatra nem áll rendelkezésre helyben vezetői erőforrás. Haladéktalanul átveszi az operatív irányítást, stratégiában gondolkodik, valamint know-how-t hoz.”

A fenti meghatározás jól fejezi ki az interim manager lét alapvető jellemzőit. „….Haladéktalanul átveszi az operatív irányítást….” olvashattuk az előbbiekben. Ártalmatlannak tűnő definíció töredék, de ebben rejlik az interim manager dilemmája is. Nincs idő a megbízás tárgyát képező cég hosszadalmas előzetes vizsgálatára és még kevesebb idő van arra, hogy mérlegelje, vajon milyen jövő elé néz a cég a megbízás lejárta után. A döntést órák alatt kell meghozni és az operatív munka felvétele is napokon belül megtörténik. Hiszen épp ezért keresnek interim managert. Az azonnali operativitás a szolgáltatás egyik, ha nem a legnagyobb előnye.

A legnagyobb európai interim piacon, az Egyesült Királyságban született legfrissebb felmérés szerint az interim managerek mintegy 8%-a dolgozik CEO vagy ügyvezetői pozícióban. Magyarországon is hasonló arányt lehet valószínűsíteni. Ennek a csoportnak egy nem elhanyagolható része válságmenedzseléssel foglalkozik, arra szól a megbízása is. Szebben fogalmazva turn-around-manager.

Ezek a managerek elkerülhetetlenül is megbízási jogviszonyban bejegyzett ügyvezetők, cégvezetők vagy esetleg más felelős tisztségviselők, hiszen munkájukat csak teljes felhatalmazás és operatív cégképviselet mellett tudják ellátni. Az esetek döntő részében nincs is más alternatíva, a cégvezetést teljeskörűen kell átvenni.

Az interim manager dilemmája itt kezdődik. Egyrészt a feladat eredményessége egy krízismenedzselési projektben kétesélyes, ha nem lehet fenntartható pályára állítani a céget, az szakmai kudarc is. Másrészt általában nincs befolyása a megbízása utáni időkre. Nem tudhatja, milyen végleges sorsot szánnak a tulajdonosok a cégnek, milyen jövőbeni cégstratégiában gondolkodnak. Még egy jól előkészített, szakmailag megalapozott, jól menedzselt csődvédelmet követő előnyös csődegyezség esetén sem biztos, hogy a tulajdonosok a céget tovább viszik. Nem példa nélküli, hogy a csődvédelmet alapvetően időnyerésként értelmezik és egyébként reális csődegyesség esetén is inkább idővel a cég elhagyását választják, miután a perspektivikus tevékenységeket áttelepítik más érdekeltségeikbe. Ezekhez a lépésekhez a válságmenedzseléssel megbízott interim managernek már általában nincs köze, a fejlemények megbízása lejártát követően mennek végbe.

De az interim manager mégsem lehet közömbös az iránt, mi történik a jövőben egy sikertelen vagy egy életképes, de a tulajdonosok által mégis kiürítésre ítélt céggel.

A cég rendezett megszüntetése vagy megszűnése általában nem okoz gondot. Végelszámolás esetén kicsi a kellemetlenségek esélye. Felszámoláskor viszont a felszámoló részéről sokszor rutinszerű a korábbi vezető tisztségviselők felelősségének firtatása. Egy a hitelezők vagy a felszámoló által indított megállapítási per vagy a felszámolást követően egy marasztalási per nem hiányzik senkinek.  Az interim manager kényesen vigyáz munkája során a felelősség kérdésére, de egy vizsgálat, eljárás – kimenetelétől függetlenül – senkinek sem jó. Szintén előnytelen és időrabló a felszámoló felé fennálló rendelkezésre állási kötelezettség is.

A Polgári Törvénykönyv alapján megbízási jogviszony esetében van arra lehetőség, hogy a felelősség kérdésében jogviszonyukra egyedi megállapodásokat határozzanak meg a felek. Ez adhat elméletben védelmet az interim managernek, akik nem minden esetben ismerik ezt a lehetőséget vagy nem tudják elfogadtatni az egyébként is bajban lévő és gyanakvó megbízóval.

A legkellemetlenebb és legveszélyesebb a korábbi vezető tisztségviselőnek természetesen a jelentős köztartozások hátra hagyásával is terhelt „elhagyott” cég adószámának törlése, kényszertörlésbe csúszása. A veszélyeztetettség nem elhanyagolható. Egy vezető tisztségviselői eltiltás, vagy akár egy elhúzódó felelősségére vonatkozó eljárás, az interim vezető karrierje megtörését is jelentheti.

És mindezek sok hónappal, évvel a szerződése lezártát követően.

Az igazi dilemma tehát abban rejlik, hogy vajon vállalja el a felkért interim manager a nagyon vonzó szakmai kihívást jelentő válságmenedzselést vezető tisztségviselőként avval a kockázattal, hogy megbízása lejárta után már nem lesz befolyása a cég középtávú sorsára, vagy tartsa távol magát az ilyen jellegű megbízásoktól, ami viszont pont munkája egyik legszebb területét jelenti.

Az interim managerek az utólagos kellemetlenségek kivédésére nem ismernek kiforrott és teljes biztonságot adó rutinszerűen alkalmazható megoldást, erre nincsenek felkészülve és nem ismernek erre vonatkozóan igazán jó külföldi gyakorlatot sem.

A cikk szerzője Csuri Ferenc Gábor, gyakorló interim manager


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 23.

Csak a Cégközlönyben jelenhet meg a cég közleménye?

A címben feltett kérdésre a jelen cikk szerzője, Dr. Zalavári György ügyvéd szerint a válasz egyszerű: „Nem, más online felületen is közzé tehető a gazdasági társaság hivatalos közleménye.” De miért is fontos ez?

2021. szeptember 22.

Iustitia a tervezőasztalnál

„A szoftvertervezésben évtizedek óta a felhasználó élmény az egyik legfontosabb szempont. De mi van a joggal? Itt is megjelent egy új kifejezés: a legal design. Olyan megoldásokat jelent a jogban, amelyek a felhasználót, a „felhasználói élményt” tartják a tervezéskor a legfontosabb szempontnak.