Az online vitarendezési platform működése


Megkezdte működését az Online Platform Vitarendező Tanács, bővítve a jogorvoslati lehetőségek körét.

A digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló 2022. október 19-ei (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseknek, valamint az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvénynek történő megfelelés érdekében, az online platformot üzemeltető szolgáltatók és a szolgáltatást igénybe vevők közötti jogviták békés, peren kívüli rendezésére jött létre az Online Platform Vitarendező Tanács.

Az online platformot üzemeltető szolgáltatók pontos meghatározása nem ismert, de feltehetően azok a vállalkozások sorolhatók ide, akik az interneten keresztül nyújtanak digitális szolgáltatásokat ügyfeleik számára. Ha e működéssel kapcsolatosan keletkezik nézeteltérés a felek között, akkor fordulhat az ügyfél a tanácshoz.

A testület működését a peren kívüli vitarendezési testületekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 4/2024. (III. 21.) NMHH- (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) rendelet szabályozza részletesen. A tanács elnöke és tagjai egyetemi jogi végzettséggel, jogi szakvizsgával, Magyarországon elismert tudományos fokozattal vagy felsőoktatási intézményben legalább tízéves jogi oktatói gyakorlattal és legalább hároméves szakmai tapasztalattal rendelkeznek.

A testület alapesetben három, az adott ügyre megfelelő szakértelemmel rendelkező, független és pártatlan tagból álló tanácsban jár el. A vitarendezési testület eljárásához a kérelmet írásban elektronikus vagy nem elektronikus úton kell benyújtani. Az eljárásért a kérelmezőnek által háromezer forint eljárási díjat kell fizetnie. A kérelemnek tartalmaznia kell legalább a kérelmező, a szolgáltató adatait, a kifogásolt magatartás és a kérelmező álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait.

A kérelmező meghallgatás tartását is kérheti. Az eljáró tanács a meghallgatást mellőzheti, ha  az ügy megítélése egyszerű, meghallgatás nélkül, az iratok alapján is egyértelműen eldönthető, és a felek a meghallgatást nem kérik, vagy e tárgyban nyilatkozatot nem terjesztettek elő. A meghallgatáson a felek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, nyilatkozatot és észrevételt tehetnek, a meghallgatás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik. A meghallgatás nem nyilvános.

A szolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy aláveti-e magát a vitarendezési testület döntésének és a kérelem tárgyára és elő kell adnia álláspontját. Az tanács egyezség létrehozása vagy a jogvita eldöntése érdekében adatszolgáltatásra, illetve nyilatkozattételre hívhatja fel a feleket.

A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

A felek kötelesek jóhiszeműen eljárni, nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni. és az eljárás határidőben történő befejezése érdekében a vitarendezési testülettel együttműködni. A felek magatartása nem irányulhat az eljáró tanács megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére.

A tanács döntését köteles indokolni. Ha a szolgáltató a döntést magára nézve kötelezőnek ismeri el, akkor a döntésnek tartalmaznia kell, hogy a szolgáltatót milyen kötelezettségek terhelik.

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Zalavári Legal Hungary a Jogászvilág.hu szakmai partnere.




Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Így gondolkoznak a vagyonosok a jövőről – egy vagyontervezési felmérés eredményei

A Jalsovszky vagyontervezéssel foglalkozó üzletága, a Jalsovszky Private 2024 nyarán felmérést végzett több, mint 100 ügyfele körében. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett ügyfelek milyen céllal és módon hozták létre vagyonkezelési (különösen bizalmi vagyonkezelési és vagyonkezelő alapítványi) struktúráikat és hogyan gondolják a vagyonkezelésbe átadott, több mint 2,5 milliárd eurónyi vagyont a jövőben működtetni, kezelni. A felmérés pár kifejezetten érdekes eredménnyel és tanulsággal is szolgált.

2024. október 3.

Mi is az a névfoglalás?

Mi történik, ha egy másik vállalkozás tulajdonosainak is eszébe jut a cégalapítást tervezők előre megálmodott cégneve, és azzal korábban megalapítják a saját gazdasági társaságukat? Erről rendelkezik a névfoglalás „intézménye”.

2024. október 1.

Biztonsági és jogi következményei is lehetnek az illegális szoftverhasználatnak

A digitális kor kihívásai között kiemelt helyet foglal el a szoftverek jogtiszta használatának kérdése. A globális trendeknek megfelelően már Magyarországon is jelentős hangsúly helyeződik erre a területre, ugyanis egyre többen ismerik fel, hogy az illegális szoftverhasználat nem kevés kockázattal jár. Nemcsak biztonsági, hanem gyakran jogi problémákat is előidézhet, ami különösen a vállalatok számára okozhat igen komoly kellemetlenségeket.