Az ügyvezetői felelősségről – 3. rész

Szerző: Ecovis Hungary Legal
Dátum: 2018. június 21.
Címkék: , , ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A témakört feldolgozó első két cikkben a vezető tisztségviselők társasággal szembeni felelősségét, valamint a vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szemben fennálló felelősségét mutattuk be. A cikksorozatunk harmadik – és egyben utolsó – részéhez érve áttérünk a vezető tisztségviselők esetleges büntetőjogi felelősségének átfogó bemutatására.


A témakört feldolgozó első két cikkben a vezető tisztségviselők társasággal szembeni felelősségét, valamint a vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szemben fennálló felelősségét mutattuk be. A cikksorozatunk harmadik – és egyben utolsó – részéhez érve áttérünk a vezető tisztségviselők esetleges büntetőjogi felelősségének átfogó bemutatására.

Jelen írásunk a teljesség igénye nélkül, kizárólag a legjellemzőbb, vezető tisztségviselők által elkövetett bűncselekményeket tömör bemutatását célozza egy-egy gyakorlati példán keresztül. A leginkább magánjogias tárgyú cikksorozatunkból következően álláspontunk szerint túlzott hangsúlyeltolódást jelentene, és éppen ezért nem célunk a bemutatott bűncselekmények törvényi tényállásának részleteibe menő elemzése.

A vezető tisztségviselők e minőségükben leginkább valamilyen korrupciós, vagyon elleni vagy a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményt szoktak elkövetni. A gyakorlatban a legjellemzőbb, ügyvezetők által e minőségben elkövetett bűncselekményeket két csoportra lehet osztani: az elsőbe azok a bűncselekmények tartoznak, amelyek büntetni rendeltsége elsősorban magát a gazdasági társaságot és annak tagjait védelmezi (pl. vesztegetés elfogadása, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés), a második csoportba pedig azok a bűncselekmények sorolhatók, amelyek a hitelezők érdekeit védik (pl. számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény, saját tőke csorbítása, gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása).

Vesztegetés elfogadása: aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Minősített eset, ha az elkövető gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személynek minősül.

Egy irányadó eseti döntés értelmében, a vesztegetés elfogadásának bűntette kapcsán önálló intézkedésre jogosultnak minősül, aki az adott szerv működését vagy a szervvel kapcsolatba kerülő személyek jogait és érdekeit érintő lényeges kérdésekben dönthet. A vezető beosztású alkalmazottak, valamint az adott szerv képviseletére jogosult személyek mellett önálló intézkedésre jogosultnak tekintendők azok is, akik lényegesen befolyásolhatják az érdemi döntést. A döntést hozó vagy az azt előkészítő személyt ténylegesen megillető jogokat figyelembe véve kell elbírálni: önálló intézkedésre jogosult személynek tekinthető-e az elkövető vagy sem. Ennek alapján megállapítható, hogy amennyiben a bűncselekményt valaki ügyvezetői minőségben követi el, akkor bűncselekménynek egyből a minősített esete következik be, és ennek alapján szigorúbb büntetőjogi jogkövetkezményekkel kell számolni.

Csalás: aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. Egy eseti döntésben a bíróság kimondta, hogy az üzletszerűen elkövetett csalás bűntette – és nem sikkasztás – valósul meg, ha a nyílászárók legyártásával és szállításával foglalkozó kft. ügyvezetője közel egy éven át 43 sértettől azért vesz fel megrendelést, hogy a tőlük átvett vállalkozóidíj-előlegeket nem a megállapodásban foglaltak teljesítésére, hanem kizárólag cége adósságának rendezésére fordítja, s ezzel megrendelőit megkárosítja.

Hűtlen kezelés: akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. Nem követi el a hűtlen kezelést az egyszemélyes kft. ügyvezetője, amennyiben a tulajdonos képviselőjének utasítására cselekszik. Hűtlen kezelésnél olyan kötelességszegés jöhet szóba, amely alkalmas vagyoni hátrány keletkeztetésére. Gyakran fordul elő, hogy az ügyvezető a cég nevében kötött szerződésben indokolatlanul előnytelen feltételeket fogad el, mellyel már megvalósítja a hűtlen kezelés törvényi tényállását. A bírói gyakorlat alapján hűtlen kezelésnek minősül továbbá a fedezetlen és nem teljesített ellenszolgáltatás ellenére további szolgáltatás nyújtása, hitelnyújtás tudottan nem hitelképes ügyfélnek, vagy a jogosulatlan prémiumkifizetés is.

Számvitel rendjének megsértése: aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Csődbűncselekmény: aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén a) a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével, b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Saját tőke csorbítása: a részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az európai részvénytársaság vagy az európai szövetkezet vezető tisztségviselője vagy tagja, aki a társaság saját tőkéjét részben vagy egészben elvonja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


A munkaerő-kölcsönzés adózási veszélyei
2019. augusztus 13.

A munkaerő-kölcsönzés adózási veszélyei

A munkaerőhiány kezelésére gyakori megoldás, hogy egy vállalkozás munkaerőt biztosít egy másik részére. Nem árt azonban résen lenni az ilyen megállapodásoknál: a körülményektől függően ugyanis a NAV átminősítheti ezeket a szerződéseket, ami komoly adózási kiadásokkal járhat.

Kockázatokat hordozhat a cégkapu használata
2019. augusztus 8.

Hiába előzte meg egyéves tesztidőszak a Cégkapu bevezetését, több cég nem készült fel kellő körültekintéssel a használatára, ami jelentős kockázatot jelenthet számukra.

Állami tulajdonú termőföld vásárlása
2019. augusztus 8.

Állami tulajdonú termőföld vásárlása

Az Országgyűlés az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű gazdálkodás és a földbirtok-politikai céloknak megfelelő gazdálkodás előmozdítása érdekében létrehozta a Nemzeti Földalapot. Utóbbi a kincstári vagyon része, azaz a kizárólagos állami tulajdonban lévő vagyonelemek közé tartozik.