Csökken a működő cégek száma


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyértelműen látszik az ország kelet-nyugat irányú széttagoltsága, mivel a keleti országrészben jóval nagyobb valószínűséggel válnak fizetésképtelenné a cégek, mint nyugaton. Ráadásul a támogatásoknak köszönhetően az összes működő cég számához viszonyítva több új vállalkozást is alakítanak keleten, így ebben a régióban még körültekintőbb odafigyelést igényel az üzletkötés, derül ki a Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzéséből. A fizetési fegyelem javul, és egyre több céget érint a kényszertörlés.


A Bisnode csoport az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan ebben a félévben is elkészítette elemzését, mely 2014 első félévének adatai alapján vizsgálja a magyar gazdaságban a vállalkozások összetételét, az iparágak jelentőségének, kockázatosságának állapotát, változását és a fizetési késések alakulását.

Társas vállalkozások száma, összetétele, új cégalapítások

2014 első félévében 12 százalékkal kevesebb új vállalkozás alakult, mint 2013 azonos időszakában. Az első 6 hónapban valamivel több mint 16 ezer új vállalkozást regisztráltak Magyarországon, azaz ma már naponta közel 90 cég alakul, míg korábban napi több mint 100 új társas vállalkozás megalakulása volt jellemző hazánkban. Így jelenleg 552 ezer cég működik, ami az egy évvel ezelőtti állapothoz képest 1,35 %-kal kevesebb. Most már biztosan állítható, hogy megállt Magyarországon a cégszám-növekedés és csökkenésnek indult a vállalkozások száma, ahogyan azt a Bisnode csoport korábban előre is jelezte. 2013 közepéig folyamatosan nőtt a vállalkozások száma hazánkban, de korábban nem volt ritka az sem, hogy egy év alatt 5-6 százalékkal nőtt a számuk. Valószínűleg a csökkenéshez szervesen hozzájárult az is, hogy a Kft. alapításhoz szükséges tőke 3 millió forintra emelkedett, illetve a meglévő cégeknek is teljesíteniük kell ezt a jegyzett tőkét. További tényező a cégszám-csökkenésben, hogy a hatóságok egyre szigorúbban lépnek fel az adót nem fizető, vagy nem fellelhető vállalkozásokkal szemben, és egyre több cég kényszertörlését rendelik el. A vállalkozások számának csökkenését erősíti az is, hogy 2014 első félévében 19 %-kal több cég szűnt meg valamilyen módon (felszámolás, csőd, végelszámolás, törlés stb. miatt), mint 2013 azonos időszakában.

A Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzéséből látszik, hogy a legtöbb iparágban csökkent a cégek száma. A legnagyobb mértékű csökkenés a papíriparban, a fafeldolgozás terén és az építőiparban történt. A majdnem minden területen jellemző cégszám-csökkenés ellenére a vegyiparban, az élelmiszergyártásban és a mezőgazdaságban a vállalkozások számának növekedése még mindig 1 % felett van.

Megyei bontásban már az összes megyében csökkent a cégek száma 2013. július 1. és 2014. július 1. között. A legnagyobb mértékben Komárom-Esztergom megyében csökkent a számuk, ahol a csökkenés mértéke egy éve 4,4 % volt. A működő cégek mellett minden területen az új vállalkozások számának csökkenése figyelhető meg. Vas megyében például 30 %-kal kevesebb új cég alakult 2014 első félévében, mint 2013 azonos időszakában.

Jól látszik, hogy a nyugati országrészben az összes céghez viszonyítva már kevesebb cég alakul, míg keleten arányaiban több új vállalkozást alapítanak. Az ország szétszakadásának okai között keresendő, hogy a keleti országrészben alapított vállalkozások állami támogatásban részesülnek, ezért több nyugati vagy fővárosi cég is keletre települ, vagy ott hoz létre új vállalkozást.

Fizetési határidők, fizetési késedelmek

A cégek fizetési fegyelme javulást mutat, mivel 2014 első félévét összevetve 2013 első 6 hónapjával azt láthatjuk, hogy mind az átlagos fizetési határidők, mind pedig az átlagos fizetési késedelmek is csökkentek.

Az átlagos fizetési határidő Magyarországon 2014 első félévében 27 nap volt, míg egy évvel korábban átlagban 29 napra fizettek a cégek, derül ki a Bisnode fizetési tapasztalat program adataiból. Fizetési késedelem tekintetében is csökkenés volt jellemző hazánkban, azaz a cégek hamarabb fizettek az első félévben, mint egy évvel ezelőtt. Jelenleg az átlagos fizetési késedelem 17 nap, ami 3 nappal kevesebb, mint egy évvel korábban volt. A határidő és késedelem mellett a határidőben fizetett számlák aránya is javult, mivel jelenleg a követelések 65 %-át fizetik maximum egy nap késéssel a cégek, míg egy évvel ezelőtt csupán 60 %-át.

A legnagyobb fizetési határidővel a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásával foglalkozó vállalkozásoknál, a vegyiparban és az építőiparban kell számolni, ahol 35 nap feletti az átlagos számlafizetési határidő. A legtöbbet késő szektorok listáját a papíripar vezeti 30 napos átlagos fizetési késedelemmel, míg a vegyipar (30 nap) és az építőipar (29 nap) is a legtöbbet késő 3 szektorban szerepel. Megyénként Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Zala és Hajdú-Bihar megye cégei fizetik átlagosan a legnagyobb határidővel számláikat, esetükben – a Bisnode adatai alapján – 30 napot is meghaladta az átlagos fizetési határidő. Legnagyobb fizetési késedelem tekintetében más megyék cégei kerülnek előre, ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg, Budapest és Békés megye vállalkozásai késnek a leginkább – 18 nap felett – számláik kiegyenlítésével.

Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere elmondta, hogy jó hír a magyar számlafizetési szokások javulása, de mivel így is igen magasak az értékek, mindig érdemes odafigyelni arra, hogy egy vállalakozás más cégeknek hogyan fizeti számláit. Késés esetén ugyanis 44 nap az az időszak, amíg egy átlagos cég a pénzéhez jut, ami igen magas szám és egy kisebb vállalkozás életében már cash flow problémákat is okozhat.

Fizetésképtelenségi eljárások, szektoriális kockázatok

A 2012 tavaszától megjelent kényszertörlési eljárás némileg átrendezte a felszámolások és a cégmegszűnéshez vezető eljárások számát. Korábban egyértelműen állíthattuk, hogy ha egy cég fizetésképtelenné vált, akkor előbb utóbb felszámolási vagy csődeljárás indult ellene. 2012 márciusától azonban elkezdett nőni a kényszertörlési eljárások száma, amit abban az esetben indítanak meg például, ha egy cég nem található a székhelyén, nem érhető el, nem adott le beszámolót, vagy nem teljesítette adófizetési kötelezettségeit. Ez alapján elmondható, hogy a kényszertörlések egy része is a cégek fizetésképtelensége miatt indul el, de nem a hitelezők, hanem a cégbíróság által.

A kényszertörlési eljárások száma ugrásszerűen emelkedik. Míg 2013 első félévében valamivel több, mint 4500 kényszertörlés indult, addig 2014 első 6 hónapjában több mint 21500. Rossz hír, hogy a kényszertörlések növekvő száma mellett a felszámolások száma is nőtt. Míg 2013 első félévében közel 7200 felszámolás indítottak, addig idén az első félévben már 24 %-kal többet. A végelszámolások tekintetében az idén csökkenés következett be: az egy évvel ezelőtti 7000-hez képest az első félévben csak közel 4300 végelszámolás indult.

2013-ban 2,46 % volt a Bisnode Bedőlési Index (felszámolások és csődeljárások cégszámhoz viszonyított aránya) értéke. 2014 első félévében romlott ez a mutatószám, mivel az index értéke 2,79 %-ra emelkedett, azaz arányaiban több vállalkozás vált fizetésképtelenné. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kényszertörlések száma extrém módon emelkedik, aminek egy része szintén fizetésképtelenség miatt indul. Ha a kényszertörlésekkel is számolnánk az indexben, úgy értéke 9,97 % lenne, ami már ijesztően magas érték. A szálláshely-szolgáltatás és az építőipar esetén pedig már 16-17 %-ra emelkedne a kényszertörlési eljárásokat is tartalmazó index értéke.

A legkisebb bedőlési aránnyal rendelkező iparágak listáján hosszú ideje hasonló szektorok szerepelnek. Az egészségügy, az oktatás és a tudományos tevékenység régóta megtalálhatók a listán. Az egyéb feldolgozóipari tevékenység az elmúlt félévben sokat javított és előkelőbb helyen szerepel a listán, míg a vegyipar bedőlési aránya hátrább sorolta a szektort a top 10-es sorrendben.

Az építőipar évek óta a legkockázatosabb iparágnak számított hazánkban, de az elmúlt időszakban már megelőzte a vendéglátás, jóval az országos átlag feletti 5,35 %-os bedőlési arányával. Az élelmiszergyártás és a nagykereskedelem bedőlési aránya is nőtt, míg a gépjármű-kereskedelemé csökkent.

Számvitel a gyakorlatban 2014 – Két időpontban

A képzés keretében:

  • felkészülhet a változásokra,
  • megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt,
  • a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy
  • a transzferár-korrekciót,
  • értesülhet, hogy hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás esetén.

Mérlegképes könyvelőknek, Vállalkozási szakterületen, Számviteli témakörben: 8 kreditpont

Előadó: Saxné Dr. Andor Ágnes, Corvinus Egyetem, PwC

Részletek és jelentkezés:

2014. szeptember 24. és 2014. november 11.

Megyei szinten Nógrád megyében dől be a legtöbb vállalkozás, míg Komárom-Esztergom megye cégei vannak a legnagyobb biztonságban. Az országos átlag alatti bedőlési arány a nyugati megyékre jellemző, míg keleten általában nagyobb valószínűséggel dőlnek be a cégek.

Mi várható 2014-ben második felében?

Várhatóan tovább fog nőni a kényszertörlések száma, illetve az ország kelet-nyugat irányú széttagoltságában továbbra sem áll be változás. Kérdéses, hogy a minisztériumok tervezett vidékre költöztetése, illetve a keleti országrész cégeinek támogatása javít-e hosszú távon a helyzeten.

Jó hír, hogy a cégek fizetési fegyelme javul a Bisnode fizetési tapasztalat program alapján. Sajnos sok esetben ez nem teljesen a gazdaság javulásának a jele, mivel számtalanszor előfordul, hogy a szállítók csak akkor teljesítenek, ha a pénz már beérkezett a számlájukra, ezért a megrendelőnek érdekében áll korábban fizetni.

A GKI gazdasági előrejelzése sajnos nem derülátó, mivel a növekedést csak átmeneti tényezőként értékelik, és a választási gazdaságpolitika, valamint az EU-támogatások beömlése következményének tartják. A folyamatosan növekvő felszámolási és kényszertörlési számból is az derül ki, hogy még korán sem indult el hazánk a stabil növekedés útján. Az látszik, hogy a cégek száma már stabilan csökken a korábbi évek növekedésével szemben, viszont ez nem rossz tendencia, ha egy kisebb, de annál stabilabb és növekedni tudó vállalkozói réteg tud kialakulni Magyarországon.

Nem fizet a vevője? – IX. Magyar Követeléskezelés Konferencia
  • Mit tehetünk akkor, ha minden elővigyázatosságunk és tájékozottságunk ellenére olyan céggel kötünk üzletet, aki az általunk elvégzett munkát, vagy leszállított terméket nem hajlandó kifizetni
  • Mennyire használható a már többször, legutóbb április 1-én módosított csődtörvény, és milyen az ítélkezési gyakorlat?
  • Honnan kaphatunk hiteles adatokat a szerződött partnereinkről, és melyek azok a cégek, amiket érdemes elkerülnünk?
  • Milyen gyakorlati tapasztalatokat, tanácsokat kaphatunk olyan cégek vezetőitől, akik már több alkalommal is sikerrel kezelték kintlévőségeiket?

A fenti kérdésekre is választ kaphat 2014. szeptember 25-én, ha eljön a Napi.hu által szervezett szakmai konferenciára.

Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel, 1067 Budapest, Teréz Krt. 43.

Bővebb információk az előadásokról az előadókról, valamint jelentkezés itt


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A törvényességi felügyeleti eljárás és a kényszertörlés viszonya

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályozza a törvényességi eljárást, illetve az ahhoz bizonyos értelemben szorosan kapcsolódó kényszertörlési eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse.

2024. március 25.

Az EU vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos hétfőn.

2024. március 25.

Duna House: a tavalyinál 7 százalékkal költöttek többet ingatlanvásárlásra az év elején

Országos átlagban a tavalyinál 7 százalékkal többet, csaknem 43 millió forintot fordítottak otthonteremtésre a vásárlók 2024 elején. Az átlagos négyzetméterárak alapján azonban 30 millió forint is elegendő lehet a vizsgált vármegyeszékhelyeken, akár ház, akár lakás legyen is az ingatlancél – közölte a Duna House ingatlanforgalmazó értékesítési adatai alapján hétfőn.