Diákmunka: az iskolaszövet kedvezményrendszere – 2. rész

Szerző: Simon Balázs
Dátum: 2014. június 11.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyár közeledtével a családok életében és a híradásokban egyaránt egyre több szó esik a diákok munkavégzéséről. Három részes cikksorozatunkban diákok munkavégzési lehetőségeit, ezen belül kiemelt figyelemmel az iskolaszövetkezeti foglalkoztatást igyekszünk átfogóan bemutatni. Cikksorozatunk második részében az iskolaszövetkezet kedvezményrendszerét tekintjük át.


A cikksorozat első része, amelyben szólunk  az elérhető munkabérekről és a jogi környezetről is, itt olvasható

Az iskolaszövetkezetek kedvezményrendszere

Az iskolaszövetkezetek nem működhetnének kedvezmények nélkül. Munkaerő-piaci jelenlétüket az biztosítja, hogy olcsóbban tudnak a munkaerő-kölcsönzéshez hasonló szolgáltatást nyújtani, de annak díjainál alacsonyabb árért.

Amennyiben a szolgáltatás fogadójának arról kell döntenie, hogy igénybe vesz-e szakképzetlen, gyakorlatlan, munkavégzésre alacsonyan szocializált, kisebb felelősségvállalási hajlandósággal rendelkező és a munkavégzésre a teljes munkaidőnél biztosan kevesebb időt fordítani képes munkavállalót, akkor ez a döntés csak akkor lehet ésszerű, ha e döntésével nagyobb költséget tud megtakarítani, mint amennyibe e hiányosságok kerülnek. Azonos ár mellett az a szolgáltatás, amit az iskolaszövetkezet nyújt, életképtelen lenne.

A legrégebben fennálló, és a diákok magasabb nettó keresetét biztosító kedvezmény az iskolaszövetkezetben dolgozó, nappali tagozatos tanulmányokat folytató tanuló illetve hallgató tag munkavállalók bérének egészség-biztosítási járulék, nyugdíjjárulék és munkaerő-piaci járulék alóli mentesség.

Ezt a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX törvény (Tbj.) 5.§ (1) bek. b) pontja biztosítja akként, hogy a nappali tagozaton tanulmányokat folytató iskolaszövetkezeti tagot kiemeli a törvény hatály alól.

E szabályt az indokolhatja, hogy a diákok nappali tagozatos jogviszonyuknál fogva a Tbj. 16. § (1) bekezdés i) pont szerint egyes társadalombiztosítási ellátásokra jogosultak, továbbá a jogalkotó e tevékenységet nem a munka világa, hanem az oktatás részeként kezeli.

A munkavállalói járulékokat váltó munkaerő-piaci járulék alóli mentességet korábban az Flt. tartalmazta, amely a mentességet technikailag a munkaviszony fogalmának szűkítésével biztosította [Flt. 58.§ (5) bekezdés a) pont]. A törvény szövege most is tartalmazza a hivatkozott rendelkezést, azonban a munkaerő-paci járulékfizetési kötelezettséget ma már a Tbj. 18. § (1) bekezdés a) pont állapítja meg, így a korábban hivatkozott kivétel az egészségbiztosítási járulékon és nyugdíjjárulékon kívül a munkaerő-piaci járulékra is kiterjed.

Munkajogi kiskönyvtár csomag

A Munkajogi kiskönyvtár sorozat 2014-ben megjelent kötetei csomagban 20% kedvezménnyel kaphatók. A csomag A munka díjazása; A munka és a pihenőidő szabályai; A munkaviszony megszűnése és megszüntetése című kiadványainkat tartalmazza.

 

Bővebb információk és megrendelés itt.

Munkaerő-piaci járulékot a miatt nem kell fizetni az iskolaszövetkezeti tagnak az e jogviszonya alapján végzett munkájával keresett béréből, mert ha az iskolaszövetkezet nem tud munkát adni neki, a nappali tagozatos tanuló nem válik álláskeresővé, nem lesz jogosult álláskeresési járadékra vagy segélyre, így az ennek fedezetéül szolgáló járulék befizetésére sem kötelezhető.

Gazdasági súlyát tekintve jelenleg a legjelentősebb kedvezmény a szociális hozzájárulási adó alóli mentesség. Ez az adófajta a Tbj.-ben rögzített munkáltatói járulékokat váltotta fel. 2012-ig a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulékok alól az iskolaszövetkezet a már tárgyalt Tbj. szabály alapján mentesült.

E kedvezményt még ebben a korábbi időszakban jogosulatlan versenyelőnyre való hivatkozással megtámadták az Alkotmánybíróságon. A beadványt az Alkotmánybíróság a 19/B/1999 határozatában elutasította, és döntését a tevékenység nagyobb ráfordításaival (diákok szervezésének specialitása) indokolta, valamint a jogalkotó azon jogának elismerésével, mely szerint a szociálisan hátrányos csoportokat támogathatja, sőt kötelessége támogatni.

2014. június 17.: Karriermenedzsment tréning

Egy szervezet sikerének elengedhetetlen feltétele a kulcsemberek, kiemelkedő tehetségek megtartása és motiválása, ezért fontos, hogy olyan perspektívát nyújtson nekik a munkáltató, mely megtartóerővel bír. Emellett nem feledkezhetünk meg a megfelelő utánpótlás biztosításáról sem. Egy hatékonyan működő rendszer egyszerre igényli az egyéni karriervágyak és a vállalati érdekek összeegyeztetését.

Jöjjön el 2014. június 17-én szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Wolters Kluwer Kft. Előadóterme, 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21-35.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Az e járulékokat váltó szociális hozzájárulási adó alól az ezt bevezető, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény a 455. § (2) bekezdés b) pontjával a jogalkotó megtartotta ezt a kedvezményt.

Az iskolaszövetkezet a fent felsoroltakon kívül a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján mentes a szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól, valamint a Tao. tv. 10. § alapján a társasági adót nem a nyeresége után, hanem csak a megállapított osztalékra köteles fizetni.

A fenti kedvezmények indokoltságát az elmúlt húsz évben sokan sokféle alapon vitatták, azonban az iskolaszövetkezetnek a fiatalok elhelyezkedésében, munkatapasztalat-szerzésében, kapcsolatrendszerük kiépülésében betöltött segítő szerepét és valós pozitív ráhatását nem vonták kétségbe, amely viszont a kedvezmények nélkül nem jöhetne létre.

Szerzőnk, Simon Balázs a Humánia HRS Group Zrt. jogi és kommunikációs igazgatója.

Kapcsolódó cikkek:


A Brexit hatása az adatkezelésre
2019. március 20.

Számos szektorban kell a Brexitet követő időszakkal kapcsolatos nyitott kérdésekre választ találni, az adatvédelem területén is.

A minőségi cserére alapított felmondás
2019. március 20.

A minőségi cserére alapított felmondás

A minőségi cserével indokolt felmondás jogszerűségéhez a munkáltatónak egy tisztán a működésével vagy éppenséggel a munkavállaló képességével összefüggő indokhoz képest több körülményt kell tudni bizonyítania egy esetleges munkaügyi perben.

Új internetes felületet vitarendezési ügyek intézésének megkönnyítésére
2019. március 19.

Új internetes felületet vitarendezési ügyek intézésének megkönnyítésére

Az Európai Bizottság új online felületet tett elérhetővé, amely a társaságok és jogi képviselőik számára megkönnyíti, hogy kartellügyekkel kapcsolatos engedékenységi és vitarendezési eljárások és nem kartellügyekben folytatott együttműködés keretében nyilatkozatokat és dokumentumokat nyújtsanak be.