Diákmunka: az iskolaszövet kedvezményrendszere – 2. rész

Szerző: Simon Balázs
Dátum: 2014. június 11.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyár közeledtével a családok életében és a híradásokban egyaránt egyre több szó esik a diákok munkavégzéséről. Három részes cikksorozatunkban diákok munkavégzési lehetőségeit, ezen belül kiemelt figyelemmel az iskolaszövetkezeti foglalkoztatást igyekszünk átfogóan bemutatni. Cikksorozatunk második részében az iskolaszövetkezet kedvezményrendszerét tekintjük át.


A cikksorozat első része, amelyben szólunk  az elérhető munkabérekről és a jogi környezetről is, itt olvasható

Az iskolaszövetkezetek kedvezményrendszere

Az iskolaszövetkezetek nem működhetnének kedvezmények nélkül. Munkaerő-piaci jelenlétüket az biztosítja, hogy olcsóbban tudnak a munkaerő-kölcsönzéshez hasonló szolgáltatást nyújtani, de annak díjainál alacsonyabb árért.

Amennyiben a szolgáltatás fogadójának arról kell döntenie, hogy igénybe vesz-e szakképzetlen, gyakorlatlan, munkavégzésre alacsonyan szocializált, kisebb felelősségvállalási hajlandósággal rendelkező és a munkavégzésre a teljes munkaidőnél biztosan kevesebb időt fordítani képes munkavállalót, akkor ez a döntés csak akkor lehet ésszerű, ha e döntésével nagyobb költséget tud megtakarítani, mint amennyibe e hiányosságok kerülnek. Azonos ár mellett az a szolgáltatás, amit az iskolaszövetkezet nyújt, életképtelen lenne.

A legrégebben fennálló, és a diákok magasabb nettó keresetét biztosító kedvezmény az iskolaszövetkezetben dolgozó, nappali tagozatos tanulmányokat folytató tanuló illetve hallgató tag munkavállalók bérének egészség-biztosítási járulék, nyugdíjjárulék és munkaerő-piaci járulék alóli mentesség.

Ezt a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX törvény (Tbj.) 5.§ (1) bek. b) pontja biztosítja akként, hogy a nappali tagozaton tanulmányokat folytató iskolaszövetkezeti tagot kiemeli a törvény hatály alól.

E szabályt az indokolhatja, hogy a diákok nappali tagozatos jogviszonyuknál fogva a Tbj. 16. § (1) bekezdés i) pont szerint egyes társadalombiztosítási ellátásokra jogosultak, továbbá a jogalkotó e tevékenységet nem a munka világa, hanem az oktatás részeként kezeli.

A munkavállalói járulékokat váltó munkaerő-piaci járulék alóli mentességet korábban az Flt. tartalmazta, amely a mentességet technikailag a munkaviszony fogalmának szűkítésével biztosította [Flt. 58.§ (5) bekezdés a) pont]. A törvény szövege most is tartalmazza a hivatkozott rendelkezést, azonban a munkaerő-paci járulékfizetési kötelezettséget ma már a Tbj. 18. § (1) bekezdés a) pont állapítja meg, így a korábban hivatkozott kivétel az egészségbiztosítási járulékon és nyugdíjjárulékon kívül a munkaerő-piaci járulékra is kiterjed.

Munkajogi kiskönyvtár csomag

A Munkajogi kiskönyvtár sorozat 2014-ben megjelent kötetei csomagban 20% kedvezménnyel kaphatók. A csomag A munka díjazása; A munka és a pihenőidő szabályai; A munkaviszony megszűnése és megszüntetése című kiadványainkat tartalmazza.

 

Bővebb információk és megrendelés itt.

Munkaerő-piaci járulékot a miatt nem kell fizetni az iskolaszövetkezeti tagnak az e jogviszonya alapján végzett munkájával keresett béréből, mert ha az iskolaszövetkezet nem tud munkát adni neki, a nappali tagozatos tanuló nem válik álláskeresővé, nem lesz jogosult álláskeresési járadékra vagy segélyre, így az ennek fedezetéül szolgáló járulék befizetésére sem kötelezhető.

Gazdasági súlyát tekintve jelenleg a legjelentősebb kedvezmény a szociális hozzájárulási adó alóli mentesség. Ez az adófajta a Tbj.-ben rögzített munkáltatói járulékokat váltotta fel. 2012-ig a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulékok alól az iskolaszövetkezet a már tárgyalt Tbj. szabály alapján mentesült.

E kedvezményt még ebben a korábbi időszakban jogosulatlan versenyelőnyre való hivatkozással megtámadták az Alkotmánybíróságon. A beadványt az Alkotmánybíróság a 19/B/1999 határozatában elutasította, és döntését a tevékenység nagyobb ráfordításaival (diákok szervezésének specialitása) indokolta, valamint a jogalkotó azon jogának elismerésével, mely szerint a szociálisan hátrányos csoportokat támogathatja, sőt kötelessége támogatni.

2014. június 17.: Karriermenedzsment tréning

Egy szervezet sikerének elengedhetetlen feltétele a kulcsemberek, kiemelkedő tehetségek megtartása és motiválása, ezért fontos, hogy olyan perspektívát nyújtson nekik a munkáltató, mely megtartóerővel bír. Emellett nem feledkezhetünk meg a megfelelő utánpótlás biztosításáról sem. Egy hatékonyan működő rendszer egyszerre igényli az egyéni karriervágyak és a vállalati érdekek összeegyeztetését.

Jöjjön el 2014. június 17-én szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Wolters Kluwer Kft. Előadóterme, 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21-35.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Az e járulékokat váltó szociális hozzájárulási adó alól az ezt bevezető, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény a 455. § (2) bekezdés b) pontjával a jogalkotó megtartotta ezt a kedvezményt.

Az iskolaszövetkezet a fent felsoroltakon kívül a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján mentes a szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól, valamint a Tao. tv. 10. § alapján a társasági adót nem a nyeresége után, hanem csak a megállapított osztalékra köteles fizetni.

A fenti kedvezmények indokoltságát az elmúlt húsz évben sokan sokféle alapon vitatták, azonban az iskolaszövetkezetnek a fiatalok elhelyezkedésében, munkatapasztalat-szerzésében, kapcsolatrendszerük kiépülésében betöltött segítő szerepét és valós pozitív ráhatását nem vonták kétségbe, amely viszont a kedvezmények nélkül nem jöhetne létre.

Szerzőnk, Simon Balázs a Humánia HRS Group Zrt. jogi és kommunikációs igazgatója.

Kapcsolódó cikkek:


Műemléki védettség megszüntetése
2018. október 18.

Műemléki védettség megszüntetése

Vajon lehetséges-e a műemléki védettség megszüntetése az ingatlanon? A válasz: igen – bár szakértő hiányában az eljárás rengeteg részletszabálya között könnyen elveszhetünk.

Mit jelent a mezőgazdasági vállalkozási szerződés?
2018. október 11.

Mit jelent a mezőgazdasági vállalkozási szerződés?

Alábbi cikkünkben a Ptk.-ban rögzített vállalkozási szerződés egyik fontos altípusát mutatjuk be, amely a mezőgazdaságban tölt be jelentős szerepet. Elöljáróban azonban fontos tisztázni, mit is jelent tulajdonképpen a mezőgazdasági vállalkozási szerződés.