Diákmunka diákszövetkezeten keresztül


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A diákok körében gyakori, hogy tanulmányaik mellett, illetve szünidőben iskolaszövetkezeten keresztül végeznek munkát. A diákszövetkezeti foglalkoztatás egy olyan atipikus munkavégzési forma, amely során a diák és a szövetkezet között áll fenn jogviszony, azonban a diák egy olyan harmadik személy számára végez feladatot, akivel nem áll jogviszonyban. A szövetkezeti foglalkoztatás tehát egy speciális, megbízási jellegű jogviszony, amely során a munka törvénykönyve csak szűk körben alkalmazandó.

A szövetkezet jogi sajátossága, hogy a természetes személy tagok (iskolaszövetkezet esetében a diákok) kötelesek a szövetkezet számára személyes közreműködést teljesíteni. E kötelező személyes közreműködést a diákok általában külső szolgáltatás keretében teljesítik, így például a diák a szövetkezet részére úgy teljesíti közreműködését, hogy fagyit árul egy harmadik személy, egy cukrászda nevében. Tehát van egy szerződés, amit a cukrászda köt szolgáltatás nyújtása tárgyában a szövetkezettel, és van egy másik szerződés, amelyet a szövetkezet köt a diák tagokkal. A diákok az utóbbi szerződés alapján az előbbi szerződés teljesítésében segítenek, ezzel tesznek eleget személyes közreműködési kötelezettségüknek.

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja tehát személyes közreműködését tipikusan a szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében teljesíti, amely a szövetkezet és tagja között külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján jön létre. A szövetkezeti foglalkoztatás egy sajátos, megbízási jellegű jogviszony, nem pedig munkaviszony. Épp emiatt a diákokkal nem is munkaszerződést köt a szövetkezet, illetve a munka törvénykönyvének csak az alábbi, kivételes szabályai alkalmazandóak a diákmunkára, ellentétben a hagyományos munkaviszonnyal.

A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb a minimálbérnél, legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakör esetén pedig a garantált bérminimumnál [a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Szövetkezeti tv.) 29. § (5) bek.]. Annak ellenére tehát, hogy a diák foglalkoztatása nem keletkeztet munkaviszonyt, a diákokat is megilleti a minimálbér, illetve a garantált bérminimum.

A munkaviszonyban foglalkoztatottakkal azonos mértékű munkaközi szünet, illetve napi pihenőidő illeti meg a szövetkezeti tagot is. Így ha a tag feladatteljesítésének tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc szünet illeti meg. Ha a diák két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között pedig legalább tizenegy óra pihenőidőt kell a részére biztosítani [Szövetkezeti tv. 10/B. (4) bek.].

munkajogi konferencia visegrád

További fontos szabály, hogy a munka törvénykönyvének a fiatal munkavállalókra vonatkozó védelmi szabályait szövetkezeti foglalkoztatás esetén is alkalmazni kell [Szövetkezeti tv. 11. §]. A 18. életévét be nem töltött diák napi munkaideje így legfeljebb nyolc óra lehet, részére éjszakai munka nem rendelhető el, legalább tizenkét óra napi pihenőidőt kell biztosítani a számára, az őt megillető heti két pihenőnap nem osztható be egyenlőtlenül, a részére kiadandó munkaközi szünet pedig 4,5 órát meghaladó munkavégzés esetén 30 perc, hat órát meghaladó munkavégzés esetén további 15 perc.

A fent meghatározott szabályokon kívül azonban a munka törvénykönyvének munkavállalót védő szabályai nem érvényesülnek. Így nem illeti meg a diák tagot szabadság, végkielégítés, a felmondási tilalmak, illetve korlátozások, stb.

A munka törvénykönyvével ellentétben, a munkavédelmi törvény kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen formában történik (a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 9. §). Így habár szövetkezeti foglalkoztatás esetén a felek között nem áll fenn munkaviszony, a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján végzett munka szervezett munkavégzésnek minősül. Emiatt diákmunka esetén is szem előtt kell tartani az egyes munkavédelmi előírásokat, így többek között a megfelelő védőeszköz, illetve védőruházat, illetve az egészséges és biztonságos munkakörülmények biztosítását. Fontos továbbá, hogy diákmunka esetén sem mellőzhető a munkaköri alkalmassági vizsgálat, az ugyanis kizárólag egyszerűsített foglalkoztatás esetén hagyható el.

Mivel a diákszövetkezeti tag a szövetkezeti foglalkoztatásra tekintettel nem válik biztosítottá [a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. § ba) pont], ezért az őt megillető bruttó jövedelemből nem kell levonni és megfizetni a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot, és nem kell szociális hozzájárulási adót sem fizetni [a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pont]. Természetesen a 15%-os személyi jövedelemadó a diákmunkából származó bevételt is terheli, azonban a diákot csak ez az egy adóteher kötelezi, így a diákmunkáért járó bruttó és nettó jövedelem között – ellentétben a munkaviszonnyal – csak 15% a különbség.


Kapcsolódó cikkek

2022. november 28.

Az Mt. módosítás és a munkáltató tájékoztatási kötelezettségének kiszélesedése

Az Országgyűlés elé november elején benyújtott törvényjavaslat számos foglalkoztatási tárgyú törvényt módosítana, köztünk a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) is. A javaslat – összhangban a vonatkozó uniós irányelvekkel – a munkáltató tájékoztatási kötelezettségének kiszélesítését is tartalmazza.

2022. november 28.

Influenszer marketing – a Gazdasági Versenyhivatal új tájékoztatót tett közzé

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2022. november 10-én közzétette az influenszer marketingről szóló megújított tájékoztatóját, amely a korábbiaknál jóval részletesebb iránymutatást ad a véleményvezéreknek a jogszerű működéshez. A GVH tapasztalatai szerint az érintettek egy része továbbra sincs feltétlenül tisztában a szabályokkal, ezért a versenyhatóság a tájékoztató megújítása és egységes szerkezetbe foglalása mellett döntött, hogy az naprakész képet adjon az iparági szereplőknek. Az új tájékoztató véleményezésében részt vevő Schönherr Hetényi Iroda versenyjogi szakértőivel, Turi Annával és Szabó Bálinttal tekintjük át a legfontosabb tudnivalókat.