Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A diákok körében gyakori, hogy tanulmányaik mellett, illetve szünidőben iskolaszövetkezeten keresztül végeznek munkát. A diákszövetkezeti foglalkoztatás egy olyan atipikus munkavégzési forma, amely során a diák és a szövetkezet között áll fenn jogviszony, azonban a diák egy olyan harmadik személy számára végez feladatot, akivel nem áll jogviszonyban. A szövetkezeti foglalkoztatás tehát egy speciális, megbízási jellegű jogviszony, amely során a munka törvénykönyve csak szűk körben alkalmazandó.
A szövetkezet jogi sajátossága, hogy a természetes személy tagok (iskolaszövetkezet esetében a diákok) kötelesek a szövetkezet számára személyes közreműködést teljesíteni. E kötelező személyes közreműködést a diákok általában külső szolgáltatás keretében teljesítik, így például a diák a szövetkezet részére úgy teljesíti közreműködését, hogy fagyit árul egy harmadik személy, egy cukrászda nevében. Tehát van egy szerződés, amit a cukrászda köt szolgáltatás nyújtása tárgyában a szövetkezettel, és van egy másik szerződés, amelyet a szövetkezet köt a diák tagokkal. A diákok az utóbbi szerződés alapján az előbbi szerződés teljesítésében segítenek, ezzel tesznek eleget személyes közreműködési kötelezettségüknek.
Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja tehát személyes közreműködését tipikusan a szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében teljesíti, amely a szövetkezet és tagja között külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján jön létre. A szövetkezeti foglalkoztatás egy sajátos, megbízási jellegű jogviszony, nem pedig munkaviszony. Épp emiatt a diákokkal nem is munkaszerződést köt a szövetkezet, illetve a munka törvénykönyvének csak az alábbi, kivételes szabályai alkalmazandóak a diákmunkára, ellentétben a hagyományos munkaviszonnyal.
A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb a minimálbérnél, legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakör esetén pedig a garantált bérminimumnál [a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Szövetkezeti tv.) 29. § (5) bek.]. Annak ellenére tehát, hogy a diák foglalkoztatása nem keletkeztet munkaviszonyt, a diákokat is megilleti a minimálbér, illetve a garantált bérminimum.
A munkaviszonyban foglalkoztatottakkal azonos mértékű munkaközi szünet, illetve napi pihenőidő illeti meg a szövetkezeti tagot is. Így ha a tag feladatteljesítésének tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc szünet illeti meg. Ha a diák két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között pedig legalább tizenegy óra pihenőidőt kell a részére biztosítani [Szövetkezeti tv. 10/B. (4) bek.].
További fontos szabály, hogy a munka törvénykönyvének a fiatal munkavállalókra vonatkozó védelmi szabályait szövetkezeti foglalkoztatás esetén is alkalmazni kell [Szövetkezeti tv. 11. §]. A 18. életévét be nem töltött diák napi munkaideje így legfeljebb nyolc óra lehet, részére éjszakai munka nem rendelhető el, legalább tizenkét óra napi pihenőidőt kell biztosítani a számára, az őt megillető heti két pihenőnap nem osztható be egyenlőtlenül, a részére kiadandó munkaközi szünet pedig 4,5 órát meghaladó munkavégzés esetén 30 perc, hat órát meghaladó munkavégzés esetén további 15 perc.
A fent meghatározott szabályokon kívül azonban a munka törvénykönyvének munkavállalót védő szabályai nem érvényesülnek. Így nem illeti meg a diák tagot szabadság, végkielégítés, a felmondási tilalmak, illetve korlátozások, stb.
A munka törvénykönyvével ellentétben, a munkavédelmi törvény kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen formában történik (a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 9. §). Így habár szövetkezeti foglalkoztatás esetén a felek között nem áll fenn munkaviszony, a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján végzett munka szervezett munkavégzésnek minősül. Emiatt diákmunka esetén is szem előtt kell tartani az egyes munkavédelmi előírásokat, így többek között a megfelelő védőeszköz, illetve védőruházat, illetve az egészséges és biztonságos munkakörülmények biztosítását. Fontos továbbá, hogy diákmunka esetén sem mellőzhető a munkaköri alkalmassági vizsgálat, az ugyanis kizárólag egyszerűsített foglalkoztatás esetén hagyható el.
Mivel a diákszövetkezeti tag a szövetkezeti foglalkoztatásra tekintettel nem válik biztosítottá [a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. § ba) pont], ezért az őt megillető bruttó jövedelemből nem kell levonni és megfizetni a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot, és nem kell szociális hozzájárulási adót sem fizetni [a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pont]. Természetesen a 15%-os személyi jövedelemadó a diákmunkából származó bevételt is terheli, azonban a diákot csak ez az egy adóteher kötelezi, így a diákmunkáért járó bruttó és nettó jövedelem között – ellentétben a munkaviszonnyal – csak 15% a különbség.
