Egyezség a felszámolási eljárásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felszámolás kezdeményezése nem feltétlenül jelenti az adós cég jogutód nélküli megszűnését. Az alábbiakban a felszámolás elrendelését megelőző és az azt követő egyezségkötés szabályait tekintjük át.

Egyezség a felszámolási eljárás jogerős elrendelését megelőzően

Abban az esetben, ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kérte és a bíróság a kérelmét érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról haladéktalanul értesíti az adóst a felszámolás iránti kérelem egy példányának megküldésével. Az adósnak ebben az esetben 8 nap áll rendelkezésre, hogy nyilatkozzon, elismeri-e a kérelemben foglaltakat, illetve kér-e haladékot a tartozás kiegyenlítésére.

A bíróság az adós kérelmére a tartozás kifizetésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet, amely időszak alatt az adósnak lehetősége van kiegyenlíteni a felszámolási eljárást kezdeményező hitelező vagy hitelezők követeléseit, ezzel elkerülve a felszámolás elrendelését. Fontos megjegyezni, hogy a tartozás ily módon történő kiegyenlítése – az adós tartozáselismerő nyilatkozata hiányában – nem minősül tartozáselismerésnek, vagyis a teljesítés peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.

Rámutat a korábbi Legfelsőbb Bíróság, hogy a törvényi megfogalmazás alapján a fizetési haladék engedélyezése a bíróság számára csak lehetőség, vagyis azt nem kötelező engedélyeznie erre irányuló kérelem esetén. Ebből következik, hogy a fizetési haladék engedélyezését nem szükséges alakszerű határozatba foglalni.

Fontos továbbá kiemelni, önmagában az a tény, hogy az adós részére biztosított fizetési haladék eredménytelenül telt le, még nem vonja maga után a felszámolás elrendelését, a bíróság ilyen esetben a tartozás kiegyenlítésére biztosított határidő eredménytelen elteltének és a fizetésképtelenség bizonyítottságának együttes fennállása esetén állapítja meg az adós fizetésképtelenségét és rendeli el a felszámolását.

A Csődtv. lehetőséget biztosít a felszámolás nem jogerős elrendelését követően is arra, hogy az adós teljesíthesse a hitelező felé fennálló tartozását, ezzel elkerülve a felszámolását.

Amennyiben sikerül megállapodásra jutniuk, az eljárást kezdeményező hitelező(k), valamint az adós a felszámolás jogerős elrendeléséig közösen kérhetik az eljárás szünetelését. Amennyiben a szünetelés megállapítását követően egyik fél sem kéri az eljárás folytatását, 3 hónapnyi szünetelés után az eljárás megszűnik.

Egyezség a felszámolás jogerős elrendelését követően

Egy jogerősen felszámolás alá került társaság egyezségkötés útján történő megmentésére a törvény viszonylag sok időt enged. A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, egészen a felszámolási zárómérleg benyújtásáig bármikor helye van az adós és a hitelezők közötti egyezségnek, kivéve abban az esetben, ha a felszámolási eljárást kényszertörlési eljárás során rendelték el.

Az időbeli korláton túl fontos kivétel, hogy az egyezség megkötésében a felszámolási költségek, valamint az adóst terhelő tartásdíj-, életjáradék- és kártérítésijáradék-követelések jogosultjai nem vehetnek részt. Tehát például a munkabér és egyéb bérjellegű juttatások jogosultjaira az egyezség hatálya nem terjed ki, ugyanis e követelések jogosultjait az egyezségtől függetlenül ki kell elégíteni.

Az adósnak az egyezségkötés előkészítése során a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot kell készítenie. A felszámolónak pedig egy olyan jelentést kell készítenie, amelyben összegzi az adós vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, a számviteli jogszabályok szerinti felosztható vagyont, az egyes hitelezői csoportok követeléseit, és külön tájékoztatást ad a felszámolási költségek, valamint az adóst terhelő tartásdíj-, életjáradék- és kártérítésijáradék-követelések jogosultjai eddigi és várható követeléseiről, valamint a számviteli törvény szerinti függő követelésekről, kötelezettségekről.

Az egyezség előkészítése és annak megkötése esetén a gazdálkodó szervezetet megillető jogokat az alapítói (tagsági) jogokat gyakorló legfőbb szerv, egyéni cég esetében a cégtulajdonos gyakorolja. E szervek az egyezség feltételeire vonatkozó határozatukat olyan eljárás keretében hozzák meg, amelyet a gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön jogszabály a megszűnésről szóló döntéshez előír. Az egyezségi tárgyaláson és az egyezséget tartalmazó okirat aláírásakor az előzőekben ismertetett döntéshozó szervek képviselője jár el. A képviseleti meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű okiratba kell foglalni.

Az adós az előkészített egyezségi javaslat, a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program, a hitelezői lista és a felszámoló egyezség körébe vonható vagyon mértékéről szóló nyilatkozatának csatolásával kérheti a bíróságtól az egyezségi tárgyalás kitűzését. A bíróság a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart.

Az egyezségi tárgyalás során az adós és a hitelezők megállapodhatnak a kielégítési sorrendben, a teljesítési határidő módosításában, a kielégítés arányában és módjában, továbbá mindabban, amit a felek az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező intézkedésekre.

Egyezségre akkor kerülhet sor, ha azt a hitelezők szavazatának legalább a fele minden egyezségkötésre jogosult kategóriában támogatja, feltéve, hogy az egyezséget támogató hitelezőknek a követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. A 40 napon túl bejelentkezett hitelezők a követelésük besorolásának megfelelő csoportban szavaznak, együtt a 40 napos határidőben bejelentkezettekkel, azonban szavazatukat a fenti számítási módnál feleakkora mértékben kell figyelembe venni. Amennyiben a hitelezők a fentiek szerint az egyezséget megszavazzák, az egyezség létrejön, és annak hatálya kiterjed arra a hitelezőre is, aki azt nem támogatja. Utóbbit kényszeregyezségnek nevezzük.

A vitatott követeléssel rendelkező hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, de követelése fennállásának jogerős bírósági megállapítása esetén a kényszeregyezség rá is kihat. A vitatott követelés jogosultjának egyezség alapján járó összeget elkülönítve kell kezelni, és akkor kell kiadni, ha a bíróság a követelés fennállását jogerősen megállapította. Amennyiben a követelés alaptalannak bizonyult, a külön kezelt vagyonhányadot a csoporton belüli többi hitelező között kell felosztani követelésük arányában, teljes kielégítésük erejéig.

Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik a bíróság az egyezséget jóváhagyja. A bíróság a felszámolási eljárást megszünteti, ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozásának megfizetése megtörtént, a vitatott követelésekre, továbbá a felszámoló díjának megfizetésére pedig biztosítékot nyújt.

Azok a hitelezők, akik a felszámolási eljárásba nem jelentkeztek be, utóbb nem érvényesíthetik követelésüket az adóssal szemben, amennyiben a felszámolási eljárás egyezséggel zárult.

Fontos és hangsúlyos, hogy a Csődtv. kifejezetten kizárja az egyezségkötést a kényszertörlés során elrendelt felszámolás esetén. E körben utal a Ctv. 116. § (5) bekezdésére: „Ha a kényszertörlési eljárás során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a felszámolás során egyezségkötésnek nincs helye és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel nem szüntethető meg.”

A cikk szerzője dr. Molnár Gergő partner ügyvéd és dr. Palotai-Farkas Tímea ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2024. november 7.

Mit várhatunk a tervezett lakhatási cafetéria programtól?

Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv részeként a Kormány az országos lakhatási feltételek fejlesztése érdekében, november 30. határidővel elkezdte ismét kidolgozni a 2019. január elsejével kivezetett munkáltató által adókedvezménnyel adható lakhatási támogatást. A money.hu szakértői megvizsgálták a korábbi támogatási forma felépítését és rávilágítottak néhány nyitott kérdésre az új béren kívüli juttatás bevezetésével kapcsolatban.

2024. november 7.

A cégbíróság feladatai az új, elektronikus ingatlan-nyilvántartás rendszerében

Az elmúlt években állandóan központi téma volt a magyar ingatlan-nyilvántartás megújítására vonatkozó törvényalkotói szándék, lassan, több alkalommal történő halasztással meg is jelentek az irányadó jogszabályok. Mivel ez a változás jelentős informatikai fejlesztéseket, új rendszerek munkába állítását és több adatbázis összekapcsolását és igényel, a számítástechnikai feltételek megteremtése is további késedelmet generált.

2024. november 7.

Az Európai Unió és a munkajog – jogalkotás és joggyakorlat

A Wolters Kluwer Hungary 21. alkalommal rendezte meg a munkajoggal foglalkozók elsőszámú szakmai találkozóját, a Magyar Munkajogi Konferenciát 2024. októberében. Uniós csatlakozásunk 20. évében a szakmai program fókuszában az uniós jog magyar jogalkotásra és joggyakorlatra gyakorolt hatása állt.