Egyszerűbb az EU-n kívüliek munkavállalása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén január elsejétől változott a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának engedélyezése. Az összevont engedélyezési eljárást a harmadik országbeli állampolgár kérheti, míg a munkavállalási engedélyezési eljárás alanya továbbra is a foglalkoztató. A munkavállalási engedély és a tartózkodási engedély egyablakos eljárásban adják ki.


A harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében történtek törvénymódosítások 2014. január 1-jével. Egyidejűleg végrehajtási rendeletek is módosultak, illetőleg új végrehajtási rendelet is született.

E jogszabályok alapján a munkavállalási engedély és a tartózkodási engedély egyablakos eljárásban kerül kiadásra, amelyet összevont engedélyezési eljárásként nevesítenek. Bizonyos esetekben pedig megmarad a külön eljárás (tartózkodási engedély és munkavállalási engedély).

Fontos szabály az, hogy az összevont engedélyezési eljárást a harmadik országbeli állampolgár kérheti, míg a munkavállalási engedélyezési eljárás alanya továbbra is a foglalkoztató!

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 7. § (1) bekezdése alapján főszabályként a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén

  • a) az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy
  • b) a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedélyalapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.

E főszabály alól két kivételt nevesít a törvény:

  • a) a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, és
  • b) azt a harmadik országból származó munkavállalót, aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik és Magyarországon legalább hat hónapig munkaviszonyban állt, az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint az álláskeresők ellátása tekintetében az e törvény és végrehajtási szabályai által meghatározott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (Harmtv.) 2.§-ában az értelmező rendelkezések között meghatározza az összevont engedély, az összevont kérelmezési eljárás, és a harmadik országbeli állampolgár fogalmát.

összevont engedély: olyan tartózkodási engedély, amely a harmadik országbeli állampolgárt Magyarország területén meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítésére és tartózkodásra jogosítja;
összevont kérelmezési eljárás: olyan eljárás, amely az általa benyújtott kérelem alapján a harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén való száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodása és meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítése engedélyezésére irányul.

Harmadik országbeli állampolgárnak kell tekinteni

  • a) az ellenkező bizonyításig azt a személyt, aki állampolgársága igazolására harmadik ország által kiállított érvényes úti okmányt használ fel, vagy
  • b) azt a személyt, aki nem valószínűsíti, hogy külön törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik.

Az engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés továbbra is csak meghatározott engedély beszerzését követően köthető meg.

A foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló az összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély alapján történő munkavállalás céljából előzetes megállapodást köt foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére. A megállapodás – az alábbi kivétellel – legfeljebb kétéves, határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat.

A megállapodás kötelező érvényű állásajánlatnak minősül. Ha az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt – kivéve a díjazás mértéke – az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, valamint az összevont engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozniuk. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen.

A megállapodás

  • a) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély esetén legfeljebb öt év,
  • b) EU Kék Kártya iránt benyújtott kérelem esetén legfeljebb négyéves,
  • c) Harmtv. 29. § (1) bekezdés a) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hároméves,
  • d) a Harmtv. 29. § (1) bekezdés e)–f) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hat hónapos,
  • e) a Harmtv. 29. § (1a) bekezdése szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb egyéves
  • határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat.

Az előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell

  • a) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet, munkakört (FEOR),
  • b) a harmadik országbeli állampolgárnak az a) pont szerinti tevékenység ellátásához szükséges szakmai képesítése, EU Kék Kártyával történő foglalkoztatás esetén felsőfokú szakmai képesítése megnevezését,
  • c) a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértékét (kizárólag a harmadik országbeli állampolgár javára térhetnek el),
  • d) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölését, valamint
  • e) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony várható időtartamát.

A Harmtv. 29/A. § alapján a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása összevont kérelmezési eljárás keretében történik, ha a keresőtevékenység folytatása céljából kiállított tartózkodási engedély iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár tartózkodása meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányul. Összevont kérelmezési eljárás keretében történik a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni és családi együttélés biztosítása céljából kiállított tartózkodási engedély, vagy EU Kék Kártya iránti kérelmet terjeszt elő.

Összevont kérelmezési eljárás keretében történik a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni és

  • a) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel,
  • b) EU Kék Kártyával,
  • c) a Harmtv.20. § (1) bekezdés b)–c) pontja alapján keresőtevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel, vagy
  • d) a Harmtv.29. § (1) bekezdés a), illetve e)–f) pontja, vagy (1a) bekezdése alapján kiadott humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

A Harmtv. 29/A.§ (4) bekezdése alapján dönthető el mikor nem lehet az összevont engedélyezés szabályait alkalmazni. Ha az alábbi körülmények valamelyike fennáll, és a munkavégzés engedélyköteles, az engedélyt a nem összevont engedélyezési eljárás keretében kell kiadni. Ezen esetek a következők

  • a) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i, 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik,
  • b) az a harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén szezonális munkavállalási vízummal tartózkodik, illetve az Európai Unió más tagállamában szezonális munkát végez,
  • c) a vállalaton belül áthelyezett munkavállalóként, au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgár,
  • d) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
  • e) az, akit Magyarország menekültként ismert el, avagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,
  • f) a befogadott, valamint
  • g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a Harmtv. 7/A. § alapján keresőtevékenységet folytathat (vagyis a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint az 539/2001/EK tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként Magyarország területén jogszerűen tartózkodó személy a 20. § (1) bekezdés szerint (ellenérték fejében más részére, illetve irányítása alatt, vagy – külföldi részesedéssel nem rendelkező – gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, vezetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként).

Amennyiben tehát fennáll valamelyik fenti körülmény, nem kell összevont engedély iránti kérelmet előterjeszteni a harmadik országbeli állampolgárnak akkor sem, ha egyébként a foglalkoztatás engedélyköteles. Ez utóbbi esetben az engedély iránti kérelmet az illetékes kormányhivatal munkaügyi központjánál a foglalkoztatónak kell előterjesztenie.

Munka törvénykönyve 2012-1992

Az új Mt. és a régi Mt. szövegét a jól ismert tükrös formába szerkesztettük.

Naprakész segítséget nyújt munkajogászoknak, bíráknak, HR-eseknek, joghallgatóknak.

Most rendelje meg!

 

Engedély mentesség esetei

A korábban említett Flt. 7.§ (2) bekezdésben meghatározott eseteken túl a 445/2013. (XI 28.) Korm. rendelet 15.§-a is tartalmaz további engedélymentességi eseteket. Ilyenkor nincs szükség a Magyarország területén foglakoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatáshoz engedélyre:

  1. nemzetközi szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén,
  2. a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság − nemzetközi szerződés által meghatározott − fiók és képviselet vezetőjeként történő munkavégzése,
  3. külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam által delegált tagjának a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzése, valamint az államok közt fennálló viszonosság alapján, a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviselete személyzete közeli hozzátartozójának munkavégzése
  4. a Magyarország területén nemzetközi szerződés alapján működő nemzetközi kormányközi szervezet, valamint Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert, Magyarország területén működő szervezet (a továbbiakban: nemzetközi szervezet) személyzetének a nemzetközi szervezetnél történő, valamint ezek közeli hozzátartozójának munkavégzése
  5. a nemzetközi szervezetet vagy nemzetközi szervezetnek nem minősülő közös szervet létrehozó szerződésben részes államok által delegált személyeknek (a továbbiakban: delegáltak) a nemzetközi szervezetnél vagy a közös szervnél történő munkavégzése, valamint a részes államok között fennálló viszonosság alapján a delegáltak közeli hozzátartozójának munkavégzése,
  6. a harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő − alkalmanként harminc napos időtartamon belül a tizenöt munkanapot meg nem haladó − üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzés,
  7. az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítése keretében kiküldetés, kirendelés útján magyarországi foglalkoztatónál magánjogi szerződés teljesítése érdekében munkavégzéshez,
  8. az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató vállalkozás, mint munkáltató által kölcsönzött munkavállaló magyarországi foglalkoztatónál munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzéséhez,

A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 16-i 96/71/EK IRÁNYELVE 1. cikk (1), illetve (3) bekezdése szerint: „(1) Ezt az irányelvet arra a tagállamban letelepedett vállalkozásra kell alkalmazni, amely a szolgáltatások transznacionális nyújtása keretében munkavállalókat küld egy másik tagállam területére a (3) bekezdéssel összhangban”, illetve: „Ezt az irányelvet akkor kell alkalmazni, ha az (1) bekezdésben említett vállalkozás az alábbi transznacionális intézkedések valamelyikét megteszi:

  • a)  munkavállalókat küld ki egy tagállam területére saját nevében és saját irányítása alatt, a kiküldő vállalkozás és a szolgáltatásnak az adott tagállamban működő címzettje között létrejött szerződés alapján, feltéve, hogy a kiküldő vállalkozás és a munkavállaló a kiküldetés idején munkaviszonyban áll egymással; vagy
  • b) munkavállalókat küld ki a tagállam területén a csoport tulajdonában lévő telephelyre vagy vállalkozáshoz, feltéve, hogy a kiküldő vállalkozás és a munkavállaló a kiküldetés idején munkaviszonyban áll egymással; vagy
  • c) munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásként vagy munkaerőt rendelkezésre bocsátó vállalkozásként munkavállalót küld ki egy tagállam területén letelepedett vagy ott működő vállalkozáshoz, feltéve, hogy a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás vagy a munkaerőt rendelkezésre bocsátó vállalkozás és a munkavállaló a kiküldetés idején munkaviszonyban áll egymással”.
  1. 9. a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelő bizottsági tagjaként történő munkavégzés,
  2. 10. a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján − a pályázat, valamint az ösztöndíj keretében történő − munkavégzés,
  3. 11. a külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeli állampolgárnak nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatása,
  4. 12. a Magyarország területén működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészeti iskolával, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló személynek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzése,
  5. 13. az alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenység, amelyre − az oktatásért felelős miniszter igazolása szerint − az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretében kerül sor,
  6. 14. a bevett egyház belső szabályában meghatározott, az egyházi jogi személy szolgálatában álló, egyházi szolgálatot sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban teljesítő természetes személy (egyházi személy) tevékenysége,
  7. 15. a Magyarország területén menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint menedékeskénti elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzése,
  8. 16. a naptári évenként tíz munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenység,
  9. 17. a kutató olyan tevékenysége, amely − a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint – a Magyarország és más állam között létrejött nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik,
  10. 18. a Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, és Grundtvig program keretében szakmai gyakorlaton résztvevő harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása,
  11. 19. a magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzése, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarország területén együtt élt,
  12. 20. a kutató olyan magyarországi kutatási tevékenysége, amelyet a harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról szóló kormányrendelet rendelkezései szerint, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodás alapján végez,
  13. 21. a hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez, és az edző sporttevékenységre való felkészítő tevékenysége,
  14. 22. az 1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló 1951. június 19-én Londonban kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO-SOFA Megállapodás) részes államainak a NATO-SOFA Megállapodás I. Cikk 1. pont a) és b) alpontjában meghatározott és Magyarország területén szolgálati célból tartózkodó fegyveres ereje és polgári állománya tagjai közeli hozzátartozóinak munkavégzése a szolgálati célú tartózkodás idejére a részes államok közt fennálló viszonosság alapján,
  15. 23. a Harmtv. 19. §-ában meghatározott családegyesítő családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező és legalább egy éve jogszerűen Magyarország területén tartózkodó családtagja, feltéve, hogy a családegyesítő engedély nélkül foglalkoztatható,
  16. 24. a menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagja, vagy a menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú esetén szülője, ennek hiányában gyámja, feltéve, hogy a családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

A Korm. rendelet meghatározza azt, hogy a mentesség nem vonatkozik a harmadik országbeli állampolgárnak a mentesség alá eső tevékenységét meghaladó munkavégzésére, és a mentesség alapjául szolgáló feltételek fennállását a foglalkoztatónak kell bizonyítani.

A 355/2007. (XII.23.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását.

A 445/2013. Korm. rendelet 16. §-a (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató köteles a foglakoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni

  • a kirendelés, kiküldetés, (illetve az új Mt. szóhasználata szerint átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál történő munkavégzés), munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók a kivételével – annak a harmadik országbeli állampolgárnak a foglalkoztatást, akinek a Magyarország területén történő foglalkoztatáshoz nincs szükség engedélyre,
  • a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy foglalkoztatását.

A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését az azt követő napon kell bejelenteni.

A bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza

  • foglalkoztatottak számát,
  • életkorát,
  • iskolai végzettségét,
  • állampolgárságát,
  • munkakörének FEOR számát,
  • a foglalkoztatási jogviszony formáját,
  • hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését,
  • a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá
  • arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e, vagy megszűnt.

A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett A foglalkoztató az illetékes munkaügyi központnak küldi meg a bejelentésről szóló formanyomtatványt. A bejelentés megtörténtének tényét a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központ igazolja. A bejelentés megtételéről a munkaügyi központ a Ket. 83.§-a alapján tíz napon belül igazolást állít ki és azt megküldi a foglalkoztató részére.

A bejelentésről a munkaügyi központ nyilvántartást vezet.

A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni.

Az összevont engedélyezési eljárásban eljáró hatóság az idegenrendészeti hatóság és szakhatóságként a munkaügyi központok járnak el, míg a munkavállalási engedélyezési eljárás a munkaügyi központ hatáskörébe tartozik.
 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A törvényességi felügyeleti eljárás és a kényszertörlés viszonya

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályozza a törvényességi eljárást, illetve az ahhoz bizonyos értelemben szorosan kapcsolódó kényszertörlési eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse.

2024. március 25.

Az EU vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos hétfőn.

2024. március 25.

Duna House: a tavalyinál 7 százalékkal költöttek többet ingatlanvásárlásra az év elején

Országos átlagban a tavalyinál 7 százalékkal többet, csaknem 43 millió forintot fordítottak otthonteremtésre a vásárlók 2024 elején. Az átlagos négyzetméterárak alapján azonban 30 millió forint is elegendő lehet a vizsgált vármegyeszékhelyeken, akár ház, akár lakás legyen is az ingatlancél – közölte a Duna House ingatlanforgalmazó értékesítési adatai alapján hétfőn.