Elektronikus cégképviselet: az IM szerint sem kötelező bejegyezni a cégképviselő elektronikus aláíró tanúsítványát


Egyre elterjedtebb, hogy a cégek képviselőik részére elektronikus aláírást vásárolnak, annak érdekében, hogy a cég ügyeit elektronikusan is ugyanolyan joghatással intézhessék, mintha ezt papíron tennék. A Cégtörvény nem egészen egyértelmű szabályozása miatt azonban sokakban kérdésként merült fel, hogy használható-e vajon cégjegyzésre (a cég írásbeli képviseletére) a cégképviselő magánszemély elektronikus aláíró tanúsítványa akkor is, ha az nincs bejegyezve a cégjegyzékbe.

Az Igazságügyi Minisztérium 2020. decemberi tájékoztatásában megerősítette: az elektronikus cégjegyzés akkor is gyakorolható, ha a cégjegyzék nem tartalmazza a cégképviselő aláíró tanúsítványát, a Cégtörvény (a továbbiakban: „Ctv.”) ugyanis csupán lehetőséget biztosít a cégeknek arra, hogy cégképviselőjük elektronikus aláíró tanúsítványát a cégjegyzékbe bejegyeztethessék.

  1. A Ctv. 9. § (4) bekezdésének értelmezése

A Ctv. 9. § (4) a következőket rögzíti az elektronikus cégjegyzés kapcsán: „A cég kérelmére a cégjegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult – külön jogszabály szerinti – elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának minősül.”

A fenti jogszabályhely célja nem az volt, hogy kötelezően előírja a cégeknek a bejelentést (és csak a bejelentett tanúsítványhoz kapcsoljon joghatást), hanem hogy lehetőséget adjon a cégeknek arra, hogy a cégnyilvántartás közhiteles jellegét az elektronikus cégjegyzés területére is kiterjesszék. Amennyiben ugyanis az aláíró tanúsítvány közhiteles nyilvántartás része, nem fűződhet ahhoz kétség befogadói oldalon, hogy az adott dokumentumon szereplő e-aláírás valóban a cégképviselőhöz köthető és azzal a cégképviselő elektronikusan hitelesen jár el.

A szabályozás lehetőség jellegét egyébként a kodifikáció folyamatából is levezethetjük. A Ctv. 9.§ (4) bekezdését bevezető módosító javaslathoz csatolt előterjesztői indokolás a következőket tartalmazta: „A cégjegyzék a jövőben tartalmazhatja a cég képviseletére jogosult elektronikus aláírásának tanúsítványát. Amennyiben az elektronikus tanúsítvány a cégjegyzékbe bejegyzésre kerül, ahhoz további eljárási kedvezmények kapcsolódnak (pl: ingyenes céginformáció).” Az idézett indokolási részlet pedig a „A cégek tulajdonosainak döntési szabadságát érvényre juttató javaslatok” alcím alatt jelent meg. Tehát magából a törvényjavaslat indokolásából is arra következtetünk, hogy a Ctv. 9. § (4) bekezdése pusztán egy lehetőséget teremtett, nem volt célja az elektronikus cégképviseleti jog gyakorlásának szűkítése vagy többletfeltételéhez kötése.

Továbbá, a Ctv. hatályos szabályozása szerint cégbejegyzéskor, illetve változásbejegyzéskor a cég cégjegyzésére jogosultaknak már nem kell csatolniuk a papíralapú aláírási címpéldányt. Így az az értelmezés, hogy elektronikus aláíró tanúsítvány esetében a becsatolás viszont kötelező, arra vezetne, hogy az elektronikus címpéldányra szigorúbb szabályozás vonatkozik, mint a papír alapú címpéldányra. Mivel a papír alapú címpéldány benyújtásának elmaradása nem eredményezi az adott aláírás érvénytelenségét, az elektronikus aláíró tanúsítvánnyal létrehozott cégszerű aláírás érvényességét sem érintheti, hogy az aláíró tanúsítvány a cégjegyzékbe bejegyzésre került-e vagy sem.

A magyar szabályozáson túlmutató érv, hogy az eIDAS 25. cikk (2) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy a minősített elektronikus aláírás a saját kezű aláírással azonos joghatású. Ez alapján tehát nem lehet megtagadni egy aláírás elfogadását pusztán amiatt, hogy az elektronikusan, és nem papír alapon jött létre. Mivel az eIDAS rendelet az Európai Unió követlenül hatályosuló rendelete, így az abban foglalt joghatások (azaz az elektronikus aláírás elfogadhatósága) nem függhet további, nemzeti jogszabályban nevezett előírásoktól. Amennyiben tehát a Ctv. 9. § (4) bekezdése nem lehetőség lenne, hanem kötelezettség, és a cégjegyzékbe való bejegyzéstől tenné függővé az elektronikus aláíró tanúsítvánnyal létrehozott cégszerű aláírások érvényességét, úgy a magyar szabályozás feltehetően az eIDAS rendelkezéseivel is ellentétes lenne.

  1. Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása

Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben többször is találkoztunk a Ctv. 9. § (4) bekezdés fentiekkel ellentétes értelmezésével, a közelmúltban állásfoglalás-kéréssel fordultunk az Igazságügyi Minisztériumhoz. A Minisztérium rövid határidővel kiadott és egyértelmű tájékoztatásában kifejezetten kimondta, hogy „a Ctv. 9. §-a értelmében 2007. szeptember 1-jei hatállyal a címpéldány cégbírósághoz való benyújtása nem kötelező. Ez igaz mind a papír alapú, mind az elektronikus címpéldányra. A Ctv. 9. (4) bekezdés első mondata kifejezetten tartalmazza, hogy a cég kérelmére tartalmazza a cégjegyzésre jogosult elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát. A címpéldány cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárásban való benyújtása mind papír alapú formában, mind elektronikus tanúsítvány formájában a cég számára azzal az előnnyel jár, hogy működése során az eljáró képviselőnek nem kell külön igazolnia ezen minőségét és aláírásképének, illetve az elektronikus aláírás tanúsítványának valódiságát, megfelelőségét, mert az a cégjegyzékből megismerhető. A Ctv. 9. (4) bekezdése nem arról rendelkezik, hogy csak az minősül cégszerű elektronikus aláírásnak, amelyet olyan elektronikus aláírással láttak el, amelynek tanúsítványát a cég korábban benyújtotta a cégbírósághoz, hanem azt, hogy ha benyújtották a tanúsítványt, az annak megfelelő elektronikus aláírás cégszerű aláírásnak minősül, azaz az aláírás tekintetében egyéb tények igazolására nincs szükség. (…) Összességében tehát megerősítem, hogy elektronikus cégjegyzésre akkor is mód van, ha az aláíró személy elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványt a cégjegyzék nem tartalmazza” (változtatás nélküli közlés).

  1. Az elektronikus cégjegyzés kritériumai

A Minisztérium tájékoztatásában azt is kiemelte, hogy a Pp. 325. § (1) d) pontja szerint a jogi személy által aláírt okirat akkor lesz teljes bizonyító erejű magánokirat, ha a képviseletre jogosult személy a „rá vonatkozó szabályok szerint aláírta”. A cégek esetében a Ctv. tartalmazza ezeket a szabályokat  – Ctv. 8. § (1) (..) A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. Ez alapján pedig – ahogyan a papír alapú cégjegyzés esetén is – elektronikus úton történő cégjegyzés esetében is mindössze két kritériumnak kell megfelelni: (i) magából a dokumentumból ki kell tűnnie annak, hogy a természetes személy a cég nevében jár el (ii) a cég képviselőjének a dokumentumot ténylegesen alá is kell írnia (jelen esetben a kizárólag az aláíró személyéhez köthető elektronikus aláírással kell ellátnia).

  1. Döntési szabadság – a bejegyzés előnyei és hátrányai

A fentiek alapján látható, hogy az elektronikus aláíró tanúsítvány cégjegyzékbe történő bejegyzése nem kötelező, a bejelentéshez azonban – a cég választása esetén – előnyök fűződnek. Amennyiben ugyanis a cég él a Ctv. 9.§ (4) bekezdésében foglalt lehetőséggel, úgy közhiteles nyilvántartásban szerepelnek az adott cégképviselő elektronikus aláíró tanúsítványának azonosító adatai, ezzel pedig elősegíti azt, hogy a befogadó fél ellenőrizhesse, hogy az általa kézhez vett elektronikus dokumentumot valóban a cégjegyzésre jogosult írta alá. Amennyiben a bejegyzés nem történik meg, és a képviselt cég nevét az aláíró tanúsítvány sem tartalmazza (ún. szervezeti tanúsítvány esetén a cégképviselő neve mellett a cég neve is feltüntetésre kerül a tanúsítványban, a képviseleti jogot a bizalmi szolgáltató ellenőrzi), a befogadó fél további igazolást kérhet az aláírás hitelességének igazolására (hasonlóan a papíralapú aláírásmintához, amely alapján a kézi aláírások összehasonlíthatók).

A cégnyilvántartásba való bejegyzésnek egy érdemi hátránya van: a változásbejegyzési eljárás költsége és az azzal kapcsolatos adminisztráció, amit a tanúsítvány lejáratakor (jelenleg 2 év a tanúsítványok érvénességi ideje) újra meg kell ismételni.

Az elektronikus cégképviselet – amely teljes bizonyító erővel minősített, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással gyakorolható – nagyban megkönnyítheti a cégek életét a jelenlegi járványügyi helyzetben. Az elektronikus cégképviselet lehetőségével élni mindenképpen érdemes, az pedig már a cégekre van bízva, hogy a közhiteles nyilvántartásba való bejegyeztetés kapcsán annak előnyei vagy hátrányai esnek-e nagyobb súllyal a latba.


Kapcsolódó cikkek

2021. december 2.

EY: a cégek többsége számontartja a koronavírusos kollégákat   

A COVID-19 miatti technológiai átállás kapcsán egyre több kibertámadás éri a vállalatokat, miközben az IT-biztonság mellett az adatvédelem és a munkavállalók egészségi állapotának nyomon követése is kiemelt jelentőségű területté vált. Mára a cégek több mint fele rendelkezik adatokkal a koronavírussal diagnosztizált foglalkoztatottakról és ötödük megosztotta a fertőzött munkatársak nevét más kollégákkal vagy kormányzati szervekkel – derül ki az EY és az adatvédelmi szakértők nemzetközi szövetségének (IAPP) közös kutatásából.

2021. december 2.

Az internetes kereskedelem alakulása

Napról napra egyre több és több terméket és szolgáltatás vásárolunk online platformokon. Az online vásárlás térnyerése ráadásul a COVID-19 járvány alatt megjelenő korlátozások lazítását követően sem esett vissza.

2021. december 2.

Amikor a felszámoló perel – I.

Vannak esetek, amikor az adós ingatlana kikerül az adós vagyonából, így pedig a felszámolás során jelentősen kevesebb fedezet marad a hitelezői igények kielégítésre. Ilyenkor a felszámoló célja a vagyontárgy visszahelyezése a felszámolási vagyonba, a hitelezői igények kielégítésének reményében.