EY: a cégek többsége számontartja a koronavírusos kollégákat    Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A COVID-19 miatti technológiai átállás kapcsán egyre több kibertámadás éri a vállalatokat, miközben az IT-biztonság mellett az adatvédelem és a munkavállalók egészségi állapotának nyomon követése is kiemelt jelentőségű területté vált. Mára a cégek több mint fele rendelkezik adatokkal a koronavírussal diagnosztizált foglalkoztatottakról és ötödük megosztotta a fertőzött munkatársak nevét más kollégákkal vagy kormányzati szervekkel – derül ki az EY és az adatvédelmi szakértők nemzetközi szövetségének (IAPP) közös kutatásából.

A szervezetek csaknem fele (45%) kezdett el új technológiákat alkalmazni a világjárvány miatt, hogy lehetővé tegye a távmunkát. Ez az arány a jogi szolgáltatók, az oktatási, egészségügyi és kormányzati szervek esetében 60 százalék. Az új megoldásokat bevezető vállalatok majdnem kétharmada (60%) kihagyta vagy felgyorsította azok adatvédelmi és biztonsági ellenőrzését, ami miatt fokozott kiberveszélynek vannak kitéve.

Egyre több online támadás éri a cégeket

A kutatás szerint a vállalatokat a pandémia kezdete óta egyre több kibertámadás éri. Ezzel kapcsolatban a szakemberek közel fele szerint a legnagyobb kihívás a távmunkából adódó IT-biztonsági kockázatok minimalizálása.

home office

„A krízis során a biztonsági szempontok sokszor háttérbe szorultak. Ezeket a problémákat minél előbb kezelni kell és a vállalatoknak mindenképpen ki kell dolgozniuk a megfelelő eljárásokat és módszereket, hogy elkerüljék a súlyos anyagi és reputációs károkat” – hangsúlyozta Zala Mihály, az EY Technológiai Tanácsadásért felelős vezetője.

Kiemelten fontos az egészségügyi adatok védelme

A munkavállalók egészségi állapotának nyomon követését és az információk harmadik féllel való megosztását érintő adatvédelmi szempontokat a kutatás válaszadóinak 39 százaléka tartotta a legfontosabb információbiztonsági szempontnak.

Ugyanakkor számos cég nyilvántartja, hogy tapasztaltak-e a kollégák a koronavírusra jellemző tüneteket (58%), utaztak-e az elmúlt időben (53%) vagy a háztartásukban élők közült tapasztalt-e valaki tüneteket (35%). A munkáltatók közel negyede (23%) mérte a munkavállalók hőmérsékletét is a járvány alatt. A kutatás szerint a vállalatok 60 százaléka rendelkezik adatokkal arról, hogy mely munkavállalókat diagnosztizálták koronavírussal és majdnem ötödük (19%) osztotta meg ezeket az információkat harmadik féllel.

„Arra a kutatás nem terjedt ki, adatgyűjtésük és -kezelésük során miként feleltek meg a cégek az adatvédelmi jogi követelményeknek. Tapasztalataink szerint az információbiztonság javítása mellett célszerű ezen a téren is fokozni az erőfeszítéseket a jogi megfelelés érdekében” – javasolta dr. Jagicza Gábor, az EY adatvédelmi jogi csoportjának ügyvédje.


Kapcsolódó cikkek

2021. október 28.

Joga lesz a munkáltatónak előírni az oltakozást

A kormány döntése értelmében a munkaadók előírhatják a koronavírus elleni védőoltást a munkavégzés feltételeként, ha a dolgozók biztonsága ezt kívánja – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.
2021. november 3.

A Covid-védőoltásra kötelezés munkajogi kérdései

2021. november 1-jétől a munkáltatók felhatalmazást kapnak arra, hogy előírják a koronavírus elleni védőoltás kötelező felvételét alkalmazottjaik számára. Az erről rendelkező Kormányrendelet számos jogértelmezési kérdést vet fel, amelyeket az alábbiakban járunk körül. Előre kell azonban bocsátani, hogy a védőoltás nem írható elő automatikusan minden munkahelyen, és az is kérdéses, mi történhet az oltás felvételét elmulasztó foglalkoztatottal.