Ez nem gyorsulási verseny! – A fordított bírálat alkalmazása


Bár a fordított bírálat hatékony eszköze a gyorsabb közbeszerzési eljárásnak, ám mégsem eredményezheti a megalapozott értékelési sorrend felállításához szükséges, bírálati jellegű cselekmények mellőzését.


Nyílt közbeszerzési eljárásban, valamint keretmegállapodás alapján történő versenyújranyitás során az eljárás gyorsításának hatékony és sokat alkalmazott eszköze a fordított bírálat lehetőségének alkalmazása, amely különösen nagyszámú ajánlat benyújtása esetén jelent jelentős idő- és munkamegtakarítást az ajánlatkérő számára. A Kbt. 81. §-ának (5) és 105. §-ának (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezhet úgy, hogy az értékelés nem csak a tételes igazolások benyújtására való felhívást előzi meg, hanem az előzetes megfelelést célzó dokumentumok vizsgálatát is, így az ajánlatkérő bírálati cselekményei (ideértve az aránytalanul alacsony árra vagy egyéb aránytalan vállalások vizsgálatára vonatkozó ellenőrzést is) ténylegesen csak a potenciális nyertesekre (azaz a legkedvezőbb vagy meghatározott számú legkedvezőbb ajánlatra) korlátozódnak. A bírálat alóli részleges mentesülés (hiszen egyes ajánlattevők ajánlatát nem bírálják el) által jelentősen lerövidülhet az eljárás időtartama.

Ugyan az ajánlatkérők egyik elsődleges célja, hogy szükségtelen időveszteség nélkül folytassák le eljárásaikat, a fordított bírálat során, az ajánlatban tett megajánlások megalapozottságának vizsgálata, és ez alapján a helytálló, külön közbenső döntést nem igénylő értékelési sorrend felállítása – különösen a legjobb ár-értékarányt megjelenítő értékelési szempontok alkalmazása esetén – mégsem alapulhat egy gyors szemrevételezésen, önmagában a felolvasólapi adatokon. A feltétlenül szükséges bírálati jellegű cselekményeket a megajánlások megfelelőségnek ellenőrzése során is alkalmaznia kell az ajánlatkérőnek.

Így különösen az alábbi cselekményeket kell elvégeznie az ajánlatkérőnek:

  • ha az adott eljárásban relevanciával bír, akkor az ajánlatkérőnek vizsgálnia kell, hogy az ajánlattevők az ajánlati biztosítékot az ajánlati kötöttség beálltáig szabályszerűen rendelkezésre bocsátották-e;
  • az ajánlatkérőnek vizsgálnia kell, hogy az ajánlatban előfordul-e számítási hiba, és ha igen, úgy az ajánlatkérőnek fel kell szólítania az ajánlattevőket a hiba javítására;
  • vizsgálandó továbbá, hogy az értékelési szempontokra tett vállalásokat megfelelően alátámasztották-e, és valamennyi kért, alátámasztó dokumentumot benyújtották-e. A vizsgálat keretében szükséges például az értékelési részszempont kapcsán bemutatott szakember szakmai önéletrajzának ellenőrzése és a felolvasólappal történő összevetése. A hátrányos helyzetű munkavállalók teljesítésbe történő bevonása kapcsán az ajánlatkérőnek szintén már az értékelési szakaszban ellenőriznie kell a felolvasólapon megajánlott értékeket és az azokat alátámasztó dokumentumokat, hiszen ezek nélkül nem tudja az ajánlatkérő az értékelést megalapozottan elvégezni, és az értékelési sorrendet felállítani. A fentiek vizsgálata biztosítja azt, hogy az értékelési szempontokra tett vállalások pontszáma megfelelően legyen kiszámítva.

Ha a számítási hiba kijavítását nem, vagy nem megfelelően, illetve határidőn túl teljesíti az ajánlattevő, valamint, ha az értékelési szempontokat érintő hiánypótlás a Kbt. 71. § (8) bekezdésébe ütközik, akkor az érintett ajánlat érvénytelen. Abban az esetben, ha a Kbt. 71. §-a (9) bekezdésének a) pontja szerint ellentmondás van a felolvasólap és a szakmai önéletrajz között, és hiánypótlás vagy felvilágosítás során sem sikerül az ajánlattevőnek a felolvasólapon tett adatot alátámasztania, akkor az ajánlatot érvénytelenné kell nyilvánítani. Ezek az érvénytelenné nyilvánítások még az értékelési – és nem a bírálati – szakaszban történnek, tehát az ajánlatkérőnek az így érvénytelenné nyilvánított ajánlatot már nem kell figyelembe vennie az értékelési sorrend megállapításánál.

A fordított bírálat tehát bár hatékony eszköze a közbeszerzési eljárás meggyorsításának, de alkalmazása mégsem eredményezheti a megalapozott értékelési sorrend felállításához elengedhetetlenül szükséges bírálati jellegű cselekmények felszínes elvégzését vagy éppen mellőzését.

A cikk szerzői dr. Szigeti-Szabó Andrea partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2023. február 7.

A fogyasztói jogok kollektív védelme a vállalkozások jogsértő tevekénységével szemben I. rész

A tanulmány a fogyasztóvédelem egyik tipikus eszközének, a közérdekű igényérvényesítésnek a szabályozását, a kollektív fogyasztói érdekek védelmének alapvető jogintézményeit tekinti át. Ismerteti a kollektív fogyasztói érdekek védelmének fejlődését, a perben megjelenő feleket (a vállalkozás, a keresetindításra jogosult), továbbá a perindítás feltételeit és a feltételek perjogi értelmezését. A perindítás feltételei közül a tanulmány most közlésre kerülő első része csak a jogszabályba ütköző tevékenységet vázolja fel, míg a perindítás további feltételeit a tanulmánynak a Fogyasztóvédelmi Jog Online következő számában publikálásra kerülő második része fogja a joggyakorlati szempontokra fókuszálva tárgyalni.

2023. február 6.

Változások a munka világában

2023. január 1-től módosult a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.). A változás számos fontos területet is érintett, ezek többségét az alábbiakban tekintjük át. A mostani módosítócsomag két EU-s irányelv (2019/1152 és 2019/1158) átvételére vezethető vissza.