Fel lehet-e mondani e-mailben? – elektronikus írásbeliség a munkajogban

A munkáltatók, különösen a multinacionális cégek részéről egyre nagyobb az igény arra, hogy a munkajogi relevanciájú irataikat – munkaszerződés, tájékoztató, felmondások, közös megegyezés – elektronikus formában hozzák létre, illetve tárolják – írja a HR Portal.hu cikkében Fodor T. Gábor munkajogász.

Szűk tíz éve, az akkor „új” Munka törvénykönyve megalkotásakor sok olyan hang hallatszott a munkajogászok részéről, amely alapján „már nincs akadálya” az elektronikus írásbeliségnek, illetve olyan vélemények is elhangoztak, hogy akár sms-ben is van mód felmondást közölni. Ugyanakkor erre a véleményre gyorsan rátrompfolt egy másik, amely szerint „ezt csak a munkajogászok gondolják”, de a „polgári jogászok” szerint szigorú feltételei vannak az elektronikus írásbeliségnek – derül ki a HR Portal cikkéből.

Mint azt Fodor T. Gábor írtja: a fentiek óta eltelt csaknem tíz év, és még mindig nem látunk világosan a helyzet kapcsán. Kétségtelen, hogy az eltelt időben született néhány, a munkáltatókra kedvező bírósági ítélet az elektronikus nyilatkozatok témájában, de egyrészt az adott tényállások mellett nem volt vita a peres felek között abban, hogy a jognyilatkozat-tévő jognyilatkozatát a címzett változatlan formában megkapta, másrészt az ítéleti tényállások alapján világos és egyértelmű, minden esetre vonatkoztatható kialakult bírói gyakorlatról nem beszélhetünk.

Hogyan szól a törvényi szabály?

Ráadásul azt is meg kell jegyeznünk, hogy a Munka törvénykönyve vonatkozó 22. §, illetve a Ptk. vonatkozó 6: 7.§-a szó szerint megegyezik. Logikai képtelenség tehát amellett érvelni, hogy az elektronikus írásbeliség máshogy alakulna a munkajogban mint a polgári jogban.

A munkajogász szerint érdemes megnézni ehhez hogyan szól a vonatkozó törvényi szabály:

„Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor.”

A törvény szerint tehát (I) az információnak változatlanul visszaidézhetőnek, továbbá (ii) a nyilatkozattevőnek és a (iii) jognyilatkozat időpontjának azonosíthatónak kell lennie, mégpedig magából az elektronikus dokumentumból.

A szerző felhívja a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy az elektronikus formában tett jognyilatkozatot is közölni kell, amely elektronikus dokumentum esetén akkor következik be, amikor az a címzett számára „hozzáférhetővé válik”. Ennek a bizonyítása – vita esetén – a nyilatkozattévőt terheli.

Bizonyításra lehet szükség

A fentiek alapján Fodor T. Gábor véleménye szerint az e-mailek mellé „scannelt” felmondást vagy más iratot nem biztos, hogy a bíróság elfogadja írásbelinek, különösen akkor nem, ha az email feladója nem a munkáltatói jogkör gyakorlója, hiszen az alapján a nyilatkozattevő személye magából az elektronikus dokumentumból (az e-mailből) nem azonosítható. Egyszerű e-mailnél ugyanakkor felmerülhet, hogy írásbelinek kell tekinteni. Vita esetén azonban be kell azt is bizonyítani, hogy az emailt az és azzal a tartalommal, illetve akkor küldte, ami benne szerepel, valamint a címzett számára hozzáférhetővé vált.

A fentiek éppúgy igazak a munkáltatók által üzemeltetett elektronikus rendszerekre – a fenti törvényi feltételeknek meg kell felelni.

Annak a vizsgálata, hogy egy elektronikus dokumentum megfelel-e a fenti jogszabályi követelményeknek, mindenképpen jogász bevonását igényli – olvasható HR Portal cikkében.

Kapcsolódó cikkek:


Itt az új adócsomag
2021. május 13.

Itt az új adócsomag

Jövőre csökken a szociális hozzájárulási adó, megszűnik a szakképzési hozzájárulás, kevesebbet adóznak a tőzsdék és az energiaellátók, és az egyéni vállalkozóknak sokkal jobban megéri majd átalányadózni. A kormány integrálja az adórendszerbe a a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat. Megnéztük közelről a 2022-es adócsomagot.

Fogyasztói szerződések, avagy az ÁSZF-fel szembeni többletkövetelmények
2021. május 13.

Fogyasztói szerződések, avagy az ÁSZF-fel szembeni többletkövetelmények

Az általános szerződési feltételekkel (ÁSZF) való szerződéskötés jelentős mértékben egyszerűsíti és gyorsítja az ügylet létrejöttéig tartó folyamatot, ezért az üzleti életben általánossá vált, hogy a vállalkozások nem csupán a végfelhasználókkal való szerződéskötés során, hanem egymás közötti ügyleteik kapcsán is ÁSZF-ek segítségével szerződnek.

A GVH 4 milliárd jóvátételre kötelezte az eMAG-ot
2021. május 12.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 200 millió forintos bírságot szabott ki, és mintegy 4 milliárd forint összegű jóvátételre kötelezte az eMAG online áruház üzemeltetőit; az eMAG elfogadta a döntést.