Ha a kártérítés krízisbe sodor – a munkavállalói kártérítés bírói mérséklésének lehetősége

A Munka Törvénykönyve szerint a bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Cikkünkből megtudhatja, hogy mit vizsgál ilyenkor a bíróság.


A munkavállaló gyakran a saját fizetését nagyságrendekkel meghaladó anyagi felelősséggel dolgozik: drága eszközöket, berendezéseket kezel, a munkáltató javait, bevételeit érintő döntéseket hoz vagy hajt végre, a cég vagy ügyfelei pénze megy át a kezén. S persze aki dolgozik, az hibázik is: elég egy kevéssé átgondolt döntés, egy hevesen kivitelezett mozdulat, egy fejfájósan végrehajtott munkafolyamat ahhoz, hogy a munkavállaló a munkáltató javaiban tetemes kárt okozzon.

Amennyiben a törvény alapján a munkavállaló kártérítési felelősségének feltételei fennállnak (tehát ha munkaviszonyból származó kötelezettségének felróható megszegésével okozta a kárt), a kárt köteles megtéríteni még abban az esetben is, ha ez jócskán meghaladja anyagi lehetőségeit. A munkáltató és a munkavállaló közötti kármegosztásra kerülhet sor egyes esetekben (pl. ha a munkáltató maga is vétkesen közrehatott a kár bekövetkezésében), azonban az ilyen csökkentést követően még mindig jelentős összegű kár megtérítése hárulhat a munkavállalóra.

A munkajog szociális funkciója tükröződik abban a rendelkezésben, hogy a teljes kár megtérítésére csak akkor kötelezhető a munkavállaló, ha azt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta (munkaügyi perben ez utóbbi körülményeket a munkáltatónak kell bizonyítania). Ennek hiányában akármekkora összegű is a kár, a munkavállaló legfeljebb 4 havi távolléti díjának összege erejéig felelős (ezt az összeget kollektív szerződés 8 havi távolléti díjra emelheti). Ha tehát a munkavállaló a munkáltató javait illetően legalább a súlyosan gondatlan cselekvés vagy mulasztás elkerülésére ügyel, akkor nem állhat elő olyan helyzet, hogy jövedelmét nagyságrendekkel meghaladó károk megtérítésére kötelezzék.

Akár a teljes kár, akár a négy-nyolchavi fizetés erejéig felel a munkavállaló, elképzelhető, hogy egyéni illetve családi, szociális körülményeire tekintettel ennek megfizetése anyagi krízisbe sodorná. A munkajog erre a helyzetre is tartogat egy utolsó lehetőséget. A Munka Törvénykönyve szerint a bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli. Ez utóbbi rendelkezésre tehát akkor lehet hivatkozni a kártérítés mérséklése érdekében, ha a munkavállalói kárfelelősség feltételei fennállnak, és annak összege is megállapított az esetleges kármegosztás alkalmazását követően valamint a munkavállaló vétkességének foka szerint –, tehát az így adódó kárösszeg megilletné a munkáltatót; azonban a munkavállaló szociális körülményei alapján mégis indokolt, hogy a kárnak csak egy részét fizesse ki. Az ebben való döntés bírói mérlegelési jogkörbe tartozik. A mérlegelés szempontjait az előbbiek szerint a törvény felsorolja, azonban csupán példálódzó jelleggel (erre utal a „különösen” fordulat): a bíróság tehát az ott felsorolt, és ahhoz hasonló szempontokat veheti figyelembe, amennyiben a munkavállaló e szakaszra alapítva kéri a kártérítés mérséklését. Ha a munkavállaló erre hivatkozik, természetesen neki kell a perben előadnia azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a mérséklést megalapozhatják, és – amennyiben azokat a munkáltató vitatja –, neki kell ezeket bizonyítania is. Például hivatkozhat a felek vagyoni különbségeire: összevetheti saját jövedelmét, vagyonát a munkáltató cég tőkéjével, árbevételével, előadhatja, hogy a kárösszeg kifizetése esetén súlyos magán- illetve családi érdekek sérülhetnek (pl. jelzáloghitelét nem tudná fizetni stb.).

Azzal kapcsolatban, hogy mi értékelhető a kártérítés méltányosságból való mérsékelésének körében, és mi nem, a bírói gyakorlat ad eligazítást. Érdemes tanulmányozni a BH2019. 253.  számon is közzétett eseti döntést, amelyben a Kúriának éppen e rendelkezés alkalmazásának szempontjairól kellett állást foglalnia. Az adott perben a munkavállaló villamosvezető munkakörben állt, és távolléti díja megközelítőleg 150.000 forint volt. Egy alkalommal a jelzőlámpa tilos jelzése ellenére nem állt meg, és ezért egy szabályosan közlekedő gépkocsival karambolozott. A villamosban és az autóban is anyagi kár keletkezett, valamint egy személy megsérült. A munkáltató a kijavítással keletkezett mintegy 520.000 forint mértékű kárt követelte munkavállalótól. A kártérítési felelősség megállapításának fennállása okán az eljárt bíróságok arra a következtetésre jutottak, hogy azok fennállnak, vagyis a munkavállaló a kárösszegért felelősséggel tartozna. A munkavállaló azonban kérte a kárösszeg méltányossági alapon való mérsékelését is, s e körben életkörülményeire – rokkantnyugdíjas szüleivel lakik egy háztartásban, gyermeke, felesége, külön lakása nincs – valamint a munkáltató vagyoni helyzetére hivatkozott. A jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Kúria kiemelte, hogy a szóban forgó törvényi rendelkezés alapján nincs lehetőség arra, hogy a bíróság a károkozó munkavállalót teljes egészében mentesítse a kártérítés megfizetése alól, az csupán az okozott kár részbeni elengedésére ad felhatalmazást. Rámutatott arra is, hogy a mérséklés szempontjairól szóló törvényi felsorolás nem teljes körű és – a felülvizsgálati kérelmében foglaltakkal szemben – nem jelent sorrendiséget sem. Mindig az adott tényállás dönti el, hogy a figyelembe vehető szempontokat a bíróság milyen súllyal veszi figyelembe.

Az adott esetben nem volt vitatott, hogy a felperes magatartása nem csupán munkahelyi szabály, hanem a munkavégzésére vonatkozó jogszabály – KRESZ – megsértésével megvalósult, súlyosan gondatlan magatartás volt, amely lehetséges következményeit tekintve vagyoni kárral, illetve élet- és testi épség veszélyével közvetlenül fenyegető volt. A jogsértés súlya ekként az adott esetben kiemelkedő jelentőségű volt. Ellenkező értelmezés, a munkavállaló szociális szempontjainak kizárólagos mérlegelése esetén e kivételes jogintézmény elveszítené a jelentőségét. A kártérítés méltányosságból való mérséklése jogintézményének célja nem a ténylegesen kárt okozó és kártérítési felelősséggel tartozó munkavállaló mentesítése, hanem az, hogy a kisebb felelősséggel kirívóan nagy összegű kár okozása esetén a munkavállalót ne terhelje a kár teljes összege.

A munkavállaló nagyösszegű, anyagi erejét jelentősen meghaladó kártérítés esetén a kárösszeg méltányosságból való mérséklésnek tehát van helye, de ez az eset egyedi körülményeinek gondos mérlegelését igényli. A bírói gyakorlat szerint e hivatkozást nem lehet arra felhasználni, hogy a jelentős súlyú jogsértéssel kárt okozó munkavállaló mentesüljön a felelősség alól.

Amennyiben a kárösszeg mérséklésének a bíróság döntése alapján a fentiek szerint nincs helye, viszont annak kifizetése jelentős megterhelést jelenthet, a munkavállalónak – a perjogi vagy a végrehajtási szabályok szerint – adott esetben van lehetősége részletfizetést kérni. Illetve figyelemmel kell lenni a végrehajtás alá vont munkabérösszegből való levonások korlátozásaira.



Kapcsolódó cikkek:


Itt az új adócsomag
2021. május 13.

Itt az új adócsomag

Jövőre csökken a szociális hozzájárulási adó, megszűnik a szakképzési hozzájárulás, kevesebbet adóznak a tőzsdék és az energiaellátók, és az egyéni vállalkozóknak sokkal jobban megéri majd átalányadózni. A kormány integrálja az adórendszerbe a a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat. Megnéztük közelről a 2022-es adócsomagot.

Fogyasztói szerződések, avagy az ÁSZF-fel szembeni többletkövetelmények
2021. május 13.

Fogyasztói szerződések, avagy az ÁSZF-fel szembeni többletkövetelmények

Az általános szerződési feltételekkel (ÁSZF) való szerződéskötés jelentős mértékben egyszerűsíti és gyorsítja az ügylet létrejöttéig tartó folyamatot, ezért az üzleti életben általánossá vált, hogy a vállalkozások nem csupán a végfelhasználókkal való szerződéskötés során, hanem egymás közötti ügyleteik kapcsán is ÁSZF-ek segítségével szerződnek.

A GVH 4 milliárd jóvátételre kötelezte az eMAG-ot
2021. május 12.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 200 millió forintos bírságot szabott ki, és mintegy 4 milliárd forint összegű jóvátételre kötelezte az eMAG online áruház üzemeltetőit; az eMAG elfogadta a döntést.