Ha a munkáltató üdültet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatók többsége figyel arra, hogy munkavállalóik a mindennapos stressz, a feszített munkatempó okozta fáradalmakat legalább évi egy-két alkalommal ki tudják pihenni. Ezt leginkább a Széchenyi Pihenő Kártya-számlára utalt támogatással oldják meg, a saját üdülővel rendelkezőknek azonban lehetőségük van üdülési szolgáltatás nyújtására is.


Ahhoz, hogy a béren kívüli juttatásokhoz kapcsolódó kedvezőbb adózási feltételeket érvényesíteni tudják, többek között figyelni kell arra, hogy az üdültetés hol történik, azaz megfelel-e a jogszabályban előírtaknak.

Üdülési szolgáltatást a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X.28.) Kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshelyen lehet kedvezményes adózás mellett nyújtani. Az üdülő állhat a munkáltató vagy annak kapcsolt vállalkozásának a tulajdonában, vagyonkezelésében.

A munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőnek kell tekinteni a munkáltató cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv esetében felügyeleti szerv és miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőt is.

A Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémia munkáltatónak, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy is munkavállalónak minősül.

A Kormányrendelet szerinti üdülőnek minősül az a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely, amely legalább három szobával rendelkezik, és éves forgalmának legalább 90 százalékában a jogosultak és hozzátartozóik számára nyújt szállást, ellátást, szabadidős szolgáltatást, továbbá legalább „C” kategóriás minősítésű. Üdülő az is, amely az ellátást a szálláshely környezetében, illetve önellátó formában biztosítja.

Munkajogi kiskönyvtár csomag

Rendelje meg a Munkajogi kiskönyvtár sorozat 8-11. köteteit csomagban akciósan 8100 Ft + áfa áron!

Külföldiek magyarországi foglalkoztatása

Személyes adatok kezelése a munkaviszonyban

A munkaviszony létesítése

Bérszámfejtés a gyakorlatban
 

Hogy mit takar a „C” kategóriájú üdülő minősítési követelménye, szintén ebben a Kormányrendeletben került szabályozásra.

Néhány főbb jellemzőt kiragadva, a „C” kategóriájú üdülő legalább a következő szolgáltatásokat nyújtja:

  • 7-10 és 14-19 óráig recepciószolgálat vagy azt ellátni képes ügyelet, valamint éjszakai bejárás lehetősége biztosított

  • Egy szobában legfeljebb 6 fekvőhely található és fekvőhelyenként legalább 4 m2 alapterületet kell biztosítani.

  • A szobák berendezése, felszereltsége: 4 földszintes ágy és 2 pótágy. Az ágyak ágybetéttel, párnával, takaróval felszereltek. (Ágynemű biztosítása nem kötelező.)

  • Fűtés: fűtési időszakban legalább 20 °C hőmérséklet.

  • Vizesblokkok száma: 15 férőhelyenként, nemenként elkülönített zuhanyozási lehetőség meleg vízzel és 10 férőhelyenként, nemenként elkülönített WC. A szobákban hideg folyóvizes kézmosási lehetőség biztosított.

  • A közös tisztító helyiség mosógéppel, vasalóval, porszívóval felszerelt.

  • A közös helyiségben tv vagy rádió áll rendelkezésre.

  • Helyben étkezési vagy főzési lehetőség.

  • Tárolási lehetőség hűtőszekrényben.

  • Szabadidős szolgáltatás: legalább kétféle beltéri és kétféle kültéri játék- és sporteszköz kölcsönzési lehetőség.

Az előzőekben részletezett üdülési szolgáltatás kedvező adózási feltételekkel az alább felsorolt személyi kör részére nyújtható:

  • a munkáltató munkavállalója és közeli hozzátartozói

  • a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tag és közeli hozzátartozói(e jogszabály alkalmazásában munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is)

  • a munka törvénykönyve előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és közeli hozzátartozói

  • a szakképző iskolai tanuló

  • kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató

  • a nyugdíjban részesülő magánszemély és közeli hozzátartozója, ha a juttató a volt munkáltató vagy annak jogutódja

  • az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója

  • a szakszervezet tagja, nyugdíjas tagja, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozója

Ahogy a többi béren kívüli juttatásnak, úgy az üdülési szolgáltatásnak is van egyedi keretösszege, mely az adóévben személyenként a minimálbér összegéig terjedhet.

2016-ban a béren kívüli juttatások egyedi keretösszegét meg nem haladó része után a kifizető 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet. Az adóalap a juttatás értékének 1,19-szerese.

Az üdülési szolgáltatás minimálbér összegét meghaladó része után a kifizető 15 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni. Az adóalap ebben az esetben is a juttatás értékének 1,19-szerese.

A cikk szerzője az UCMS Group Hungary munkatársa. 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Jogi tudatosság a profit érdekében

Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.

2024. április 15.

Felszámolná a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.