Hogyan jött létre a Munkajogi e-kommentár

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2013. június 24.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Beszélgetés a CompLex Kiadó Munkajogi E-kommentár nevű elektronikus termékének létrejöttéről, szerkesztéséről, frissítéséről és a módosítások követéséről.


Kézdi Katalinnal a CompLex Kiadó Adó, HR és képzési szegmens vezetőjével és dr. Domány Katalinnal a munkajogi e-kommentár szerkesztőjével  arról beszélgetünk, hogyan született meg a munkajogi e-kommentár. Először is, honnan jött az ötlet?

Kézdi Katalin: Először, 2008 őszén a visegrádi munkajogi konferencián vetődött fel, hogy érdemes lenne egy olyan újgenerációs online terméket fejleszteni, ami egyedülálló a maga nemében, s a print kommentároktól eltérően segíthetné a munkajogi szakma napi munkáját.

Sose felejtem el, amikor Kiss Gyuri és Berke Gyula nekem szegezte a kérdést: meg tudjátok ezt csinálni Kati? Én azonnal rávágtam, hogy igen, persze. És bár fogalmam sem volt róla, hogy mire gondolnak, vadul elkezdtem online marketinget tanulni és magam köré gyűjteni a jó szakembereket. A konferenciák terén azonnal léptünk, s Magyarországon először megkezdtük az új Munka Törvénykönyvéről szóló rendezvények szervezését. Magam sem gondoltam volna, hogy ilyen sikeres lesz, hiszen az új Mt. még nagyon távolinak tűnt akkor.

2008-ban még mint a RODIN Kft. tulajdonosa és vezetője, lefoglaltam az e-kommentárra utaló összes domain nevet. És elkezdtünk tervezni… 2010-ben már teljesen nyilvánvaló volt számomra, hogy azt a globális elképzelést, melyet az ötletgazdák (Kiss György és Berke Gyula) megálmodtak, egyedül, adatbázis nélkül nem tudom megvalósítani. 2008-ban a CompLex Kiadó megkeresett akvizíciós szándékkal, így 2010-ben az e-kommentár volt az egyik oka annak, hogy beadtam a derekam, és mint a Rodin Felnőttképzési Üzletág, folytattuk a munkát, utat engedve a munkajogi e-kommentár fejlesztésének.

Kiemelt fontosságú részek a tartalomból:

 

  • Hatályos és a változásokat folyamatosan követő magyar jogszabályok, Jogtár minőségben, valamint minden korábbi időállapotát is eléri a felhasználó a munkajogot érintő jogszabályoknak
  • Kapcsolódó anyagok: Európai Unió joganyagai, Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményei és ajánlásai
  • Kapcsolódó joggyakorlat: Európai Unió Bíróságának jogesetei, Emberi Jogok Európai Bizottsága és Bíróság jogesetei (szerzőink a jelentős jogeseteket részletesen kifejtik a magyarázatban)
  • Adatvédelmi biztos ajánlásai
  • Magyar joggyakorlat fontos eseteinek összegyűjtése (“szűkítése”)

Nem bánta meg, hogy bekerült a cége a CompLex Kiadóba?

Kézdi Katalin: Nem bántam meg: együtt dolgozni az egyik legnagyobb és legmegbízhatóbb tartalomszolgáltatóval az e-kommentáron, nagyon érdekes és izgalmas feladat.

Az e-kommentár jelenleg egyedülálló napra kész szolgáltatás a piacon. Nagyon hálás vagyok Kiss Gyurinak és Berke Gyulának, hogy a visegrádi munkajogi konferencián, borozgatás közben vetették fel az e-kommentár ötletét, és hogy engem kértek meg a feladat elvégzésére. Egy pohár jó bor, nemcsak egészséges, hanem bátorít is. Valahogy így kezdődött…

Közben pedig az új Munka Törvénykönyve is születőben volt …

Domány Katalin: Igen, 2011 októberében jelent meg az új Munka Törvénykönyve tervezete, melyet az Országgyűlés a 2011. december 13-i ülésnapján fogadott el.

Kiadónk a 2011-es visegrádi konferenciára már egy, a Munkajogi E-kommentárt bemutató oldallal készült, melyhez az új Munka Törvénykönyve kormányzati oldalon elérhető munkaanyagát és az ahhoz – a szerzőgárdánk által – írt magyarázatot használtuk fel szemléltetésként.

Kik vettek részt az e-kommentár megírásában?

Kézdi Katalin: Az e-kommentárt hat neves gyakorló jogász, illetve egyetemi tanár írta: prof. Dr. Kiss György, Dr. Berke Gyula, Dr. Bankó Zoltán, Dr. Kovács Erika, Dr. Kajtár Edit és Dr. Dudás Katalin. A felületen található első, közel 1400 oldalnyi anyag, az új Munka Törvénykönyve közlönyállapotának szövegét dolgozta fel. Apránként állt össze a végső kézirat, mely egyedülálló kapcsolódó joggyakorlatot és jogszabálygyűjteményt tartalmaz a magyarázat mellett. Maguk a kigyűjtések, konkrét példák sok segítséget, támpontot nyújtanak a munkajogot alkalmazók számára.

Miért kommentár a neve?

Kézdi Katalin: A Munkajogi E-kommentár termékünk bár a kommentár nevet viseli, de nem tekinthető hagyományos kommentárnak: nem a Munka Törvénykönyve szerkezetét követi, hanem a teljes, versenyszférára vonatkozó magyar munkajogi szabályozást és bírói gyakorlatot ismerteti, az Európai Uniós szabályozást és nemzetközi jogi hátteret (ILO-egyezmények, ajánlások, jegyzőkönyvek) is bemutatva.

Szoboszlai-Üveges Erzsébet kolléganőnk keze alatt állt össze egésszé ez a kézirat. A szerzők közötti munkamegosztásról keveset mondhatunk, Kiss György tartotta össze a szerzőgárdát és írásaikat, ő dolgozott együtt, tartotta a kapcsolatot Erzsébettel.

A szerzőktől az online felületig hosszú út vezet: szerkesztés, programozás, adatelőkészítés, javítások átvezetése, korrektúra, különböző “gyártó programok” és linkellenőrzés szükségesek ahhoz, hogy minden kapcsolódó anyag megjelenjen, és a magyar jogszabályokat illetően, az mind a hatályos, mind az időgépes állapotában látszódjon.

Sok ember munkája van ebben a termékben, és a felelős szerkesztő feladata a kézirat elolvasásán, ellenőrzésén túl, ezen emberek munkájának a koordinálása.

Az új Munka Törvénykönyvének hatálybalépése előtt nem sokkal megszületett az Mth. (2012. évi LXXXVI. törvény), mely az átmeneti rendelkezések mellett az Mt. több mint 40 paragrafusát is módosította. Gondolom, ezt is figyelembe kellett venniük a “végső” változatnál. Hogyan történt a kommentár ennek megfelelő átírása?

Kézdi Katalin: A szerzők – a biztonság kedvéért – megvárták a Közlönyben való megjelenést és elkezdték a módosult részek magyarázatát megírni, valamint a meglévő anyagot felülvizsgálni. Ez a feladat egyszerűnek tűnik, de a korábban említett sok ember és számos munkafolyamat által, más termékek készítése mellett már időigényes. Itt kapcsolódott be a munkába Domány Katalin.

A Munkajogi E-kommentár nemrégiben bővült
sztrájkjogi fejezettel

Sztájk-csomag éves előfizetés

Sztrájk-csomag féléves előfizetés

Mikor jelent meg a kommentár?

Domány Katalin: A kommentár első nyilvános megjelenése 2012. július 5-én volt. Közel 200 fős hallgatóság előtt mutattuk be az e-kommentárt, prof. Dr. Kiss György ennek segítségével tartotta meg előadását, kiemelve kifejezetten a jelentős változásokat és az új munkajogi intézményeket. Erzsébetet és engem ért az a megtiszteltetés, hogy segédkezhettünk a professzor úrnak a kommentár bemutatásánál.

Hogyan történik a frissítése?

Domány Katalin: Törekszünk a minőségi termék előállításra. Az első frissítés augusztus elején került a felületre, és folyamatosan frissül, változik, melyről természetesen külön tájékoztatjuk a felhasználókat.

Az ügyfelek mindig azt kérdezik, hogy a Kiadó munkajogi termékei tartalmazzák-e az átmeneti rendelkezéseket, és büszkén mondhatjuk: mi már valóban az egységes szerkezetet vesszük magyarázataink alapjául.

A kommentár jövőbeni frissítésével kapcsolatban elmondható, hogy ez a termék követni fogja a jogszabályváltozásokat. Mind az összegyűjtött jogszabályok, mind a magyarázat hatályosulni fog, napra kész lesz. Amint kezd kialakulni az új joggyakorlat, azzal is bővítjük az e-kommentár tartalmát. A szerzőknek továbbá céljuk kiterjeszteni a határokat, így a tágabb területek magyarázatát is beillesztik a termékbe.

Hogyan néz ki egy ilyen e-kommentár?

Kézdi Katalin: A Munkajogi E-kommentár az alábbi helyekről érhető el:

http://www.ekommentar.huhttp://ekommentar.huhttp://ekommentar.complex.hu

 

A kéthetente megjelenő munkajogi hírlevélben minidg olvashat részleteket a Munkajogi E-kommentárból.

Kapcsolódó cikkek:


A vállalatfelvásárlások kartellveszélyei
2019. június 13.

A vállalatfelvásárlások kartellveszélyei

Több cikkünkben foglalkoztunk már a vállalatfelvásárlásokkal, és külön az egyesülésekkel is, most pedig az összefonódást megelőző átvilágítások kapcsán felmerülő versenyjogi aggályokat ismertetjük.

Kötelező jogi képviselet a másodfokú eljárásban
2019. május 30.

Kötelező jogi képviselet a másodfokú eljárásban

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény a jogi képviseletet a törvényszék előtt peres eljárásban kivétel nélkül kötelezővé tette, ezáltal szükségtelenné vált az ítélőtábla előtti eljárásra a kötelező jogi képviselet külön szabályozása.

Ki pereskedhet ingyen munkaügyekben?
2019. május 28.

Ki pereskedhet ingyen munkaügyekben?

A munkaügyi perek sajátos eljárásjogi intézménye az úgynevezett munkavállalói költségkedvezmény. Ez a munkavállalók széles köre számára elérhető, tehát nem csupán a legnehezebb anyagi helyzetben lévő alkalmazottak pereskedhetnek alacsony költségkockázat mellett.

Kigyulladt a parkoló autó – Fizet-e a biztosító?
2019. május 21.

Kigyulladt a parkoló autó – Fizet-e a biztosító?

Bár a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással minden autótulajdonos találkozik, sokan még sincsenek tisztában annak részletszabályaival. Pedig sokszor igen nehéz megállapítani, hogy mikor térít a biztosító, és mikor nem. Jelen cikkben is egy olyan esetet ismertetünk, ahol elsőre nem lehet egyértelműen eldönteni a felelősség kérdéskörét.