Így változik a munkaügyi ellenőrzés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Várva a Munka törvénykönyve soron következő, az új Polgári törvénykönyvhöz kapcsolódó módosítását, talán észre sem vettük: változtak a munkaügyi ellenőrzés egyes szabályai. Az Adó szaklap 2014/1-2. számában megjelent cikk ennek apropóján tekinti át a hatósági kontroll meghatározó, munkáltatókat érintő rendelkezéseit, hiszen a 2013. december 1-jén életbe lépett újdonságok mellett a közelmúlt jogalkotása sem hagyta érintetlenül a jogszabályt.

Az ellenőrzési irányelvek közzététele

Az egyes foglalkoztatási törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXIX. törvény december 1-jei életbe lépéssel módosította a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) 2/A. § (1) bekezdését. A korábbi rendelkezés szerint a munkaügyi hatóság az ellenőrzési tevékenységét a Met. szerinti szempontok alapján a munkaügyi hatóság vezetője által megállapított, és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végezte. A változás: az ellenőrzést az ellenőrzési időszakot megelőző 45 napig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi a hatóság. Azaz az irányelvet nem évenként adják ki.

Mire terjed ki az ellenőrzés? A kikerült tárgykörök

A Met. szerint a munkaügyi ellenőrzés kiterjed:

• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére (ideértve a jogosultnak az Mt. 297. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségét is) vonatkozó rendelkezések,
• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség,
• a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,
• a munka- és pihenőidőre a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések,
• a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,
• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok,
• a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok,
• a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok,
• a teljesítménykövetelmény megállapítása esetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok,
• a harmadik országbeli állampolgár és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi foglalkoztatásának bejelentésére vonatkozó jogszabályok, továbbá
• a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harm-tv.) 71. §-ának (1)–(2) bekezdése szerinti kötelezettségek (a foglalkoztató rendelkezik-e az általa alkalmazott harmadik országbeli állampolgárok érvényes tartózkodásra jogosító engedélyének másolatával) foglalkoztató általi

megtartására.

Amit már nem vizsgálhat a felügyelő

Az elmúlt két esztendőben a Met.-ből a következő ellenőrzési tárgyköröket helyezték hatályon kívül: a munkáltató nyilvántartási kötelessége, az egyenlő bánásmód követelménye, a munkanélküli ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok, a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek, a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok, a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok (maga a szakszervezeti kifogás intézménye is megszűnt az új Mt. életbe lépésével), az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek munkáltató általi, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység keretében dolgozó 18 évnél fiatalabbakra vonatkozó rendelkezések fogadó szervezetek általi megtartására.

Munkaügyi és tb-nyilvántartás, adatszolgáltatás 2014

Bizonytalan az új szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak Farkasné Gondos Krisztina OEP osztályvezetőnek, dr. Kártyás Gábor munkajogásznak és dr. Kovács Ferenc adószakértőnek – jöjjön el 2014. március 20-án szakmai konferenciánkra Ízelítő a tematikából: A bejelentési szabályok módosulásai A bevallások változásai, különös tekintettel a járulékbevallásokra Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség A munkaidő-nyilvántartás törvényi követelményei A szabadság és egyéb távollétek kezelése a nyilvántartásban Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és jelentkezés itt

A munka díjazásával és a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos ellenőrzési tárgykörök

A jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos munkaügyi ellenőrzés

• az alapbér meghatározására, a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számítására, a teljesítménybérrel kapcsolatos törvényi szabályok (Mt. 136–137. §);
• a bérpótlékokra vonatkozó valamennyi Mt.-beli rendelkezés (139–145. §);
• az állásidő és az Mt. szerint távolléti díjjal fizetett, munkavégzés alóli mentesülésre vonatkozó szabályok [146. § (1)–(3) bekezdés, 147. §], valamint
• a munkabér védelmét biztosító, az Mt. 153–165. §-ában foglalt rendelkezések megtartására terjed ki.

Az ellenőrzés a munkaerő-kölcsönzésnél a kölcsönbeadói jogalanyiság, a kölcsönzés és a tovább-kölcsönzés törvényi tilalma, a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő közötti jogviszony és a munkaerő-kölcsönzésre létrejött munkaviszony (lásd részletesen az Mt. 215–218. §-át!) esetében kiterjed a kölcsönbe adóra és a kölcsönvevőre.

Munkaerő-kölcsönzés esetén a külföldi munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályok betartása a munkaügyi ellenőrzés keretében a munkavállalóval munkaszerződést kötő, kölcsönbe adó munkáltatónál ellenőrizhető, a kölcsönvevő munkáltatónál nem (EBH2006. 1447.).

2013 decemberében hatályba lépő változás, hogy a foglalkoztató saját maga munkaügyi hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérelmezheti [Met. 3. § (4) bekezdés].

Dr. Horváth István cikke részletesen ismerteti azt is, hogy kiket ellenőrizhet a munkaügyi hatóság, milyen szankciókat alkalmazhat és milyen feltételekkel szabhat ki munkaügyi bírságot, valamint milyen jelentősége van  a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak a munkáltatónál. Az írás teljes terjedelemben az Adó szaklap 2014/1-2. számában olvasható. A szaklap lapszámonként egyedileg is megvásárolható a Wolters Kluwer Kiadó webshopjában.

---