Így változott a pedagógusok besorolása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2014. március 26-án módosult a pedagógusok előmenetelére és foglalkoztatására vonatkozó végrehajtási rendelet. A módosítások legnagyobb része a pedagógusok besorolását, minősítését érinti, ideértve a Pedagógus I. fokozatba való előrelépéshez teendő minősítő vizsgára, illetőleg a Pedagógus II. fokozathoz szükséges minősítő eljárásra való jelentkezés feltételeit, a vizsga lebonyolítását, illetve a gyakornoki idő szabályait. Amint látható a részletekből, a rendeletalkotás célja a gyakorlatban felmerült kisebb problémák, illetve jogszabály-szövegezési pontatlanságok kijavítása – érdemi, koncepcióváltást jelentő változtatásokat nem találunk a szabályok között.


Az előmenetel lehetőségei

A pedagógusokat az új, közalkalmazottakra és munkavállalókra egységesen vonatkozó besorolási rendszer életbe léptetésével, 2013. szeptember 1-jével két kategória valamelyikébe sorolták. Az ekkortól első ízben jogviszonyt létesítőket, illetve a két év szakmai gyakorlattal még nem rendelkezőket a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 64. § (4) bekezdésében meghatározott gyakornoki fokozatba; a többieket pedig Pedagógus I. fokozatba [Nkt. 97. § (20) bekezdés]. A továbblépéshez az Ép.r. több utat biztosít.

A gyakornokok esetében a két év gyakorlati idő letelte után, attól függően, jogviszonyukat 2013. szeptember 1. előtt vagy után létesítették, az új szabályok szerinti minősítő vizsga letételére, vagy a régi, Kjt. szerinti gyakornoki minősítéssel történő megmérettetésre kerül sor. Ez utóbbi lehetőség csak azok számára áll nyitva, akik jogviszonyukat 2013. szeptember 1. előtt létesítették; esetükben változást jelent, hogy az Ép.r. 36. § (9) bekezdése választási lehetőséget biztosít számukra. Döntésük szerint az új szabályokban meghatározott minősítő vizsga letételével is eleget tehetnek az előrelépés feltételeinek.

A Pedagógus I. fokozatba soroltak az Ép.r. 3. § (1) bekezdése alapján hat év szakmai gyakorlat megszerzését követően jelentkezésük alapján, kilenc év megszerzésekor pedig kötelezően vesznek részt a Pedagógus II. fokozat megszerzéséhez szükséges minősítő eljárásban.  Ha 2013. szeptember 1-jén már legalább nyolc évvel rendelkeztek, akkor a kötelező minősítés számukra elvileg már aktuálissá válik, vagy vált; ehhez kapcsolódóan írja elő az Ép.r. 36. § (2) bekezdése, hogy az ilyen pedagógus először 2014-ben kezdeményezheti a minősítési eljárásban való részvételét. Akik pedig 2013. szeptember 1-jén már legalább 14 év gyakorlati idővel rendelkeztek, 2014. április 30-ig akár a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes átsorolásukat is kezdeményezhetik, mégpedig 2015. január 1-i hatállyal. Ezáltal 2018. december 31-ig nyernek haladékot a minősítési eljárásban való részvételre [Ép.r. 36. § (3)-(4) bekezdés].

A Mesterpedagógus fokozat eléréséhez elvileg csak a Pedagógus II. fokozatba történt besorolást követően hat év szakmai gyakorlat megszerzése után kerülhet sor, de az új rendszerre való átállás érdekében, ettől eltérően, az Ép.r. 36. § (5)-(8) bekezdése a 2013. szeptember 14-én legalább tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkezők számára is elérhetővé teszi ezt a fokozatot. Ennek feltételei közé tartozik a pedagógus szakvizsgával rendelkezés, a miniszter által közzétett pályázati eljáráson való megfelelés, a szaktanácsadói továbbképzés elvégzése, az országos szakértői illetve a szaktanácsadói névjegyzékre való felvétel elnyerése, és annak vállalása, hogy a pedagógus külön díjazás nélkül részt vesz majd a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában. (Ide kapcsolódik az Ép.r. 35. § (4) bekezdésének kiegészítése is, amely a pedagógus-szakvizsgával egyenértékű tudományos fokozatokat, címeket, szakvizsgákat sorolja fel. A kiegészítés értelmében ilyenként el kell fogadni a tanácsadó szakpszichológusi szakvizsgát is.) Megjegyzendő továbbá, hogy az Ép.r. módosítása átmenetileg azt is lehetővé teszi, hogy a „csak” Pedagógus I. vagy II. fokozatba sorolt, ám legalább tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkező, illetőleg a szakértői névjegyzéken szereplő pedagógusok – Mesterpedagógus fokozatba való előresorolás nélkül is – végezzenek olyan szakértői, szaktanácsadói, ellenőrzési feladatokat, amelyeket később csak a legalább Mesterpedagógus besorolással rendelkezők láthatnak majd el.

A szakmai gyakorlat

Az Nkt. 64.§ (4) bekezdése szerint a pedagógus előmenetel tényezői közé tartozik – az iskolai végzettségen, az állam által elismert szakképesítésen, doktori címen, tudományos fokozaton, akadémiai tagságon, publikációs tevékenységen kívül – a szakmai gyakorlat, valamint a minősítésen való megfelelés.

A magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat szabályait az Ép.r. 13-14. §-ai határozzák meg. A figyelembe vehető szakmai tevékenységek – pedagógus, pedagógiai szakértő, óraadó tanár, pedagógus-képzésben felsőoktatási oktató, stb. – körét a módosítás egy speciális pedagógus-réteg, a gyermekvédelmi és a gyámügyi igazgatási intézményekben foglalkoztatottak vonatkozásában egészítette ki. Az ő esetükben a magasabb fokozatba való előrelépéshez figyelembe kell venni, a  család-, gyermek- és ifjúságvédelem területén egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött szakmai munkakörben vagy vezető beosztásban, vagy a szociális-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói, terepkoordinátori tevékenységgel, illetőleg – a miniszter igazolása alapján – közszolgálati jogviszony keretében a gyermek- és ifjúságvédelem országos irányításával összefüggő munkakörben eltöltött szakmai tevékenységek időtartamát is [Ép.r. 15. § (2) bekezdés].

Pontosítás található az  Ép.r. 13. § (2) bekezdésében: a munkaviszony jellegű jogviszonyban, pedagógus munkakörben szerzett szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be az az idő, amely alatt a pedagógus foglalkoztatása (munkaideje, tevékenységének gyakorlási ideje) nem érte el a munkakörre megállapított heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határának 25 százalékát. Korábban általában a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre utalt a rendelkezés, de ez – az  Nkt.62. § (6) bekezdése szerint – a teljes munkaidő 55-65 százaléka is lehet, azaz heti 22-26 óra között mozoghat. Az egyértelművé tett szabály szerint tehát heti legalább öt és fél óra pedagógusi tevékenység szükséges ahhoz, hogy a jogviszony ideje beszámítható legyen.

2014 május 14-15.: XI. Magyar Munkaerő-kölcsönési Konferencia

A konferencia tematikáját úgy állítottuk össze, hogy a hazai kölcsönzési piac résztvevői (kölcsönbe adók és kölcsönbe vevők egyaránt) választ kaphassanak az éppen aktuális kérdéseikre. Kiemelten kezeljük a hamarosan aktuálissá váló áfa-előfinanszírozás megoldási lehetőségeit.

Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, Simon Balázsnak (Humánia HRS Group Zrt) és Dr. Berke Gyulának (egyetemi docens, tanszékvezető PTE ÁJK) Jöjjön el kétnapos szakmai konferenciánkra!

Ízelítő a programból:

2014. május 14.

  • 10:10-12:15  Bevezető plenáris előadás: Likviditás – Van megoldás az ÁFA előfinanszírozására?
  • 13:30-15:15 Magyar munkavállalók külföldi munkavállalása

2014. május 15.

  • 10:00-10:40 Másodlagos piac
  • 11:00-12:30 Az iparág  jövője: regionális fúzió

Helyszín: Balatonkenese, Marina Port Hotel

Bővebb információk és jelentkezés itt

A nem pályakezdőként elhelyezkedő pedagógusok esetében a gyakornoki szakasz alól akkor enged mentesítést az Ép. r. 14. § (3) bekezdése, ha ugyan nincs két év gyakorlati idejük, de legalább hat év – részben vagy egészben gyakorlati időnek nem számító munkakörben eltöltött – foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkeznek. Ennek szabályait csupán pontosabban fogalmazta meg, de lényegében nem változtatta meg a módosítás.

Az Ép.r. 36. § (2) bekezdésének új szabálya kimondja, hogy a Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógusok saját kezdeményezésükre induló minősítési eljárásában a szakmai gyakorlat idejébe, a gyakornoki időben megszerzett szakmai gyakorlat kivételével be kell számítani a 2013. szeptember 1. előtt megszerzett szakmai gyakorlatot is.

A minősítés

A Pedagógus I. fokozat megszerzéséhez szükséges minősítő vizsgára vonatkozó 2. §, valamint a további fokozatokhoz előírt minősítési eljárás 4. §-ba foglalt szabályain csak apró, a kifejezések pontosítását szolgáló módosítások átvezetésére került sor (pl. szakóra helyett tanóra, az „összegző értékelés” kifejezés használata).

Emellett a minősítő bizottság összegételével kapcsolatos eljárásjogi rendelkezések cizellálása történt meg, így a rendelet például meghatározza, milyen feltételeknek kell megfelelni a bizottsági tagnak, ha a szakképző iskolában tanító tanár minősítése esetén vele azonos végzettségű-szakképzettségű bizottsági tag nem jelölhető [Ép.r. 7. § (6) bekezdés]; illetve felhatalmazást ad a miniszternek, hogy évente közzétegye a minősítő vizsgák és minősítési eljárások szervezésének központi szabályait is [Ép.r. 10. § (1) bekezdés]. Az Ép.r.  11. § (1) bekezdésének – mely a minősítő bizottságnak a kormányhivatal általi  összeállítását szabályozza – legsokatmondóbb változása, hogy a „felkéri” igét „kijelöli” igére változtatja: amint a Mesterpedagógus fokozatba való besorolás kapcsán fentebb jeleztük, a besorolás feltétele, hogy a pedagógus vállalja az ilyen jellegű feladatok ellátását. Egyébként az Ép.r. 37. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kormányhivatal vizsgaszervezéssel, a minősítő eljárás megszervezésével kapcsolatos feladatait – köztük az előbb említetteket is – 2014-ben átmenetileg az Oktatási Hivatal látja el.

Munkajogi kiskönyvtár 3. rész: A munka díjazása

Közérthető példákon keresztül ismertetjük a munkabér elszámolásának, kifizetésének szabályait és részletesen bemutatjuk a távolléti díj számítását. Nem hiányozhat egyetlen számfejtéssel foglalkozó, vagy személyügyi szakember polcáról sem! Bővebb információk és megrendelés

Lapozzon bele a kiadványba >>>

A megismételt és a saját kezdeményezésre lefolytatott minősítések nem ingyenesek. Az Ép.r. 12. § (3) bekezdése a díj megfizetésére 15 napos határidőt ad, melynek eredménytelen eltelte esetére kimondja, hogy a jelentkezés érvénytelen, a pedagógust törölni kell a minősítési tervből. Ez a szabály csak 2014. április 25-én lép hatályba.

Végül a minősítést érinti az uniós forrásból támogatott, 2013 októbere és 2014 júliusa között tartott próbaminősítő vizsgák szabályainak módosítása is. Az Ép. r. 37. § (1) bekezdése szerint, aki ilyen vizsgán, minősítési eljáráson sikeresen vett részt, erről az Oktatási Hivatal által kiadott tanúsítványt kap, mely tanúsítvány alapján őt az abban szereplő fokozatba kell előresorolni, mégpedig a következő év január 1-jétől. A módosítás gyakornokok esetén ezt pontosítja: ők csak a két év gyakornoki idő megszerzésének évét követő év január 1-jétől kerülhetnek át a Pedagógus I. fokozatba, a próbaminősítő vizsga sikeres letétele tehát nem mentesít a gyakornoki idő megszerzésének kötelezettségétől.

Egyéb módosítások

Az Ép. r. 32. § (5)-(6) bekezdése egyfelől a gyógypedagógiai pótlék alapját határozza meg: ez megegyezik a besorolásnál figyelembe vett végzettségi szintnek megfelelő illetményalappal. Másfelől a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatottaknak nem teszi lehetővé felzárkóztatási pótlék fizetését, ők csak nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlékra lehetnek jogosultak – ha a feltételeknek megfelelnek, akkor viszont kötelezően biztosítani kell számukra e pótlékot, az nem tartozik munkáltatói mérlegelési jogkörbe.

Fontos pontosítást tartalmaz az Ép.r. módosított 1. § (2) bekezdése is. Ennek alapján a munkaviszonyban álló pedagógusokra is alkalmazni kell a nevelő- és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra, a szabadságnak a tanév rendjéhez igazodó kiadására, az ügyelet és készenlét elrendelésére és díjazására, valamint a gyógypedagógiai, illetve a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra való jogosultságra vonatkozó szabályokat [Ép.r. 30. §, 32. § (5)-(6) bekezdés, 33. §].

Az Ép. r. 17. § (1) bekezdés 22. pontja a pedagógus kötött munkaidejének a neveléssel-oktatással le nem kötött részébe tartozó feladatként tünteti fel a gyakornoknak a minősítő vizsgára való felkészülési idejét is; az intézményvezető tehát nem írhat elő a kötött munkaidőbe tartozó annyi feladatot a gyakornok számára, hogy a felkészülést csak a szabad felhasználású munkaidőrészben, vagy a munkaidőn túl legyenek képesek teljesíteni.
 


Kapcsolódó cikkek

2022. május 19.

A szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyásának feltételei

Korábban két cikkben is írtunk a szerkezetátalakításról, mint új jogintézményről. Az elsőben már érintőlegesen foglalkoztunk a szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyásával, de érdemes kicsit részletesebben is megvizsgálni ennek feltételeit.