Indítvány önkormányzati közigazgatási perben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbiakban az önkormányzatokat érintő bírósági eljárások indítványra vonatkozó szabályait ismertetjük a közigazgatási perrendtartás alapján.


Egy korábbi írásunkban ígéretet tettünk arra, hogy ismertetni fogjuk a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) azon előírásait, amelyek az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás megindítására irányadó.

Az önkormányzati rendeletek – csakúgy, mint a magasabb szintű jogszabályok – befolyással vannak a mindennapi életünkre, közvetlen környezetünkre, lakóhelyünkre, vagy éppen vállalkozásunk tevékenységére. Épp ezért kiemelt fontossággal bír e normák, és adott esetben az azokkal kapcsolatos jogorvoslati lehetőségek pontos ismerete.

Ezen esetekben az eljárást indítvánnyal kell megindítani, amelyre azonban a keresetlevél szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az indítványt a Kúriánál kell benyújtani.

A feleket ezen eljárásokban teljes költségmentesség illeti meg és saját költségüket maguk viselik.

Lényeges szabály, hogy az indítvánnyal az általános szabályok szerinti kereset nem kapcsolható össze, kizárólag önállóan terjeszthető elő.

A Kúria az indítványt főszabály szerint tárgyaláson kívül bírálja el, de indokolt esetben dönthet annak tárgyaláson történő elbírálásáról. A Kúria döntését az indítvány beérkezésétől számított kilencven napon belül kell meghozni. Ezt a határidőt a Kúria azonban indokolt esetben egyszer, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja, kivéve, ha ideiglenes alkalmazási tilalmat rendelt el.

A Kúria az indítvány érdemében határozattal dönt, melyre az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Amennyiben az indítvánnyal támadott önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése vagy a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása nem állapítható meg, a Kúria az indítványt elutasítja.

A Kúria határidő tűzésével elrendeli, hogy a határozat közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor, valamint gondoskodik határozatának a honlapján történő közzétételéről is.

Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás különös szabályai

Ezekben az ügyekben az eljárást kizárólag törvény által feljogosított szerv indítványozhatja. Az indítványban meg kell jelölni a Kúria által vizsgálandó önkormányzati rendeletet, a rendelet jogszabálysértőnek talált rendelkezését, azon jogszabályi előírás megjelölését, amelyet a rendelet sért, továbbá annak az okát, hogy az indítványozó az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek.

A Kúria az ilyen típusú ügyekben nincs kötve az indítványhoz oly módon, hogy az önkormányzati rendelet vitatott rendelkezésével szoros összefüggésben álló rendelkezésének más jogszabályba ütközését is vizsgálhatja.

Amennyiben valamely bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályba ütközését észleli, a bírósági eljárás felfüggesztése mellett a Kúriánál indítványozza az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást.

A Kúria akár kérelemre, akár hivatalból elrendelheti az érintett önkormányzati rendelet alkalmazásának ideiglenes tilalmát. Ebben az esetben a Kúria soron kívül jár el. Az ideiglenes alkalmazási tilalommal érintett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem alkalmazható az ügydöntő határozat közzétételét követő napig.

Ha a Kúria megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik, az alábbi intézkedések megtételére jogosult:

a) az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti,

b) az eljárás megindítását követően hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet vagy rendelkezése más jogszabályba ütközését állapítja meg, vagy

c) kimondja, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba.

A megsemmisítés jogkövetkezménye az, hogy a megsemmisített rendelet vagy annak rendelkezése a bíróság határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható, a kihirdetett, de hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése pedig nem lép hatályba.

Az egyik eseti döntésében a Kúria kimondta továbbá, hogy ha a Kúria Önkormányzati Tanácsa egy önkormányzati rendelkezés más jogszabályba ütközését megállapította, akkor nem lehetséges azonos jogszabályi környezet esetén az érintett önkormányzat által másik önkormányzati rendeletben e jogszabálysértő rendelkezés ismételt megalkotása, ellenben az önkormányzat a jogbiztonságra is különösen veszélyes jogalkotói joggal való visszaélést valósít meg.

Amennyiben az önkormányzati rendelet vagy rendelkezésének megsemmisítésére, illetve más jogszabályba ütközésének megállapítására bírói indítvány alapján került sor, a megsemmisített önkormányzati rendelet, illetve annak rendelkezése nem alkalmazható a bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.

Ugyanakkor a Kúria elrendeli az általános alkalmazási tilalom mellőzését, ha azt a közérdek védelme, a jogbiztonság vagy a rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme indokolja.

A helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás

A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárást a törvényességi felügyeleti szerv indítványozhatja. A bírósági indítványnak tartalmaznia kell azon törvényi rendelkezés megjelölését, amely alapján a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége fennáll, annak okát, hogy az indítványozó miért tartja a jogalkotási kötelezettség elmulasztását megállapíthatónak, valamint a jogalkotási kötelezettség elmulasztásával összefüggő, a mulasztás elbírálásához szükséges önkormányzati rendeletet.

Amennyiben a Kúria megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, határozatában megfelelő határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget.

A Kúria határozata mind a törvényességi felügyeleti szervre, mind az érintett önkormányzatra kötelező.

Amennyiben pedig a Kúria a törvényességi felügyeleti szervnek a jogalkotási kötelezettség teljesítésére kitűzött határidő eredménytelen elteltét követően előterjesztett indítványa alapján azt állapítja meg, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének nem tett eleget, felhatalmazza a törvényességi felügyeleti szerv vezetőjét, hogy az önkormányzati rendeletet vagy a normatív határozatot a helyi önkormányzat nevében alkossa meg.

ECOVIS új logo

A cikk szerzője dr. Bihary Ákos senior partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.




Kapcsolódó cikkek

2021. december 2.

EY: a cégek többsége számontartja a koronavírusos kollégákat   

A COVID-19 miatti technológiai átállás kapcsán egyre több kibertámadás éri a vállalatokat, miközben az IT-biztonság mellett az adatvédelem és a munkavállalók egészségi állapotának nyomon követése is kiemelt jelentőségű területté vált. Mára a cégek több mint fele rendelkezik adatokkal a koronavírussal diagnosztizált foglalkoztatottakról és ötödük megosztotta a fertőzött munkatársak nevét más kollégákkal vagy kormányzati szervekkel – derül ki az EY és az adatvédelmi szakértők nemzetközi szövetségének (IAPP) közös kutatásából.

2021. december 2.

Az internetes kereskedelem alakulása

Napról napra egyre több és több terméket és szolgáltatás vásárolunk online platformokon. Az online vásárlás térnyerése ráadásul a COVID-19 járvány alatt megjelenő korlátozások lazítását követően sem esett vissza.

2021. december 2.

Amikor a felszámoló perel – I.

Vannak esetek, amikor az adós ingatlana kikerül az adós vagyonából, így pedig a felszámolás során jelentősen kevesebb fedezet marad a hitelezői igények kielégítésre. Ilyenkor a felszámoló célja a vagyontárgy visszahelyezése a felszámolási vagyonba, a hitelezői igények kielégítésének reményében.