Jogeset: a munkavállalók továbbkölcsönzésének tilalma

Szerző: dr. Kovács Szabolcs
Dátum: 2014. február 3.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olyan, munkaerő-kölcsönzési jogeseteket és bírósági döntéseket mutatunk be, amelyek az új Mt. hatálya alatt is iránymutatásul szolgálhatnak mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára, illetve akár korábban nem létező szabályok értelmezéséhez is segítséget nyújthatnak. Előző cikkünkben a kölcsönbeadó működésének földrajzi területéről volt szó.


2. jogeset – a munkavállalók továbbkölcsönzésének tilalma

A második jogesetben a felperes keresetében a vele szemben munkaügyi bírságot kiszabó közigazgatási határozat felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozva, hogy a törvény nem tiltja a munkaerő továbbkölcsönzését. A munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította.

A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte a jogszabály téves értelmezésére hivatkozva. Fenntartotta és részletesen kifejtette azt az álláspontját, hogy a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok nem tiltják a munkaerő továbbkölcsönzését, mivel az 1992. évi Mt. 193/D. § (5) bekezdése – felperes álláspontja szerint – nem erre vonatkozik.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem előzetes vizsgálata alapján kimondta, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálatának törvényben előírt feltételei nem álltak fenn.

A nem vitatott tényállás szerint a felperes által kölcsönbeadótól kölcsönbevett munkavállalókat N. Kft. foglalkoztatta munkaerő-kölcsönzésre kötött szerződés alapján. Eszerint a felperes, mint kölcsönvevő munkáltató az érintett munkavállalókat egy további munkáltatónak kölcsönbe adta.

Az 1992. évi Mt. – az eset idején hatályos – 193/C. § a) pontja a munkaerő-kölcsönzést olyan tevékenységként határozta meg, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi. Az 1992. évi Mt. korábban hatályos 193/C. § c) pontja pedig úgy rendelkezett, hogy a kölcsönvevő munkáltató a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót foglalkoztatja és munkáltatói jogait, kötelezettségeit a kölcsönbeadóval megosztva gyakorolja.

A fenti rendelkezések értelmében a felperes, mint kölcsönvevő munkáltató, a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalók foglalkoztatására volt jogosult és köteles, e munkavállalókkal nem a felperes, hanem a kölcsönbeadó létesített kölcsönzés céljából munkaviszonyt. Ily módon a munkaerő-kölcsönzés intézményét, alanyait meghatározó alapvető szabályokból a Legfelsőbb Bíróság azt a következtetést vonta le, hogy a kölcsönvevő munkáltató nem kölcsönözheti tovább a munkavállalókat.

Az alperes határozata tehát a munkavállalók továbbkölcsönzésével kapcsolatos szabálytalanságot megalapozottan állapította meg, ezért a munkaügyi bíróság keresetet elutasító ítélete nem volt jogszabálysértő. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet elutasította (EBH2005. 1247).

 

 

Az indokolásban felhívott fogalmak nem mentek keresztül alapvető változáson az Mt. hatályba lépésével, olyannyira, hogy a munkaerő-kölcsönzés fogalma és az Mt. 193/D. § (5) bekezdésének rendelkezései szó szerint megegyeznek a hatályos szabályozással. Ennek megfelelően a továbbkölcsönzés tilalma a hatályos jogszabályi környezetben is fennáll, kizárva ezzel annak a lehetőségét, hogy munkáltatók egész láncolata tegye átláthatatlanná a jogviszonyt.

Kapcsolódó cikkek:


A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei
2020. szeptember 17.

A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei

Az 1997. évi CXXXII. törvény rögzíti azokat az általános feltételeket és szabályokat, melyek a külföldiek cégek magyarországi fióktelepei létesítésének, működtetésének és megszüntetésének folyamatait rendezik.

Elektronikus eszközök a munkaviszonyban
2020. szeptember 16.

Elektronikus eszközök a munkaviszonyban

Az otthoni munkavégzéshez szükséges elektronikus eszközökkel kapcsolatban fontos kérdés, ki köteles biztosítani ezeket, és az is például, hogy a munkavállaló mikor jogosult eme eszközöket a munkavégzéstől eltérő, azaz magáncélra használni.

A jogszavatosság szabályozása a Ptk.-ban
2020. szeptember 10.

A jogszavatosság szabályozása a Ptk.-ban

A Ptk. a jogszavatosságot az adásvételi szerződésből kiemelve, a hibás teljesítés általános előírásai között szabályozza. Ennek oka, hogy a jogszavatosság szabályai nemcsak a tulajdonjog, hanem bármely jogosultság átruházása esetén alkalmazandók.