Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mi a teendő, ha a munkaidőkereten felül végzett jelentős túlmunka ellenértékét nem fizeti ki a munkáltató?
A felperesek személy- és vagyonőr munkakörben álltak az alperes alkalmazásában 2006. május 22-étől 2010. október 15-éig a mindenkori minimálbérnek megfelelő személyi alapbér megfizetése mellett. Az alperes munkaidőkeretben foglalkoztatta a felpereseket, tevékenységüket ténylegesen a részükre kiadott szolgálati vezénylés szerint látták el.
A felperesek munkaviszonyuk megszűnését követően keresetet terjesztettek elő, melyben azt állították, hogy a munkaidő-kereten felül jelentős túlmunkát végeztek, aminek ellenértékét az alperes nem fizette meg a részükre, ezért többször pontosított keresetük alapján személyenként elmaradt munkabér és annak késedelmi kamata megfizetésére kérték kötelezni az alperest.
Az alperes a felperesek keresetének elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy felperesek részéről rendkívüli munkavégzés nem történt.
| Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás |
|---|
|
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet. |
A közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperesek keresetének helyt adott. Megállapította, hogy a felperesek indítványa és a bíróság felhívása ellenére az alperes – arra hivatkozva, hogy azok egy része megsemmisült – nem csatolta a felperesek valamennyi foglalkoztatására vonatkozó iratot, így különös tekintettel a munkaidő-beosztást, a szolgálati vezénylést, a szolgálati naplót, a fegyverkönyvet és a menetleveleket .
A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és a másodfokú perköltség, valamint a fellebbezési eljárási illeték viselésére kötelezte az alperest. Megállapította, hogy a felpereseknek kellett bizonyítani, hogy a perbeli időszakban túlmunkát végeztek, s e kötelezettségüknek eleget tettek, mivel állításukat tanúvallomások bizonyították, az, hogy az alperes nem tudja rendelkezésre bocsátani a szükséges iratokat nem eshet a felperes terhére.
Környező országok munkaidő szervezése |
|---|
|
Egyedülálló és izgalmas sorozatunk a környező országok munkaidő szervezését elemzi összehasonlítva a magyar szabályozással. Vajon a hazai szabályok egyszerűbbek és rugalmasabbak, mint a környező országoké? A munkaidő szabályozása a környező országokban >> A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedtsége hazánkban és a régióban >> Maximális munkaidő, minimális pihenőidő? >> |
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Megállapította, hogy nem eshet a munkavállalók hátrányára az, ha a perben valamennyi lényeges körülményt kizárólag azért nem lehet kétséget kizáróan bizonyítani, mert a munkáltató nem tett eleget az anyagi jogszabályban foglalt kötelezettségének, illetve az ezzel kapcsolatos dokumentációt nem bocsátotta felhívás ellenére a bíróság rendelkezésére. Ez esetben a munkáltató megalapozottan nem hivatkozhat a bizonyítási teherre, és a tényállás teljes körű megállapíthatóságának hiánya a munkáltató terhére esik.
A Kúria az alábbi elvi kérdésben döntött:
– az a körülmény, hogy a munkáltató a törvény által előírt munkaidő-nyilvántartási kötelezettségének nem tett eleget, illetve egyéb okból a per során nem tudta rendelkezésre bocsátani a munkaidő-nyilvántartásával kapcsolatos dokumentációt, ez nem eshet a munkavállaló hátrányára. A bíróság ilyen esetben a közvetett bizonyítékok értékelésével állapíthatja meg a munkavállaló által teljesített túlmunka idejét (BH 2009.120.).
