Kárfelelősség, fegyelmi felelősség – a munkáltató részbeni mentesülésének esetei


A munkáltató főszabály szerint a munkavállalónak okozott teljes kárt köteles megtéríteni. Bizonyos esetekben azonban a munkáltató mentesül a kár egy részének megtérítése alól. Ezek az előre nem látható károk, a kármegosztás, a kárenyhítési kötelezettség elmulasztása és a bírói méltányosság.

1. Az előreláthatóság

A munkáltató nem köteles megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 167. § (1) bek.]. A károkozó magatartásból nemcsak közvetlenül keletkezhet kár, hanem egy okozati láncolat beindulásával akár többszörösen közvetve is. Az előreláthatósági szabály alapján ebben az okozati láncolatban meg kell húzni egy határt, amelytől az egyes károk már nem hozhatóak kapcsolatba a munkáltató károkozásával.

Például, a munkavállaló egy munkahelyi baleset során combnyaktörést szenved. A kezelés elhúzódik, legyengült szervezetét a kórházban vírus támadja meg, amely miatt tüdőgyulladást kap. A tüdőgyulladás szövődményei veszélyeztetik a felső légutak épségét is. Amikor azt vizsgáljuk, a munkáltató felel-e a felső légúti megbetegedésekért, tekintettel kell lenni az előreláthatóság követelményére. Tehát, amennyiben a baleset bekövetkezésekor nem volt előre látható, hogy emiatt a munkavállaló egészségének olyan tartós megromlására lehet számítani, amely hosszútávon védtelenné teszi egyes fertőzésekkel szemben, akkor az ebből eredő károkért a munkáltató már nem felel. A munkáltatót terheli a bizonyítás abban a vonatkozásban, hogy a munkavállaló által megtéríteni kért kár a károkozáskor nem volt előre látható.

2. A kármegosztás: a munkavállaló vétkes közrehatása

Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott [Mt. 167. § (2) bek.]. Ez az ún. kármegosztás esete. Ha tehát, a munkavállaló a kár bekövetkezésében maga is vétkesen közrehatott, a kár egy részét maga köteles viselni. Mivel a munkavállaló közrehatását vétkességi alapon kell vizsgálni, a munkáltató felelőssége viszont objektív, a bíróságok a kármegosztást tipikusan a munkáltatóra terhesebben állapítják meg (pl. 80-20% arányban). Ilyen eset például, ha egy meghibásodott munkagép balesetet okoz, de a sérült munkavállaló maga sem tartott be egyes munkavédelmi előírásokat, vagy a munkavállaló magas lázzal jött dolgozni, de betegségéről nem tájékoztatta a munkáltatót. A munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a munkavállaló vétkesen közrehatott a kár bekövetkezésében.

3. A kárenyhítési kötelezettség

A munkavállalót kárenyhítési kötelezettség terheli [Mt. 167. § (2) bek.]. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amely ennek elmulasztásából eredt (például a sérült munkavállaló nem fordult azonnal orvoshoz, az orvos terápiás útmutatását nem követte, vagy a sérülés után is folytatta a munkavégzést). A munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

4. Bírói kármérséklés

A bíróság rendkívüli méltányosságból a munkáltatót részben mentesítheti a kártérítési felelősség alól. Ilyenkor bár fennáll a munkáltató felelőssége a munkavállalót ért kárért, valamilyen rendkívüli méltányosságot érdemlő körülményre tekintettel a bíróság mégis csak a kár egy részének megtérítésére kötelezi a munkáltatót. A törvény csak példálózó jelleggel határozza meg, hogy e körben a bíróság milyen körülményeket mérlegelhet: így különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékelheti [Mt. 167. § (3) bek.]. Nem mentesíthető azonban a munkáltató méltányossági alapon teljes mértékben a felelősség alól.

Kapcsolódó fogalmak

A munkáltatói kárfelelősség alapesete

Hasznos tanácsok

Mi eshet a munkáltató ellenőrzési körén kívül?

Mi minősülhet kizárólagos károsulti közrehatásnak?

Kapcsolódó iratminták

Munkavállalói kárigény előterjesztése

Kapcsolódó bírósági gyakorlat

EBH2008. 1902. A munkáltató vétkessége enyhíti a munkavállaló vétkes magatartásának megítélését, azonban súlyos, vagy sorozatos munkavállalói mulasztások esetén a munkavállalóra terhesebb kárviselési arány is megállapítható.

EBH2004. 1153. A kijelölt munkahelyi vezető életet közvetlenül veszélyeztető utasítása a munkáltatóra terhesebb kármegosztást tesz indokolttá olyan esetben is, ha a munkavállalónak meg kellett volna tagadnia az utasítás végrehajtását.

BH2011. 20. Hiányos műveleti utasítás, a munkagép kezelésének szabályozatlansága, továbbá az, hogy a munkavállaló könnyelműen bízik a munkadarab eldőlésének elmaradásában, a munkáltatóra terhesebb kármegosztást indokol.

BH2005. 192. A károsult vétkes közrehatását a mindennapi élettapasztalatot kirívóan figyelmen kívül hagyó gondatlan munkavégzése megalapozhatja.


Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 8.

Jogsértően hirdették a fogyókúrás terméket, nem maradt el a GVH-bírság

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 32 milliós bírságot rótt ki a Fatbond fogyókúrás termék forgalmazójára és a vele együttműködő reklámügynökségre, mert téves besorolás szerint, megtévesztő állításokkal népszerűsítették a fogyasztószert – közölte a versenyhatóság hétfőn.

2022. augusztus 4.

Kétszeresére emelkedik az apaszabadság mértéke

Egy uniós döntés értelmében az édesapáknak augusztus 2-ától az eddigi duplája, tíz nap pótszabadság jár gyermekük születésekor. Igaz, a magyar helyzet egyelőre felemás.