Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az MNB kezdeményezésére jövőre szigorodnak a büntető törvénykönyv (Btk.) tőkepiaci visszaélésekre vonatkozó tényállásai, így január elejétől bennfentes kereskedelemnél, tiltott piacbefolyásolásnál minősített eset lesz, ha a bűncselekményt tőzsdei céghez kötődő személy követi el – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A közleményben kiemelték, hogy öt év szabadságvesztést és magas összegű piacfelügyeleti bírságot kockáztat az a személy, aki a visszaélést nyilvánosan jegyzett cég tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként követi el.
A szigorítás a tőzsde minden kereskedési helyszínén – így a fő piac mellett az Xtend és az Xbond piacokon – listázott kibocsátóra vonatkozik – jelezték.
Az MNB felidézte, hogy 2016 óta majdnem 40 esetben tett feljelentést bennfentes kereskedelem vagy tiltott piacbefolyásolás gyanúja miatt, továbbá összesen csaknem 800 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki. Ebből a piaci manipuláció miatt kiszabott bírságok meghaladták a félmilliárd forintot, miközben a bennfentes kereskedelem miatti bírság szűk 300 millió forintot tett ki.
Az MNB által feltárt piaci visszaéléseket esetenként tőzsdei cégek tisztségviselői, alkalmazottai követték el, akik pozíciójukkal, helyzetükkel súlyosan visszaéltek – mutattak rá.
A jegybank javaslatára jövőre már jogosulatlan pénzügyi tevékenységnek, azaz bűncselekménynek minősül az engedély nélküli közösségi finanszírozás (crowdfunding), a nyilvántartásba vétel nélküli nyugdíjtermék forgalmazása, illetve a bejelentés hiányában végzett elektronikuspénz-értékesítés is – hívta fel a figyelmet végül közleményében a jegybank.
(MTI)
Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.
Szabályozza-e a munka törvénykönyve a munkába való visszatérés jogát, illetve mi történik, ha már nem létezik az adott álláshely? – ezekre a kérdésekre keresi a választ alábbi cikkében a szerző.
A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
