Kétszeresére emelkedik az apaszabadság mértéke


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy uniós döntés értelmében az édesapáknak augusztus 2-ától az eddigi duplája, tíz nap pótszabadság jár gyermekük születésekor. Igaz, a magyar helyzet egyelőre felemás.

Munkáltatóként érdemes felkészülni rá, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2019/1158 -as irányelve (Irányelv) alapján 2022. augusztus 2-ától minden édesapának, a gyermeke születésekor az eddigi 5 (ikergyermek esetén: 7) munkanap helyett 10 munkanap pótszabadság jár. Igaz, ezt a jogot a magyar jogalkotó még nem implementálta át a magyar jogrendszerbe, így ez a jog egyelőre az Irányelv alapján illeti meg a leendő édesapákat 2022 augusztus 2-ától.

Az Irányelv háttérről

Az Irányelv teljes neve: a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2019/1158-as irányelve.

A magyar jogszabályoknál megszokott preambulum az európai unió jogi aktusainál lényegesen hosszabb és részletesebb. Általában ebben fejtik ki a szabályozási célt és a szükségességet. A magunk részéről kifejezetten ajánljuk eme Irányelv preambulumának áttekintését, mivel kiemeli a gyermek és az édesapa közötti kötődés kialakulásának, a munka és a családi élet egyensúlyának fontosságát, továbbá a gondozás terén a nők és a férfiak tekintetében megfigyelhető kiegyensúlyozatlanságot, mint az Irányelv megalkotásának szükségességét adó legfontosabb körülményeket.

A fenti Irányelv szükségességét adó körülmények Magyarországon hatványozottan fennállnak, ugyanis a P&G májusi felmérése szerint a férfiak körülbelül kétharmada (63%) tudatában van annak, hogy az édesapáknak is jár szabadság gyermek születése esetén, ugyanakkor a válaszadók mindössze 16%-a vette ezt igénybe (forrás: HR portál).

Az Irányelv cikkünk szempontjából releváns részei

4. cikk Apasági szabadság

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az apák vagy – ha és amilyen mértékben a nemzeti jog elismeri – a velük egyenjogú társszülők jogosultak legyenek 10 munkanap apasági szabadságra, amelyet a munkavállaló gyermekének születése alkalmával kell igénybe venni. A tagállamok meghatározhatják, hogy az apasági szabadság egy részét igénybe lehet-e venni a gyermek születése előtt, vagy csak a gyermek születése után, valamint azt, hogy e szabadságot rugalmas módon is igénybe lehet-e venni.

(2) Az apasági szabadsághoz való jog nem tehető függővé a munkában töltött idő tartamától vagy a szolgálati idő hosszától.

(3) Az apasági szabadsághoz való jogot a munkavállaló nemzeti jog szerint meghatározott családi jogállásától, illetve családi állapotától függetlenül kell biztosítani.

Az Irányelv 20. cikkének (1) bekezdése szerint: „A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2022. augusztus 2-áig megfeleljenek.”

Magyar jogi háttér

Cikkünk szempontjából a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 118. § (4) bekezdése a releváns magyar – várhatóan a közeljövőben módosuló – jogszabályi hely, amely szerint: „Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.”

Fontos megjegyezni, hogy a fent idézett rendelkezés – az Irányelv 4. cikk (2) bekezdésével összhangban – kivételt jelent az év közben kezdődő és végződő munkaviszonyokra általánosan irányadó arányos szabadság alól, azaz minden esetben a teljes, jelenleg 5, illetve 7 munkanap pótszabadság jár az édesapának (Mt.121. § (1) bekezdés).

A parlament tavaszi ülésszakának törvényalkotási programjában nem szerepelt a munka törvénykönyvének módosítása. Egy hazai szakmai blog rákérdezett az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál az implementációs kötelezettség teljesítésére, amelyre a minisztérium az alábbi választ közölte: „A szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2019/1158 irányelv magyar jogrendben történő átültetése folyamatban van. Tájékoztatjuk, hogy jogharmonizáció kapcsán a hazai jogszabályi rendelkezések gyakorlati alkalmazásához megfelelő idő fog rendelkezésre állni a felkészülésre az érintettek számára.”

A munkaadóknak és a leendő édesapáknak mindenesetre érdemes felkészülni az Mt. közeljövőben várható módosítására, mivel ez a jog 2022. augusztus 2-ától az Irányelv relatív közvetlen hatályából fakadóan (vö.: az EU Bíróságának a Van Duyn kontra Home Office-ügyben hozott ítélete) megilleti a leendő édesapákat. Az Irányelv átültetése tehát a közeljövőben várható, mivel a preambulumban is rögzített elvek átültetése illeszkedik Magyarország kormányának családokat segítő jogalkotási programjába, és nem valószínű, hogy a kabinet a családokat védő európai irányelv átültetésének hiánya miatt kötelezettségszegési eljárást vállalna be.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd és dr. Kaltenecker Dániel ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Jogi tudatosság a profit érdekében

Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.

2024. április 15.

Felszámolná a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.