Kiemelt figyelem a nemzetközi értékpapír-juttatási programokon 


Egyre elterjedtebb munkavállalói javadalmazási forma hazánkban is az értékpapír-juttatás, aminek egy változata a külföldi anyavállalatok részvényjuttatási programjából származó jövedelem biztosítása. Ezek a juttatási programok a multinacionális vállalatok körében igen népszerűek, mert kiválóan alkalmasak nemcsak a munkavállalók hosszú távú lojalitásának ösztönzésére, hanem üzleti szemléletének erősítésére is. Ugyanakkor érdemes körültekintően figyelni az ezen jövedelmekre vonatkozó adókötelezettségekre is, mert egy ellenőrzés során adódhatnak olyan hibák, amik bírságot vonhatnak magukkal.

A nemzetközi részvényprogramok magyar személyi jövedelemadó adminisztrációja számos kihívást rejteget összetettségének köszönhetően, illetve az alkalmazandó speciális adózási szabályokra tekintettel is. Főszabály szerint ugyanis az adóelőleg megállapítása, az adó megfizetése, valamint bevallása a magánszemélyt közvetlenül terhelő feladat, amely komoly terhet róhat a személyi jövedelemadó szabályokban kevésbé jártas magánszemélyekre.

A NAV is felfigyelhet az értékpapír-juttatási programokból származó jövedelmekre

Fontos, hogy a NAV akár közvetve is azonosítani tudja a nemzetközi részvényjuttatási programból származó jövedelmet, illetve az abban részt vevő magánszemélyeket. A magyar társaságnál folytatott adóhatósági ellenőrzés során például a részvényprogramhoz kapcsolódó költségátterhelések mentén a programok könnyen azonosíthatók, és ennek eredményeként, amint azt a közelmúltbeli tapasztalatok is alátámasztják, az adóhatóság adott esetben akár a programban részt vevő magánszemélyeknél is elrendelhet ellenőrzési eljárásokat. „A külföldről származó jövedelmek speciális adóbevallási kötelezettségei miatt előfordulhat, hogy a magánszemély jóhiszemű eljárás mellett is hibásan teljesíti az adókötelezettségeket. Az éves adóbevallások áttekintése során az adóhatóság ezt azonosíthatja, ami több évre vonatkozóan is magában hordozza a bírságok, pótlékok kockázatát” – hívja fel a figyelmet Lakatos Laura, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

A nemzetközi adatcsere egyezmények pedig közvetlenül is tovább erősítik a magyar hatóságok lehetőségeit a külföldről származó részvényjövedelmek azonosításában és ellenőrzésében.

Érdemes segítséget nyújtani a munkavállalók részére

Az adókockázatok mérséklése és az adóellenőrzésekkel járó kényelmetlenségek elkerülése érdekében érdemes lehet a munkavállalók részére általános segítséget nyújtani. „Tapasztalataink szerint ennek megfelelő módja lehet például egy általános, a legtöbb munkavállaló által alkalmazható adózási útmutató készítése, mely gyakorlati segítséget tud nyújtani a jövedelem mértékének megállapítása és a vonatkozó adóterhek kiszámítása, megfizetése és bevallása terén. Speciális esetekben, például nemzetközi kiküldöttek vagy tartósan külföldről távmunkában foglalkoztatott személyek esetén további, személyre szabott tanácsadás is szükséges lehet” – ismertette Lakatos Laura.

Tőkepiaci szabályok, avagy nem csak a NAV figyel

Az adózási kérdések mellett sok esetben elsiklik a figyelem más szabályozó hatóságok elvárásai fölött. Például értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala esetén a Magyar Nemzeti Bank által jóváhagyott kibocsátási tájékoztató készítése és közzététele szükséges. A tájékoztató készítésével és közzétételével járó követelményeknek való megfelelés és MNB általi engedélyezés jelentős kötelezettségeket ró a kibocsátókra és a kibocsátási eljárás hosszát is érinti. Ugyanakkor bizonyos esetekben nyilvános forgalomba hozatal esetén is sor kerülhet az értékpapírok kibocsátására tájékoztató készítése és közzététele nélkül, ennek feltételeit szükséges minden esetben előzetesen és alaposan megvizsgálni.

„Fontos megjegyezni, hogy a zártkörűség és a kivételszabályok sem mentesítenek a Magyar Nemzeti Bank felé teljesítendő bejelentési kötelezettségek teljesítése alól. Tapasztalataink szerint gyakran elmaradnak ezek a bejelentések, holott az MNB vonatkozó vizsgálati gyakorlata szigorodott, és akár már egyetlen elmulasztott bejelentés esetén is jelentős összegű felügyeleti bírságot szabhat ki a pénzügyi felügyeleti hatóság” – figyelmeztet Al Sallami Linda, a Deloitte Legal ügyvédi iroda Bankjog, Finanszírozás és Tőkepiac csoportvezető partnere.

Forrás: Deloitte


Kapcsolódó cikkek

2024. december 5.

Adóváltozások 2025-ben: Mire érdemes figyelni az új évben a könyvvizsgálói szemmel

Új év, új adótörvények – ahogy az ünnepi szezon közeledtével már megszokhattuk, ez az időszak korai „karácsonyi ajándékként” friss adószabályokat is hoz. Cikkünkben áttekintjük a 2025-ös adócsomag legfontosabb változásait, hogy Ön is időben kicsomagolhassa ezeket a „meglepetéseket”. Segítünk felkészülni, hogy az új évben magabiztosan és jól tájékozottan vághasson bele a teendőkbe!

2024. december 5.

Megtagadhatom a szabadság igénybevételét?

Az évvégi ünnepek közeledtével legtöbben alig várjuk, hogy szabadságra mehessünk és számoljuk vissza az addig hátralévő napokat, mégis előállhat olyan élethelyzet, amikor nem tudunk vagy nem akarunk vakációzni. A szabadság márpedig „kötelező”, pénzben megváltani nem lehet, így valamilyen kompromisszumos megoldást kell találni arra az esetre, ha pihenés helyett inkább a munka hősei szeretnénk lenni.

2024. december 3.

DLA Piper: Az ESG törvény újabb módosítása könnyíthet a vállalkozások terhein

Közzétették az ESG törvény újabb módosításának tervezetét, amely jelentős egyszerűsítéseket ígér a vállalkozások számára a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésének területén. A változások – a módosító törvény elfogadása esetén – a kihirdetés után 30 nappal lépnének hatályba, míg a módosult bírságolási rendelkezések csak 2026-tól válnának alkalmazhatóvá. A javaslat által bevezetni kívánt legfőbb változtatásokról a DLA Piper Hungary készített összefoglalót.