Kigyulladt a parkoló autó – Fizet-e a biztosító?

Bár a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással minden autótulajdonos találkozik, sokan még sincsenek tisztában annak részletszabályaival. Pedig sokszor igen nehéz megállapítani, hogy mikor térít a biztosító, és mikor nem. Jelen cikkben is egy olyan esetet ismertetünk, ahol elsőre nem lehet egyértelműen eldönteni a felelősség kérdéskörét.

Képzeljük el a következő szituációt. Éjszaka egy parkolóban egy órák óta álló gépjármű kigyullad, ennek következtében pedig a tűz átterjed a mellette parkoló gépjárműre is, komoly károkat okozva ezzel. A helyszínre kiérkező tűzoltóság a tűzeseti hatósági bizonyítványban a tűz keletkezésének okát ismeretlenként jelöli meg, ám tűzvizsgálati eljárást nem folytat le.

Az utóbb károsodott gépjármű – amelyre a tűz átterjedt – Casco-biztosítója megtéríti a tulajdonosnak a kárt, ő azonban igényt nyújt be a másik – az először kigyulladt – gépjármű kötelező felelősségbiztosítójával szemben, mondván: a kárt az ő biztosítottjuk okozta, az ő gépjárművéről terjedt át a tűz a másik gépjárműre, így az ő biztosítottjuk, mint fokozott veszéllyel járó tevékenységet (gépjármű-üzemeltetés) folytató köteles megtéríteni az e tevékenységéből eredő kárt.

Ám az alábbi jogszabályi rendelkezések értelmében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosító nem kötelezhető a kár megtérítésére. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 12. § rendelkezése szerint ugyanis a biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak. Azaz a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján csak akkor köteles téríteni a felelősségbiztosító, ha a kárt a biztosított gépjármű üzemeltetése során okozzák.

Tehát a fentiek értelmében a felelősség eldöntése elsősorban ama jogkérdés megválaszolásán múlik, hogy a bekövetkezett kár az először kigyulladó gépjármű üzemeltetése során keletkezett-e.

Csakhogy a gépjármű üzemeltetéséről nem szól konkrét jogszabályi definíció. A már említett 2009-es LXII. törvény sem határozza meg, hogy pontosan mi is minősül a gépjármű üzemeltetésének. Így elsősorban a bírósági gyakorlatot kell kiindulási pontnak tekinteni, mely egyöntetűen a veszélyes üzemi jelleg fennállásával azonosítja az üzemeltetés fogalmát. Tehát ha egy gépjármű veszélyes üzemnek minősül, akkor üzemeltetés alatt áll.

A gépjármű veszélyes üzemi jellegének fennállása, illetve annak megszűnése körében pedig az alábbi két döntésre hivatkoznak a leggyakrabban a joggyakorlatban.

Az EBH 2007.16.92. számú eseti döntés szerint a gépjármű üzemeltetése és ezúttal a tevékenység fokozott veszélyes jellege akkor szűnik meg, amikor azt szabályszerűen leállítják, azaz elvégzik mindazt a tevékenységet, amely a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásához elengedhetetlen és megszűnik a gépkocsinak az emberi irányítás alatt tartása.

A másik, leggyakrabban hivatkozott döntés (BH2005.54.) pedig negatív oldalról közelíti meg a kérdést, amikor így fogalmaz: „Az emberi hatás átmeneti megszűnése a gépjármű veszélyes üzemi jellegét nem szünteti meg, ha annak a rövid időre történt megállítása a közúton, a továbbhaladás szándékával történt, és ezért elmaradt a teljes üzemen kívüli állapot létrehozása. Az így történt leállással a gépjárműnek nem szűnik meg a közúti forgalomban való részvétele, a fokozott védelmet igénylő veszélyessége”.

Tekintettel arra, hogy a fenti esetben az először kigyulladó gépjármű szándékosan, a továbbhaladás szándéka nélkül, leállított motorral, azaz a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásával várakozott már több órája, így a kár bekövetkeztekor – a tűz keletkezésekor – a gépjárműnek megszűnt az emberi irányítás alatt tartása, azaz megszűnt a veszélyes üzemi jellege és üzemen kívüli állapotban volt. Ennek értelmében pedig a felelősségbiztosító nem kötelezhető a kár megtérítésére.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Szabó Andrea partner ügyvéd, közbeszerzési tanácsadó és dr. Sokolowski András ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


Két munkavállaló egy munkakör – a munkakörmegosztás szabályai
2019. október 17.

Két munkavállaló egy munkakör – a munkakörmegosztás szabályai

A leggyakoribb munkaviszonytípus az, amikor egy adott munkaszerződést egy munkáltató és egy munkavállaló köt meg. Előfordulhat azonban az, hogy akár munkavállalói, akár munkáltatói oldalon több személy van jelen. Előbbi esetében munkakörmegosztásról, utóbbi esetben pedig több munkáltató által létesített munkaviszonyról beszélhetünk. Jelen írásunkban a munkakör megosztására fókuszálunk.

III. Wolters Kluwer Versenyjogi Konferencia – Ahol mindenki győztes
2019. október 15.

Idén november 19-én a Wolters Kluwer Hungary Kft. a Magyar Versenyjogi Egyesülettel közösen immáron harmadik alkalommal rendezi meg versenyjogi tematikájú tanácskozását. A Hilton Budapest City Hotelbe ebben az évben is sok szeretettel várjuk a vállalati jogtanácsosokat, ügyvédeket, illetve a jogterülettel munkájuk során egyéb úton kapcsolatba kerülő szakembereket.