Kötelező jogi képviselet a másodfokú eljárásban

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény a jogi képviseletet a törvényszék előtt peres eljárásban kivétel nélkül kötelezővé tette, ezáltal szükségtelenné vált az ítélőtábla előtti eljárásra a kötelező jogi képviselet külön szabályozása.

Az 1952. évi III. tv. (régi Pp.) hatálya alatt is kötelező volt jogi képviselő igénybevétele az ítélőtábla előtt peres eljárásban minden esetben, nem-peres eljárásban pedig az ügy érdemében hozott végzések elleni fellebbezés esetén.

Egyértelmű rendelkezést tartalmazott a régi Pp. a megszűnt jogi képviselet esetén követendő eljárásra is a 73/B. § (4) bekezdésében, amely értelmében akár a felperes, akár az alperes volt a fellebbező fél, ha a megszűnt jogi képviselet pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodott, a fellebbezést hivatalból el kellett utasítani, ennek következtében pedig a fellebbezéssel támadott elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett.

Az elsőfokú eljárásra a régi Pp. 73/B. § (4)–(5) bekezdése tartalmazott rendelkezést, mely szerint a jogi képviselet megszűnésének jogkövetkezménye a felperes esetén a per megszüntetése [a régi Pp. 157. § i) pont], az alperes esetén pedig a nyilatkozatok hatálytalansága volt.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 72. §-ának (1) bekezdése a jogi képviseletet a törvényszék előtt peres eljárásban kivétel nélkül kötelezővé tette, ezáltal szükségtelenné vált – peres eljárást érintően – az ítélőtábla előtti eljárásra a kötelező jogi képviselet külön szabályozása.

Nem-peres eljárásban a 2017. évi CXVIII. törvény (Bpnp.) 1. § (6) bekezdése értelmében a jogi képviselet nem kötelező, ezért a Bpnp. külön rendelkezik arról – egyezően a korábbi szabályozással –, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezés esetén a jogi képviselet kötelező.

A Pp. azonban nem csupán az ítélőtábla előtti perorvoslati eljárásban tette kötelezővé a jogi képviseletet, a kötelező jogi képviselet szabályait a járásbíróság előtt jogi képviselővel eljáró félre is kiterjesztette, ezért a járásbíróság ítélete elleni fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell a kötelező jogi képviseletre vonatkozó szabályokat azzal a különbséggel, hogy a fél – ha ezt korábban még nem tette meg – áttérhet a jogi képviselő nélküli eljárásra. Ha azonban e lehetőséggel a per során már élt, a megszűnt jogi képviseletre vonatkozó szabályokat vele szemben is alkalmazni kell.

A jogi képviselő hiányának jogkövetkezményéről kötelező jogi képviselet esetén a Pp. 74. §-a rendelkezik, főszabályként kimondva, hogy ha a peres eljárás bármely szakaszában a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan – úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot egyáltalán nem tesz –, kivéve, ha törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

A perorvoslati eljárásra a Pp. 74. § (2) bekezdése tartalmaz rendelkezést, mely szerint, ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél jogi képviselővel nem rendelkezik – annak ellenére, hogy a jogi képviselő meghatalmazásának szükségességéről a bíróság a perorvoslattal megtámadható határozatban tájékoztatta –, a perorvoslati kérelmet hiánypótlási felhívás kiadása nélkül vissza kell utasítani.

Nem tartalmaz azonban a hatályos Pp. – a régi kódextől eltérően – külön rendelkezést arra az esetre, ha a fellebbezés benyújtása után szűnik meg a fellebbező fél jogi képviselete. Ha ebben az esetben a Pp. 73. §-a (3) bekezdésének általános szabályát alkalmazzuk, a jogi képviselet megszűnésének jogkövetkezménye attól függ, melyik fél élt jogorvoslattal.

Ha a fellebbező fél a felperes, a jogi képviselet megszűnésének jogkövetkezménye az eljárás megszüntetése és az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése a Pp. 379. §-ára figyelemmel, a Pp. 240. § (1) bekezdés h) pontja alapján. Ebben az esetben a felek jogvitájában nem keletkezik „ítélt dolog”, a jogvita tárgyában – a határidőhöz kötött kereset kivételével – új per indítható, amelyben a kereset megváltoztatható, és új tény, új bizonyíték is korlátozás nélkül felhozható.

Ha azonban a fellebbező fél az alperes, a jogi képviselet megszűnésének jogkövetkezménye csupán az, hogy a továbbiakban az alperes hatályos nyilatkozatot nem tehet. Ez esetben a fellebbezést a másodfokú bíróságnak el kell bírálnia, a felek jogvitájában jogerős döntés születik, „ítélt dolog” keletkezik. Ugyanakkor a fellebbező féllel a másodfokú bíróság nem tud kommunikálni, az esetlegesen hiányos fellebbezés hiányait a fél nem tudja pótolni, mert nyilatkozata hatálytalan, a másodfokú tárgyalásra – ha tart tárgyalást a másodfokú bíróság – a felet kell megidézni, aki ott hatályos nyilatkozatot nem tehet, és aki felé a bíróság anyagi pervezetést sem gyakorolhat.

A törvény indokolásából nem ismerhető fel a jogalkotó szándéka a szabályozás megváltoztatására, és erre a kommentárok sem utalnak. Feltehetően a jogalkotó nem akart változtatni a régi Pp. szabályozási elvén, mely szerint a perorvoslati eljárásban a jogi képviselet megszűnésének következménye az, hogy a fél fellebbezése érdemi elbírálást nem nyer, és az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedik.

A Pp. Preambulumában rögzített tisztességes eljárás elve, hogy az azonos perbeli helyzetben lévő – perorvoslati kérelmet előterjesztő – felek mulasztásához perbeli állásuktól függő, eltérő jogkövetkezmény kapcsolásával a nem fellebbező, ellenérdekű fél jogi helyzetében eredményezne lényeges, a felek közti jogvita végleges eldöntését érintő különbséget.

Az Alaptörvény 28. cikke által előírt követelmények szem előtt tartásával, a Pp. Preambulumában kitűzött céloknak (különösen a tisztességes eljárás elvének) megfelelően, illetve ítélőtáblai döntések tükrében a Pp. fent hivatkozott, 74. § (2) és (3) bekezdését helyesen úgy kell értelmezni, hogy a fél fellebbezését a Pp. 74. § (2) bekezdése alapján abban az esetben is vissza kell utasítani, ha a megszűnt jogi képviselet pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Jean Kornél irodavezető partner ügyvéd és dr. Jánoky Adél Ecovis társult ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


III. Wolters Kluwer Versenyjogi Konferencia – Ahol mindenki győztes
2019. október 15.

Idén november 19-én a Wolters Kluwer Hungary Kft. a Magyar Versenyjogi Egyesülettel közösen immáron harmadik alkalommal rendezi meg versenyjogi tematikájú tanácskozását. A Hilton Budapest City Hotelbe ebben az évben is sok szeretettel várjuk a vállalati jogtanácsosokat, ügyvédeket, illetve a jogterülettel munkájuk során egyéb úton kapcsolatba kerülő szakembereket.

Jogszerű a próbamunka?
2019. október 8.

Jogszerű a próbamunka?

Bármilyen súlyos is a munkaerőhiány, a munkáltatók nem engedhetik meg maguknak a munkavállalók előszűrésének elhagyását, azt, hogy fizikai munkakörökben gyakorlati készségeiket, szellemi munkakörökben pedig a tudásukat, felkészültségüket ne mérjék fel a munkaviszony létesítését megelőzően. A próbamunka elsőre megfelelő eszköznek tűnhet erre a célra, fontos azonban szem előtt tartani, hogy az a kiválasztásnak egy kétségkívül jogellenes formája.