Kvalifikált munkavállaló – Európai Kék Kártya

Szerző: dr. Dabrónaki Ágnes
Dátum: 2018. január 29.
Rovat:

Az EU Kék Kártya egy olyan tartózkodási engedély, amely a magas szintű képzettséggel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt valamely uniós tagállam területén belüli tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosítja fel.

 


Az EU Kék Kártyát a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettségét igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, a Tanács 2009/50/EK irányelve hozta létre. Az Európai Unió tagállamai már átültették ezt az irányelvet – kivéve Dániát, Írországot és az Egyesült Királyságot, melyek nem vettek részt az irányelv elfogadásában, így az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

Mielőtt rátérnénk az EU Kék Kártya részletes bemutatására, két alapfogalmat szükséges tisztázni. Az egyik, hogy az irányelv magyarországi alkalmazása vonatkozásában ki minősül harmadik országbeli állampolgárnak? Harmadik országbeli állampolgár a nem magyar állampolgár és a hontalan (akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának), kivéve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket (EGT-állampolgárok és családtagjaik). A másik alapfogalom a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás, melynek értelmében a munkavállaló másvalakinek az irányítása alatt, vagy másvalaki számára végzett valódi és tényleges munkavégzés céljából az adott tagállamban munkavállalóként a nemzeti munkajogi szabályok és gyakorlat szerinti védelemben részesül a foglalkoztatási jogviszony jellegétől függetlenül, fizetést kap és rendelkezik a megfelelő, konkrét kompetenciával, melyet felsőfokú szakmai képesítés bizonyít.

Az irányelv célja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok három hónapnál hosszabb időtartamú, magas szintű képzettséget igénylő munkavállalását elősegítse, enyhítve ezzel a munkaerőhiányt, mely hozzájárul az unió versenyképességének és gazdaságának növekedéséhez. Az irányelv érintetlenül hagyja a tagállamok ama hatáskörét, hogy fenntartsák a munkavállalási célú nemzeti tartózkodási engedélyeiket, vagy újakat vezessenek be. Fontos kiemelni továbbá, hogy az irányelv nem érinti a tagállamok arra vonatkozó jogát, miszerint meghatározzák, hogy harmadik országok hány olyan állampolgárát engedik be területükre, akik magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából érkeznek (kvóta meghatározás joga).

Az EU Kék Kártya birtokosát alapvetően a kék kártyát kiállító tagállam állampolgáraival egyenlő bánásmód illeti meg (pl. munkavégzés feltételei és képesítés elismerése kapcsán). Ugyanakkor a tagállamok korlátozhatják az egyenlő bánásmódot a tanulmányi és megélhetési juttatások és hitelek, a közép- és felsőfokú oktatás és szakképzés céljára nyújtott egyéb juttatások és hitelek, valamint a lakásszerzési eljárások tekintetében.

Most pedig tekintsük át az EU Kék Kártya magyarországi szabályozását.

EU Kék Kártyára jogosultak

EU Kék Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kap Magyarországon, aki:

– érvényes úti okmánnyal rendelkezik;

– igazolja beutazása és tartózkodása célját [magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kötött előzetes megállapodás (kötelező érvényű állásajánlat), vagy érvényes munkaszerződés, felsőfokú szakmai végzettséget vagy szakképzettséget igazoló okirat bemutatása];

– nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása és tartózkodása nem veszélyezteti Magyarország közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekeit;

– nem áll beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS (Schengeni Információs Rendszer) figyelmeztető jelzés hatálya alatt,

– akivel szemben nem állnak fenn törvényben meghatározott kizáró okok;

– foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott;

– az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy kérelmezte azt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredően nem minősül biztosítottnak;

– megélhetése igazolt (előzetes megállapodás vagy érvényes munkaszerződés becsatolása);

– Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként bejelentett (szálláshely- bejelentőlap csatolása – külön jogszabály szerinti formanyomtatvány –, melyet aláírt az ingatlan felett rendelkezésre jogosult).

EU Kék Kártyára nem jogosultak

Az EU Kék Kártyát legalább egy évre kell kiállítani, amennyiben a foglalkoztatásra irányuló szerződés ennél rövidebb időtartamra szól, akkor pedig a foglalkoztatásra irányuló szerződés szerinti jogviszony időtartamát három hónappal meghaladó időtartamra kell kiállítani

Nem jogosult Magyarországon EU Kék Kártyára az a harmadik országbeli állampolgár, aki:

– a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;

– kutatás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezik;

– aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik;

– a kereskedelem és befektetések terén tevékenykedő természetes személyek egyes kategóriáinak beutazását és tartózkodását megkönnyítő nemzetközi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalás alapján utazott be Magyarország területére;

– Magyarország területén szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel tartózkodik, illetve az Európai Unió más tagállamában szezonális munkát végez;

– a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik.

Az elutasító döntéssel szemben a közléstől számított 8 napon belül nyújtható be fellebbezés az elsőfokú döntést hozó hatóságnál, valamint a kérelmezés helye szerinti külképviseleten.

Az EU Kék Kártya kiadására vonatkozó szabályok

Az EU Kék Kártya kiadására vonatkozó szabályokat a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) kormányrendelet tartalmazza.

Az EU Kék Kártya kiadása iránti kérelmet belföldön a kérelmező szálláshelye szerinti Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (korábban BÁH) regionális igazgatóságánál (18 ezer Ft.), külföldön pedig a konzuli tisztviselőnél (60 EUR) lehet benyújtani. A kérelmezőnek személyesen kell megjelennie a kérelem előterjesztésekor (kivéve, ha egészségügyi állapota ezt nem teszi lehetővé), de kiemelt foglalkoztató esetén a munkáltató is előterjesztheti a kérelmet, ha ehhez a munkavállaló írásban hozzájárul. Kiemelt foglalkoztatónak minősül a kormánnyal érvényes stratégiai partnerségi megállapodással rendelkező foglalkoztató, továbbá az a foglalkoztató, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében meghatározott foglalkozásokban Magyarországgal szomszédos országból származó harmadik országbeli állampolgárt kíván Magyarországon foglalkoztatni, valamint az a foglalkoztató, mely nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást valósít meg.

A kérelem benyújtásakor a kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy a kérelme elutasítása esetén vállalja-e az unió területének önkéntes elhagyását. A hatóság a kérelmet úgynevezett összevont kérelmezési eljárásban bírálja el, érdemi döntést pedig a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül hoz. Ebbe a határidőbe nem tartozik bele a szakmai képesítés elismeréséhez, vagy adott esetben a kötelező vízum kiadásához szükséges időtartam.

A megélhetést igazoltnak kell tekinteni, ha a havi munkadíja több, mint a KSH által közzétett, tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének másfélszerese. Bizonyos munkakörök esetében (pl. orvos, szakorvos, gyógyszerész, ápoló, szülésznő) elegendő, ha csak 1,2-szeres a bruttó átlagkereset [44/2011. (XII. 16.) NGM rendelet]. A kérelmező megélhetése nem tekinthető biztosítottnak, ha nem rendelkezik elegendő forrással önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet  Magyarország szociális ellátó rendszerére.

Az EU Kék Kártyát legalább egy évre kell kiállítani, amennyiben a foglalkoztatásra irányuló szerződés ennél rövidebb időtartamra szól, akkor az EU Kék Kártyát a foglalkoztatásra irányuló szerződés szerinti jogviszony időtartamát három hónappal meghaladó időtartamra kell kiállítani. Az EU Kék Kártya érvényességi ideje legfeljebb négy év. Az EU Kék Kártya a kiadásától számított két éves időszak alatt kizárólag a kiadását megalapozó munkaviszonyban, vagy hazai foglalkoztatáspolitikai érdek mérlegelése alapján engedélyezett munkaviszonyban való, magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosít fel. A kétéves határidő letelte után a munkavállaló más uniós tagállamban is vállalhat magas képzettséget igénylő munkát.

Az EU Kék Kártya birtokosa és családtagjaik jogosultak a kártyát kiállító uniós tagállam területére történő beutazásra, ismételt beutazásra és ott-tartózkodásra, valamint átutazhatnak egyéb uniós országokon.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

EU Kék Kártya meghosszabbítása

Az EU Kék Kártya alkalmanként legfeljebb négy évvel hosszabbítható meg – figyelemmel kell ugyanakkor az úti okmány érvényességi idejére is. A meghosszabbítás iránti kérelem a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságon terjeszthető elő a külön jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon, legkésőbb a tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártát megelőző harminc nappal. A meghosszabbítás iránti eljárás illetéke 10 ezer forint.

Az EU Kék Kártya meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott EU Kék Kártyát vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár:

– nem felel meg vagy az EU Kék Kártya kiadásakor nem felelt meg valamely feltételnek,

a munkakörhöz szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel nem rendelkezik;

– megélhetése Magyarország területén nem biztosított;

– a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette, illetve tartózkodásának célja az engedélyezettől eltér;

– legalább egymást követő három hónapon keresztül nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban;

– foglalkoztatásra irányuló jogviszonya az EU Kék Kártya érvényességi ideje alatt legalább két alkalommal megszűnt, vagy

– az EU Kék Kártya kiadását követő két évben előzetes írásbeli engedély nélkül végzett a korábban engedélyezettektől eltérő munkát.


Kapcsolódó cikkek:


Lelépti díj, avagy a munkavállaló illegális távozása
2018. augusztus 13.

Lelépti díj, avagy a munkavállaló illegális távozása

Bár nem gyakori, hogy a munkáltatók a szabálytalanul kilépő munkavállalókkal szemben jogi úton igényt érvényesítsenek, nem árt, ha mindkét fél tudja, milyen lehetőségei vannak az ilyen helyzetbe került munkáltatónak.

Megbírságolta a jegybank a City Hitelbróker Kft.-t
2018. augusztus 10.

A Magyar Nemzeti Bank 30 millió forint bírság megfizetésére és a jogsértések megszüntetésére kötelezte a pénzpiaci független közvetítőként működő City Hitelbróker Kft.-t, egyebek közt nyilvántartási, panaszkezelési és adatszolgáltatási hiányosságok miatt.

Nem mindig elég a végrendelet
2018. augusztus 9.

A rendszerváltás környékén alapított, a magyar gazdaság meghatározó szeletét kitevő családi vállalkozások vezetői tömegesen érik el a nyugdíjkorhatárt, miközben az utódlás sok helyen nem megoldott.

A tudomásszerzés időpontja és a felszámolási kifogás határideje
2018. augusztus 9.

A tudomásszerzés időpontja és a felszámolási kifogás határideje

A Csődtörvény egyértelműen fogalmaz: a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett fél, a hitelezői választmány, valamint a hitelezői képviselő a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnál a felszámolóval szemben kifogással élhet; azonban a jogszabálysértő intézkedésről való tudomásszerzés időpontja nem minden esetben ilyen egyértelmű.