Létre nem jött szerződések újabb bírósági gyakorlata

A kötelmi jog alapvető kérdése, hogy a felek által kötött kontraktus alkalmas-e szerződéses joghatás kiváltására, avagy sem. Alapelvként kimondható, hogy teljesítést csak létező, érvényes és hatályos szerződés alapján lehet követelni.

A polgári törvénykönyv (Ptk.) kifejezetten kimondja, a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre, illetve a kontraktus létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges.

Nem jött létre tehát a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg annak lényeges kellékeiben, vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek között valójában nincs megegyezés. Ilyen eset többek között az, ha nincs akarat, illetve akaratnyilatkozat, ha például nem az írja alá a szerződést, akit szerződő félként neveztek meg.

Ezzel szemben, érvénytelen a megállapodás, ha a felek akaratnyilatkozata a szerződés megkötésére irányult, tehát megvan a két egybehangzó akaratnyilatkozat, de nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására, valamely törvényben meghatározott ok miatt. Ezeket az okokat érvénytelenségi oknak nevezzük.

A legnagyobb különbség az érvénytelen, valamint a nem létező szerződés között, hogy az előbbihez fűződnek joghatások, míg az utóbbihoz viszont nem. Ha nincs szerződés, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai alapján kell a felek viszonyait rendezni, annak fényében, hogy a nem létező szerződésre alapítva szolgáltatást teljesítettek.

A létre nem jött szerződések kapcsán a Kúria egy friss, devizaalapú szerződéssel kapcsolatos döntésben fogalmazott meg fundamentális elveket.

A Kúria megítélése alapján, ha a szerződés aláírása után az alperes a főkötelezettségének, a kölcsönösszeg folyósításának eleget tett, a felperes pedig törlesztési kötelezettségének teljesítését megkezdte, nem lehet évekkel később arra hivatkozni, hogy a szerződés lényeges tartalmi részek hiányában létre sem jött a felek között. Önmagában pedig az, hogy a kontraktusban a devizaárfolyam pontos mértéke nem lett meghatározva, nem jelenti azt, hogy a felek az alkalmazandó árfolyamban nem állapodtak meg – és a bíróságnak nem is kell ebben a körben azt vizsgálnia, hogy a konkrét ügylet mögött volt-e bármilyen deviza.

Ennek alapján tehát a Kúria elutasította azt a széleskörű adósi érvelést, hogy a devizaalapú szerződések – a tájékoztatás, illetve az átváltási árfolyam megjelölésének hiánya miatt – tulajdonképpen létre nem jött szerződésnek tekinthetők. Ez a döntés azonban nem azt jelenti, hogy a szerződéskötés során megadott tájékoztatást, illetve az egyéb feltételek alapján ne lehetne megtámadni a szerződést – a Kúria világosság tette, hogy ezeket a körülményeket az érvénytelenség körében kell vizsgálni, illetve értékelni.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Molnár Gergő Zsolt partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


Műemléki védettség megszüntetése
2018. október 18.

Műemléki védettség megszüntetése

Vajon lehetséges-e a műemléki védettség megszüntetése az ingatlanon? A válasz: igen – bár szakértő hiányában az eljárás rengeteg részletszabálya között könnyen elveszhetünk.

Mit jelent a mezőgazdasági vállalkozási szerződés?
2018. október 11.

Mit jelent a mezőgazdasági vállalkozási szerződés?

Alábbi cikkünkben a Ptk.-ban rögzített vállalkozási szerződés egyik fontos altípusát mutatjuk be, amely a mezőgazdaságban tölt be jelentős szerepet. Elöljáróban azonban fontos tisztázni, mit is jelent tulajdonképpen a mezőgazdasági vállalkozási szerződés.

A fedezetelvonó ügylet buktatói
2018. szeptember 26.

A fedezetelvonó ügylet buktatói

Az egyik legkellemetlenebb szituáció egy megnyert per után, ha kiderül, a pervesztes fél nem tudja kifizetni a bíróság által megítélt összeget a pernyertesnek, mert nem rendelkezik semmilyen vagyonnal. Az ilyen esetekben is érdemes megvizsgálni az adós korábbi, ismert vagyontárgyait, ugyanis könnyen kiderülhet, hogy a kötelezett fedezetelvonó tevékenysége miatt nem képes kielégíteni a jogos követelést.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései
2018. szeptember 18.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései

A munkáltatók által szervezett rendezvényeken az e cégek által készített és/vagy általuk felhasznált fényképek, videók közzétételére – a tömegfelvételek kivételével – nem kerülhet sor korlátok nélkül; egy alkalmazottat mutató fotó mint személyes adat a Ptk. és a GDPR védelmét is élvezi.

A tudomásszerzés időpontja és a felszámolási kifogás határideje
2018. augusztus 9.

A tudomásszerzés időpontja és a felszámolási kifogás határideje

A Csődtörvény egyértelműen fogalmaz: a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett fél, a hitelezői választmány, valamint a hitelezői képviselő a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnál a felszámolóval szemben kifogással élhet; azonban a jogszabálysértő intézkedésről való tudomásszerzés időpontja nem minden esetben ilyen egyértelmű.

Módosult az Infotörvény
2018. július 26.

Módosult az Infotörvény

Az adatvédelemmel foglalkozó szakembereket felüdülésként érte a felismerés, hogy az Országgyűlés napirendre vette az Info tv. immáron érdemi módosítását is és megismerhetővé váltak a GDPR végrehajtási rendelkezéseinek szánt új szabályok.

Lejárt a bérleti szerződés, de nem költözik ki a bérlő?
2018. július 19.

Az ingatlanból a bérleti szerződés megszűnését követően kiköltözni nem kívánó bérlő problémája kimeríthetetlen vitaforrás. Mégpedig azért, mert a mai napig is egymásnak feszül az általános társadalmi közvélekedés mögött meghúzódó „józan megfontolások érvrendszere” és a jog világának ennél absztraktabb jogvédelmi érdekei.