Magyar áfaügyben döntött az EU Bírósága


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió Bírósága ma annak nyomán hozott ítéletet, hogy a Jalsovszky által képviselt Krakvet nevű lengyel társaság korábban beperelte a magyar adóhatóságot. Az Európai Unió Bírósága újfent megerősítette, hogy hol húzódik a határ az adókijátszás és a jogszerű adótervezés között. Ez a magyar adóhatóságot is eddigi gyakorlata újragondolására késztetheti – olvasható a Jalsovszky ügyvédi iroda összefoglalójában.

Az ügy háttere, hogy a Krakvet honlapján állateledelt és egyéb kisállatokkal kapcsolatos termékeket kínált eladásra. A vevői számos különböző országból érkeztek, így Magyarországról is kapott megrendeléseket.

A Krakvet a tevékenységét megelőzően egy feltételes adómegállapítási kérelemmel fordult a lengyel hatóságokhoz, akik megerősítették azt, hogy a Krakvet értékesítései után Lengyelországban kell az áfát megfizetni. Ezzel szemben a magyar adóhatóság úgy értékelte, hogy a Krakvet olyan távolsági értékesítést folytat, amelynek a teljesítési helye áfa szempontból Magyarországon van, és ezért itt kell az áfát megfizetni.

A magyar adóhatóság nemcsak, hogy nem értett egyet a lengyel hatóságok álláspontjával, de kifejezetten figyelmen kívül hagyta azt, és a társaságot adókijátszással vádolva, tetemes, 200%-os adóbírságot szabott ki. A Krakvet ezért a magyar bíróságok előtt támadta az adóhatóság határozatát, amely úgy döntött, hogy előzetes döntéshozatali kérelemmel fordul az Európai Unió Bíróságához.

Nem lehet szó adókijátszásról

Az Unió bírósága több mint két év után hozta meg ítéletét, amelynek legfontosabb megállapítása, hogy az adott körülmények között nem lehet szó adókijátszásról.

„Az EUB újfent megerősítette, hogy nem valósít meg adókijátszást önmagában az, ha valaki úgy alakítja a tevékenységét, hogy azzal a javára fordítja a különböző tagállamok adómértékei közötti különbségeket” – mondta el Fehér Tamás, a Jalsovszky partnere. „A magyar adóhatóság még mindig túlzottan könnyen minősít valamit visszaélésszerű magatartásnak. Az EUB egyértelművé tette, hogy ez lényegében csak teljesen mesterséges konstrukciók esetén lehetséges” – tette hozzá.
európai unió jogrendszere

Figyeljenek a webshop-üzemeltetők

A döntést egyéb okokból is Unió-szerte kiemelt várakozás előzte meg, mivel abban az EUB először fejtette ki a fogyasztókat célzó távolsági értékesítésre vonatkozó szempontokat. E szempontok határozzák meg, hogy az eladó milyen mértékben működik közre a fuvarozásban, és így ezek döntik el azt, hogy az áfát az értékesítő vagy a vevő országában kell-e megfizetni.

Mivel az EUB előtt – kis túlzással – sorban állnak a hasonló ügyek, ezért a mai ítélet ezekre az ügyekre is kihatással lesz. A döntést továbbá mindenkinek érdemes tanulmányoznia, aki webshopokon keresztül folytat kiskereskedelmi tevékenységet. „Az EUB lényegében összefoglalta, hogy milyen esetben kell az értékesítő és milyen esetben a vevő tagállamában megfizetni az áfát. Ez különösen azoknak hasznos, akik jelenleg egy alacsonyabb adómértékű országból folytatnak ilyen tevékenységet” – mondta el Fehér Tamás.

Az Európai Unió Bíróságának az ítéletét követően a per tovább folytatódik a magyar bíróság előtt, amely érdemben is eldönti az ügyet.


Kapcsolódó cikkek

2020. március 13.

Az áfa változás kockázatának viselése szerződéses jogviszonyokban

Az áfa utólagos jogszabályváltozás következtében történő csökkenése miatt bírói szerződésmódosításnak nincs helye és jogalap nélküli gazdagodás címén sem lehet igényt érvényesíteni. Az adókulcs csökkentésével az állam mond le költségvetési bevétele egy részéről, a szerződő felek jogviszonyában azonban a szerződésben kikötött vételár az irányadó, vagyis az áfaváltozás kockázatát az a fél viseli, akinek a terhére esik: […]
2020. május 28.

Az áfa változásának hatása a szerződés teljesítésére

A bírói gyakorlat alapján az áfa utólagos jogszabályváltozás következtében történő csökkenése miatt bírói szerződésmódosításnak nincs helye és jogalap nélküli gazdagodás címén sem lehet igényt érvényesíteni (BH2020. 39.).