Magyarországon a többség nyitottan áll a mesterséges intelligenciához


A többség nyitottan áll a mesterséges intelligenciához (MI) Magyarországon, ugyanakkor még kevesen használják azt; bár 79 százalék azok aránya, akik úgy vélik, hogy tudják, mi a mesterséges intelligencia, annak gyakorlati hasznosításában csak 3,9 pontot érnek el egy 10-es skálán – derült ki a Publicis Groupe Hungary és a GKID Research & Consulting reprezentatív kutatásából.

A cégek közleménye szerint a több mint kétezer résztvevős kutatás szerint a mindennapokban a válaszadók 26 százaléka használ MI-alapú alkalmazásokat, leggyakrabban fordításra (53 százalék), általános keresésekhez (45 százalék) és személyes kérdések megválaszolására (35 százalék).

Kiemelkednek a diákok, 78 százalékuk használja az MI-t iskolai feladatokhoz.

A legismertebb MI-eszközök közé tartoznak a nyelvfelismerési és gépi fordítási szoftverek, amelyeket a lakosság 69 százaléka ismer, és 51 százaléka aktívan használ.

Ezen túl a válaszadók harmada használ chatbotokat és virtuális ügyfélszolgálati asszisztenseket, míg 26 százalékuk olyan virtuális okos asszisztenseket, mint a Siri vagy a Google Assistant.

A kutatás szerint jelentősek a generációs különbségek is az MI használatában: a fiatalabbak, különösen a Z generáció, aktívan használja a MI-t, míg az idősebbek inkább elméleti szinten támogatják a technológia megismerését.

A Z generáció (1997-2012) 91 százaléka ismeri a MI fogalmát, 46 százaléka napi szinten használja. A MI alapú megoldások, például a ChatGPT iskolai feladatok megoldásában is gyakran használt eszköz.

A kutatás rávilágít arra, hogy a fehérgalléros munkavállalók egyre inkább kísérleteznek a MI alkalmazásával, bár a technológia széles körű és megbízható használata még nem elterjedt.

A válaszadók 27 százaléka már használt mesterséges intelligenciát a munkahelyi feladatok megoldására, 18 százalékuk pedig adatelemzéshez is bevonta a MI-t.

Mindazonáltal az irodai dolgozók 40 százaléka továbbra sem használja a MI-t, vagy nem biztos annak hatékonyságában.

Az MI-érettség mérésére bevezették az „AI Readiness Index„-et, ami egy 10 fokú skálán vizsgálja a válaszadók MI-hez kapcsolódó aktuális tudását, használati szokásait, a munkájukra és a hétköznapokra gyakorolt hatását.

Ez alapján a magyar lakosság AI Readiness Indexe 3,9 pont lett, a magánéletre-hétköznapokra gyakorolt hatása érte el a legmagasabb pontot (5,2), míg a kihasználás a legalacsonyabbat (2,8).

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Így gondolkoznak a vagyonosok a jövőről – egy vagyontervezési felmérés eredményei

A Jalsovszky vagyontervezéssel foglalkozó üzletága, a Jalsovszky Private 2024 nyarán felmérést végzett több, mint 100 ügyfele körében. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett ügyfelek milyen céllal és módon hozták létre vagyonkezelési (különösen bizalmi vagyonkezelési és vagyonkezelő alapítványi) struktúráikat és hogyan gondolják a vagyonkezelésbe átadott, több mint 2,5 milliárd eurónyi vagyont a jövőben működtetni, kezelni. A felmérés pár kifejezetten érdekes eredménnyel és tanulsággal is szolgált.

2024. október 3.

Mi is az a névfoglalás?

Mi történik, ha egy másik vállalkozás tulajdonosainak is eszébe jut a cégalapítást tervezők előre megálmodott cégneve, és azzal korábban megalapítják a saját gazdasági társaságukat? Erről rendelkezik a névfoglalás „intézménye”.

2024. október 1.

Biztonsági és jogi következményei is lehetnek az illegális szoftverhasználatnak

A digitális kor kihívásai között kiemelt helyet foglal el a szoftverek jogtiszta használatának kérdése. A globális trendeknek megfelelően már Magyarországon is jelentős hangsúly helyeződik erre a területre, ugyanis egyre többen ismerik fel, hogy az illegális szoftverhasználat nem kevés kockázattal jár. Nemcsak biztonsági, hanem gyakran jogi problémákat is előidézhet, ami különösen a vállalatok számára okozhat igen komoly kellemetlenségeket.