Meddig dolgozhatnak a diákok iskolaszövetkezetnél?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy 2013. augusztus 29-étől hatályos jogszabály módosítás egyértelművé tette, hogy az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgató, tanuló tagja dolgozhat-e az érettségit követő nyári szünetben az egyetemi, főiskolai hallgatói jogviszony létrejötte előtt, illetve a diplomát szerzett hallgató a záróvizsgák utáni nyáron.
A tanulói jogviszony az érettségi vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, a hallgatói jogviszony a felsőoktatási intézménnyel azonban csak a beiratkozással jön létre. A kettő közötti időszakban, nyáron ezért sem tanulói, sem hallgatói jogviszonnyal nem rendelkezik a diák, így munkát se vállalhat iskolaszövetkezet keretében.
Ugyanakkor diákigazolványa ekkor még érvényes. A hallgatói jogviszony a záróvizsga-időszak utolsó napján szűnik meg, kivéve, ha a következő félévben mesterképzésben folytatja tanulmányait a hallgató.
A hallgatói, tanulói jogviszony megszűnése időpontjának abból a szempontból is jelentősége van, hogy az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folyatató tanuló, hallgató tagja a társadalombiztosítási szabályok szerint nem minősül biztosítottnak, kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Az iskolaszövetkezetet tehát társadalombiztosítási járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség nem terheli, és mentesül az egészségügyi hozzájárulás, és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól is.
A jogszabályi pontosítás azonban megszüntette az eddigi bizonytalanságot, és meghatározta, hogy a járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében az a személy minősül az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folyatató tanuló, hallgató tagjának, aki tanulói jogviszonnyal, illetve nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy ezen jogviszonyok megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.
E jogviszonyok fennállásának igazolására az oktatási intézmény által kiállított tanulói és hallgatói jogviszony-igazolás, illetve a diákigazolvány alkalmas. Mindez tehát azt jelenti, hogy a középiskolai tanulmányait befejező diák tanulói jogviszonya az érettségi vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik ugyan, azonban továbbra is az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló tagjának minősül – nyári vizsgaidőszak esetén – az adott év október 31. napjáig, mivel a diákigazolványa ezen időpontig érvényes. Így nincs elzárva a nyári diákmunkától sem.
Már az adóhatóság is állást foglalt abban a kérdésben, hogy hogyan alakul azon hallgató társadalombiztosítási jogviszonya, akinek a hallgatói jogviszonya szünetel. Elsőként fontos rögzíteni, hogy a szüneteléssel egyidejűleg a hallgatói jogviszony automatikusan nem szűnik meg. Ezen időtartam alatt az iskolaszövetkezeti tagság is „szünetel”, mivel a hallgató a szünetelés időtartama alatt nem folytat nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat.
Ebből következik az is, hogy a hallgató nem felel meg azon társadalombiztosítási jogszabályi feltételnek, miszerint az „iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja”. A hallgatói jogviszonyát szüneteltető diák természetesen teljesíthet személyes munkavégzést más jogviszonyban (pl. hagyományos munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jogviszony), viszont ebben az esetben a társadalombiztosítási szabályok alapján már biztosítottnak minősül, és az iskolaszövetkezet, mint munkáltató a megfelelő társadalombiztosítási járulékok megfizetésére köteles.
