Megfigyelés a munkahelyen II. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mire terjedjen ki a munkavállalók tájékoztatása? Mit kell bejelenteni a  hatóságnak? Milyen lépéseket tehet a Hatóság? Menniyre érinti a munkhelyi megfigyelés a munkavállaló személyhez fűződő jogait? A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlásban részletezi azokat a garanciális szabályokat, amelyeket a munkáltatónak tiszteletben kell tartania az elektronikus megfigyelőrendszer telepítésekor. Kétrészes cikkünkben górcső alá vesszük a szabályokat.

Mire terjedjen ki a munkavállalók tájékoztatása?

Az elektronikus megfigyelőrendszerek alkalmazása szempontjából nincs szükség a munkavállaló hozzájárulására, azonban a munkáltatónak előzetesen tájékoztatnia kell a munkavállalót az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásával együtt járó adatkezelés lényeges körülményeiről.

A munkavállalónak adott írásbeli tájékoztatásnak legalább az alábbi kérdések szabályozására kell kiterjednie:

• az adatkezelés jogalapjára, az egyes kamerák elhelyezésére és a vonatkozásukban fennálló célra, az általuk megfigyelt területre, tárgyra, arra, hogy az adott kamerával közvetlen vagy rögzített megfigyelést végez-e a munkáltató,
• az elektronikus megfigyelőrendszert üzemeltető (jogi vagy természetes) személy meghatározására,
• a felvétel tárolásának helyére és időtartamára,
• a felvételek tárolásával kapcsolatos adatbiztonsági intézkedésekre,
• az adatok megismerésére jogosult személyek körére, illetőleg arra, hogy a felvételeket mely személyek, szervek részére, milyen esetben továbbíthatja,
• a felvételek visszanézésére vonatkozó szabályokra, illetőleg arra, hogy a felvételeket milyen célból használhatja fel a munkáltató,
• arra, hogy a munkavállalókat milyen jogok illetik meg az elektronikus megfigyelőrendszerrel összefüggésben és milyen módon tudják gyakorolni a jogaikat,
• arra, hogy az információs önrendelkezési joguk megsértése esetén milyen jogérvényesítési eszközöket vehetnek igénybe.

A tájékoztatásnak egyszerűnek, bárki számára könnyen érthetőnek kell lennie.

A munkáltatónak igazolnia kell, hogy a munkavállalók a munkahelyi kamerázással kapcsolatos tájékoztatást ténylegesen megkapták (például írásbeli ellenjegyzéssel vagy egy kérdőív kitöltésével és aláírásával). Az ajánlás kibocsátásának időpontjában, azaz 2013. január 23-án már munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók esetében ezt a fenti követelményeknek megfelelő tájékoztatás tudomásul vételével lehet megszerezni.

Az új munkavállalók esetében a munkába állás előtt, a munkaszerződéstől független dokumentumban kell tájékoztatni a munkavállalót a fent részletezett követelményekről, és a munkavállalónak azt kell ellenjegyeznie.  A megfelelő tájékoztatással összefüggésben további követelmény, hogy a munkáltató köteles figyelemfelhívó jelzést elhelyezni arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak.

Ha a kamerás megfigyelés olyan területre irányul, ahol munkavállalók és ügyfelek (látogatók) egyaránt tartózkodhatnak, akkor pedig a területre belépőket tájékoztatni kell a megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről.

Be kell-e jelenteni az adatkezelést a Hatóságnak?

A Hatóság nem vezet adatvédelmi nyilvántartást arról az adatkezelésről, amely az adatkezelővel munkaviszonyban álló személyek adataira vonatkozik.
Ha  a megfigyeltek nemcsak a munkáltató munkavállalói lehetnek, hanem más, az elektronikus vagyonvédelmi rendszer által megfigyelt területen tartózkodó személyek is (így például ügyfelek, látogatók), abban az esetben a Hatóság álláspontja szerint az adatkezelést be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba.

Mit tehet a Hatóság, ha a megfigyelését jogellenesnek találja, vagy garanciális szabály sérül?

A Hatóság:

• elrendelheti a valóságnak nem megfelelő személyes adat helyesbítését,
• elrendelheti a jogellenesen kezelt személyes adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését,
• megtilthatja a személyes adatok jogellenes kezelését vagy feldolgozását,
• megtilthatja a személyes adatok külföldre történő továbbítását vagy átadását,
• elrendelheti az érintett tájékoztatását, ha azt az adatkezelő jogellenesen tagadta meg,
• bírságot szabhat ki. A bírság mértéke százezertől tízmillió forintig terjedhet. A Hatóság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit – így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét – veszi figyelembe.

Mit tehet még a munkavállaló jogai védelmében?

Az aki úgy érzi, hogy jogait megsértették az adatkezelővel szemben bírósághoz fordulhat. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelőt tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, zárolására, törlésére, az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére, illetve a l kért adat kiadására kötelezi. Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt is köteles megtéríteni.

---