Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
A Google megsértette az amerikai antitröszttörvényeket, amikor monopóliumot teremtett magának a keresőmotorok piacán – írja a CNN. Ezzel meglepő véget ért egy régóta húzódó bírósági folyamat, ami azt vizsgálata, mennyire uralta le a piacot és zárta ki a versenytársait a Google az amerikai keresőmotorok területén.
„A Google egy monopólium, és úgy viselkedett, hogy ezt a monopóliumot fenntartsa” – jelentette ki Amit Mehta kerületi bíró. A bírói vélemény szerint a Google több mint egy évtizedig fenntartotta a monopóliumát.
Az amerikai igazságügyi minisztérium még 2020-ban vádolta meg a Google-t azzal, hogy monopóliumként viselkedik, és hogy illegálisan érte el, hogy a legnépszerűbb és a legszélesebb körben használt kereső legyen. A Google az amerikai keresőmotor-piac kilencven százalékát birtokolja.
A Google azzal érvelt a jogi procedúra alatt, hogy a keresőt egyszerűen azért használják az emberek, mert akarják, nem pedig azért, mert muszáj nekik.
A per alatt az állam bizonyítékokat mutatott arról, hogy a Google csak 2021-ben 26,3 milliárd dollárt költött arra, hogy az legyen az alapértelmezett kereső böngészőkben és mobilkészülékeken. A dokumentumok szerint csak az Apple ebből több mint 18 milliárd dollárt kapott.
A tárgyaláson beidézték a Microsoft vezérigazgatóját, Satya Nadellát, aki elmondta, hogy még egy akkora cégnek sem volt esélye a Google-lel szemben, mint amit ő irányít, pedig ők is megkörnyékezték az Apple-t, hogy az iPhone és az iPad keresője a Bing legyen. Az olyan kisebb keresőknek, mint a DuckDuckGo vagy a Neeva, esélye sem volt.
A per nagyon hasonlít arra, amikor a kilencvenes évek második felében a minisztérium eljárást indított a Microsoft ellen, amiért bizonyos termékeit – többek között a megboldogult Internet Explorer böngészőt – úgy ajánlotta a felhasználóknak, hogy azzal kiszorította a többi cég termékét.
Az eredeti cikk ITT érhető el. Forrás: Telex.
A HELL Energy Magyarország Kft. közleményben tudatta, hogy kezdeményezi a Forbes legfrissebb számának visszahívását, és beperli a magazin kiadóját. A cég 2019-ben egyszer már pert indított a Forbes Magyarország ellen azért, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra a tulajdonosaik személyes adatai a magazin évi rendszerességgel jelentkező, 50 leggazdagabb magyart listázó cikkében.
A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségére vonatkozó szabályok több helyen megtalálhatók az Mt.-ben, köztük a munkavállaló munkaidejének beosztására vonatkozó előírás is.
Bár már 4 éve adott a lehetőség, még mindig kevesen gondolnak arra, hogy a behajthatatlan követelésekre megfizetett áfát visszakérjék az adóhatóságtól. Érdemes pedig megfontolni ezt a lehetőséget, mert az ehhez szükséges eljárás nem bonyolult, és a legtöbb esetben sikeresen zárul– tájékoztat a Niveus Consulting Group.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
