Menekültek: nem veszik el a magyarok munkáját


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A KSH friss elemzése szerint a menedékjogi kérelmezők döntő többsége hamar továbbáll.


Hazánk menekültügyben nem tartozik a fő célországok közé, annak ellenére sem, hogy a 2014-ben benyújtott 42 777 menedékjogi kérelem az EU-28 tagállamaiban a népességnagysághoz viszonyítva a legjelentősebb célországok szintjére emeli Magyarországot – írja a KSH a menekültügyi világnap kapcsán kiadott elemzésében.

Magyarország esetében jellemző, hogy a menedékjogi kérelmezők döntő többsége a menekültügyi eljárás lefolytatását be sem várva rövid időn belül elhagyja az országot – olvasható a kiadványban.

Az elemzés megállapítja, hogy Magyarország nem tartozik a menedékkérők célországai közé, hanem sokkal inkább tranzit jelleget tölt be.

A KSH egy másik, az Első és második generációs migránsok munkaerő-piaci helyzete című kiadványában arról ír, hogy az ezredfordulót követő évtized végétől lendületet vett munkavállalási célú migráció jelenleg még alapvetően csak kifelé irányuló folyamat.

A felvételben az első generációs migránsok (azaz a nem Magyarországon születettek) száma 126,3 ezer főnek felelt meg, ebből 33,2  ezren vallották magukat külföldi ország állampolgárának.

A menekültként hazánkba érkezettek száma alatta volt a statisztikailag értékelhetőnek – olvasható a kiadványban.


Kapcsolódó cikkek

2023. szeptember 29.

A vállalkozások 80 százaléka megy csődbe az alapító halála után

Ma már ismert tény, hogy a rendszerváltás utáni évtizedben alapított vállalkozások alapító tömegesen mennek nyugdíjba, elindítva ezzel a rendszerváltó régióra jellemző generációváltás hullámot. Egy friss kutatás szerint ráadásul a vállalkozók 61 százalékának semmilyen terve nincs az utódlással kapcsolatban, ami számos problémát vet fel.

2023. szeptember 28.

A bíróság módosíthatja-e a megkötött szerződést?

Ha a felek között felmerül egy szerződéses vita, az érvényes kontraktus tartalmától még a bíróság sem térhet el. Ugyanakkor a polgári törvénykönyv rendkívül szűk körben, de ismeri a bírósági szerződésmódosítás intézményét.