Minden, amit a próbaidőről tudni kell

Szerző: Dabrónaki Ágnes
Dátum: 2017. január 13.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Munkaviszony létesítésekor a legtöbb munkáltató próbaidőt köt ki, hogy jobban megismerhesse a munkavállalót és annak szakmai kvalitásait, személyiségét. A próbaidő alatt mind a munkavállaló, mind a munkáltató indokolási kötelezettség nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja a munkaviszonyt.


Célja, jellemzői

A próbaidő célja, annak elnevezéséből is levezethető: eme időtartam alatt a munkavállaló kipróbálhatja, hogy az adott munkakör megfelelő-e számára, a munkáltató pedig „tesztelheti”, hogy az új munkaerő beváltja-e a hozzá fűzött reményeket. Kölcsönös megelégedés esetén (azaz a próbaidő eredményes letelte után) a munkaviszony a munkaszerződésben foglaltak szerint továbbfolytatódik, azonban ha valamelyik fél nem elégedett, akkor a próbaidő alatt azonnali hatállyal, egy oldalúan közölt jognyilatkozattal (tehát a másik félnek nem kell hozzájáruló nyilatkozatot tennie), indokolás nélkül megszüntetheti a jogviszonyt. Elegendő, ha a munkáltató a próbaidő tényére utal és erre hivatkozással mellőzi az indokolást a munkaviszonyt megszüntető nyilatkozatában.

Az indokolás nélküliség ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a munkáltató önkényesen (bosszúból vagy megtorlásból) megszüntetheti próbaidő alatt a munkaviszonyt, ez ugyanis a joggal való visszaélés tilalmába ütközne, arról nem is beszélve, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye alól próbaidő alatt sem mentesül a munkáltató (BH1995. 608.).

A próbaidő a munkaszerződés úgynevezett eshetőleges eleme, tehát egyáltalán nem kötelező alkalmazni, ha a felek nem akarják. Próbaidő csak a munkaszerződésben köthető ki érvényesen, ha a munkáltató elfelejtette beleírni a munkaszerződésbe, akkor pár nappal később már nem foglalhatja bele (BH2005.441.), és természetesen szóban sem lehet megállapodni a próbaidőről.

Amennyiben korábban a felek között megbízási jogviszony volt, és ezt megszüntetve létesítenek munkaviszonyt, akkor is ki lehet kötni próbaidőt, valamint akkor is, ha a munkavállaló munkaköre alapjában változik meg. Ez utóbbi esetben új munkaszerződést kell kötni (nem elég a módosítás) és fontos, hogy a munkakör lényegesen különbözzön a korábbitól (pl. a titkárnői munkakörben foglalkoztatott munkavállaló időközben közgazdasági diplomát szerez és ezért a cég junior pénzügyi elemző munkakörben foglalkoztatja tovább). Munkáltatói jogutódlás esetén azonban nem köthető ki próbaidő.

Gyakori, hogy a munkáltató eltérő bért határoz meg a próbaidő alatt, illetve annak leteltét követően. A munka törvénykönyve (Mt.) által is nevesített egyenlő bánásmód követelménye alapján, kizárólag a próbaidő okán nem lehet kevesebb a munkavállaló bére, jogos ok kell ahhoz (pl. szakmai tapasztalat), hogy a munkavállaló munkabérét próbaidő letelte után emelje a munkáltató. Ugyanezen okból kifolyólag jogellenes az a munkáltatói gyakorlat is, amikor „próbamunka” címen pár napos ingyenes munkavégzésre kéri fel a munkavállalót (EBH2001. 597.).

Érdekesség, hogy hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyában próbaidő nem köthető ki (2004. évi I. törvény).

Időtartama, számítási módja

A próbaidő maximális időtartama főszabály szerint 3 hónap lehet, minimuma (mivel a próbaidőt naptári napban számoljuk) 1 nap lehet. Amennyiben 3 hónapnál rövidebb próbaidőt jelöltek meg a felek a munkaszerződésben, akkor ezt egyetlen egy alkalommal – a munkaszerződés módosításával – meg lehet hosszabbítani, de hossza ekkor sem lehet több 3 hónapnál. Kollektív szerződés azonban maximum 6 hónapos próbaidőt is meghatározhat, a munkaszerződésbe ekkor is bele kell foglalni a próbaidő pontos időtartamát, nem elegendő csak a kollektív szerződésre hivatkozni. A próbaidőt ez esetben is egy alkalommal lehet meghosszabbítani, legfeljebb 6 hónapra.

Bár az Mt. nem védi meg az állapotos munkavállalót a próbaidő alatt közölt azonnali hatályú felmondástól, ám az anyaság az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint védendő tulajdonságnak minősül és e törvényt a munkaviszony megszüntetése során is alkalmazni kell

Próbaidőt határozott és határozatlan időtartamú munkaviszonyban is lehet alkalmazni, a bírói gyakorlat alapján ugyanakkor rövid időtartamra létrejövő munkaviszony esetében a próbaidőnek rövidebbnek kell lennie munkaviszony tartamánál (pl. 3 hónap időtartamú határozott idejű munkaszerződésben nem köthető ki 3 hónapos próbaidő).

Fontos, hogy a próbaidő nem határidő, hanem időtartam! Ennek megfelelően is kell számolni, tehát például ha 16-án kezdődik az egyhónapos próbaidő, akkor következő hónap 17-én jár le, és mivel a próbaidőt nem munkanapban, hanem naptári napban számolják, nincsen jelentősége annak, hogy a próbaidő utolsó napja munkanapra vagy munkaszüneti napra esik. A próbaidő azon a napon indul, amikor a munkaviszony elkezdődik.

A próbaidő tartamának helyes kiszámítása a munkaviszony megszüntetése szempontjából lényeges. Ugyanis a próbaidő letelte után közölt, indokolás nélküli azonnali felmondás jogellenes, kimentésnek helye nincs. Amennyiben a munkáltató a megszüntető nyilatkozatot nem a munkavállaló szándékos magatartása miatt nem tudta közölni időben (pl. a munkáltató időben postára adta a nyilatkozatot, de a munkavállaló direkt nem vette át a postástól), akkor pár nappal a próbaidő letelte után közölt felmondás is jogellenes (BH2007. 270.).

Amennyiben próbaidő alatt jogszerűen történik a munkaviszony megszüntetése, akkor a munkavállalónak csak a megszűnés időpontjáig járó munkabért és egyéb más járandóságot kell kifizetni, más juttatást (pl. végkielégítés) nem kell fizetnie a munkáltatónak.

Rendes szabadság, betegszabadság, táppénz

Tévhit, hogy próbaidő alatt egyáltalán nem lehet se szabadságra, se betegszabadságra menni. Rendes szabadság tekintetében annyi megkötés van, hogy a munkáltató a munkaviszony első három hónapjában (ami lehet a próbaidő időtartama, de az is lehet, hogy már letelt a próbaidő) nem köteles évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni. A próbaidő alatti szabadság kivétele nem feltétlenül csak jogi kérdés. Egy új munkahelyen nem szerencsés a munkavállalónak rögtön azzal kezdenie, hogy 2 hétre lemegy a Balatonra, ugyanakkor, ha már egy régóta tervezett és befizetett utazásról van szó, melyet a munkavállaló a szerződéskötéskor már jelzett, akkor a munkáltatónak ezt célszerű elfogadnia.

Ha a munkavállaló próbaidő alatt válik keresőképtelenné, akkor jogosult betegszabadságot kivenni (ami évente 15 nap), majd ezt követően táppénzre menni.

Várandósság

A női munkavállaló, illetve a munkáltató számára is kellemetlen lehet, ha próbaidő alatt esik teherbe a munkavállaló, vagy próbaidő alatt szerez tudomást állapotáról. Tudni kell, hogy azonnali hatályú felmondásnál nincsen felmondási vélelem, tehát próbaidő alatt az Mt. nem védi meg az állapotos munkavállalót a próbaidő alatt közölt azonnali hatályú felmondástól. Ugyanakkor az anyaság, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szerint védendő tulajdonságnak minősül és e törvényt a munkaviszony megszüntetése során is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató kifejezetten a várandósság ténye miatt nem szüntetheti meg jogszerűen a munkaviszonyt próbaidőre hivatkozással, mert az a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét is sérti. Ha ez mégis bekövetkezne, úgy a várandós munkavállaló az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz vagy bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. Az eljárás során megfordul a bizonyítási teher, azaz a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy betartotta az egyenlő bánásmód követelményét, és a jogviszony megszüntetésére a várandósság tényétől függetlenül is sor került volna, a munkavállalónak pedig csak azt kell bizonyítania, hogy a próbaidő alatt rendelkezett a védendő tulajdonsággal (várandósság) és hátrány érte (megszűnt a munkaviszonya).

Kapcsolódó cikkek:


A fedezetelvonó ügylet buktatói
2018. szeptember 26.

A fedezetelvonó ügylet buktatói

Az egyik legkellemetlenebb szituáció egy megnyert per után, ha kiderül, a pervesztes fél nem tudja kifizetni a bíróság által megítélt összeget a pernyertesnek, mert nem rendelkezik semmilyen vagyonnal. Az ilyen esetekben is érdemes megvizsgálni az adós korábbi, ismert vagyontárgyait, ugyanis könnyen kiderülhet, hogy a kötelezett fedezetelvonó tevékenysége miatt nem képes kielégíteni a jogos követelést.

Az Airbnb igyekszik megfelelni az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak
2018. szeptember 20.

Az Airbnb igyekszik megfelelni az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak

Az Európai Bizottság és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok júliusi felhívását követően a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb elkötelezte magát amellett, hogy módosítja szerződéses feltételeit és az árait átláthatóbban tünteti fel.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései
2018. szeptember 18.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései

A munkáltatók által szervezett rendezvényeken az e cégek által készített és/vagy általuk felhasznált fényképek, videók közzétételére – a tömegfelvételek kivételével – nem kerülhet sor korlátok nélkül; egy alkalmazottat mutató fotó mint személyes adat a Ptk. és a GDPR védelmét is élvezi.

Nagyot változik a szerzői jog szabályozása
2018. szeptember 13.

Nagyot változik a szerzői jog szabályozása

Nagy többséggel megszavazta  szerdán az Európai Parlament plenáris ülése a javaslatot, amelynek első változatát júliusban még elutasították, és amely egyesek szerint a számítógépes világháló cenzúrázásához vezethet.