Minőségi csere mint munkáltatói felmondási indok

Szerző: dr. Dabrónaki Ágnes
Dátum: 2018. február 23.
Rovat:

A minőségi cserével indokolt munkáltatói felmondás a munkáltató működési körébe tartozó olyan felmondási ok, mely szoros összefüggésben van a munkavállaló képességével. Ugyanakkor sérti a tisztességes és jóhiszemű jogorvoslat elvét a minőségi cserével indokolt munkáltatói felmondás, ha a megjelölt képességre, tudásra az adott munkakörben bizonyítottan nincsen szükség.


A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 66. §-a szerint a munkáltató köteles megindokolni a felmondását, mely a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A minőségi csere a munkáltató működési körébe tartozó felmondási oknak minősül, ahogyan az átszervezés és a létszámcsökkentés is. A munkáltató működési körébe tartozó ok a munkavállaló személyétől független és jellemzően a munkáltató gazdaságos(abb) működésével áll összefüggésben. Ennek az oknak közvetlen összefüggésben kell állnia a munkavállaló munkakörével, ugyanakkor a munkáltató intézkedésének gazdasági célszerűsége nem vizsgálható, hiszen a munkáltató vezetési körébe tartozó kérdést a felmondással kapcsolatban a bíróság nem vizsgálhat (MK. 95. számú állásfoglalás).

Minőségi csere során, a munkáltató működési körében bekövetkezett objektív változás miatt az érintett munkavállaló munkaköre is megváltozik, azonban a munkavállaló nem rendelkezik olyan képességekkel, melyek alkalmassá teszik a megváltozott munkakör betöltésére. Minőségi csere során tehát a munkakör, vagy az abban foglalt részletfeladatok elvégzésére támasztott követelmények változnak meg, aminek a meglévő munkavállaló nem tud megfelelni. A változás során a munkáltató magasabb szintű elvárásokat támaszt az adott munkakör betöltéséhez. Ez a változás lehet képzettség (pl. középfokú helyett felsőfokú végzettség, speciális nyelvismeret vagy szaktudás) vagy képesség (pl. pszichológiai alkalmasság), de akár szakmai tapasztalat is (pl. ágazatspecifikus helyett szerteágazó).

A minőségi csere fogalmát nem definiálja az Mt., ezért a bírói gyakorlatot alapul véve lehet megközelíteni, hogy a minőségi cserére alapozott felmondás megindokolásánál mire kell odafigyelni, illetve hogyan kell eljárnia a munkáltatónak ahhoz, hogy a felmondás jogszerűségéhez ne férhessen kétség.

Jogszerű a felmondás, ha a munkáltató azért szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát, mert helyette olyan személyt akar alkalmazni, akinek többféle szakképzettsége van, így munkaidejét és munkaerejét gazdaságosabban tudja felhasználni. (BH1980. 404.). A munkáltató jogszerűen jár el, ha például a kizárólag fűtésszerelői képesítéssel rendelkező munkavállaló helyett olyan munkavállalót foglalkoztat, aki fűtésszerelői mellett villanyszerelői képesítéssel is rendelkezik, hiszen ezáltal jobban ki lehet használni a munkaidejét.

Önmagában az, hogy a munkavállaló a meglévő képzettsége birtokában kifogástalanul ellátta a munkakörét, még nem zárja ki a minőségi csere lehetőségét. A munkáltatónak ugyanis érdeke fűződhet ahhoz, hogy bizonyos képzettségek, képességek birtokában lévő munkavállalót alkalmazzon a meglévő munkavállaló helyett. A szempontok meghatározásában – mivel ez a gazdálkodásával és vezetésével összefüggő kérdés – szabadon dönt a munkáltató, ha jogszabály a munkakör betöltésével kapcsolatban nem tartalmaz konkrét előírást. A minőségi csere indoka, vagyis annak vizsgálata, hogy az adott munkakör ellátása szempontjából okszerű volt-e csere, vizsgálat tárgyát képezheti a bírósági eljárás során, továbbá természetesen az is vizsgálható, hogy a munkáltató eljárása megfelelt-e a jóhiszeműség és tisztességes eljárás követelményének. Amennyiben a munkáltató rövid idővel az alkalmazást követően kellő érdek nélkül olyan elvárásokat támaszt a munkavállalóval szemben, melyekről a munkaviszony létesítésekor nem esett szó, akkor ez a tisztességes eljárás követelményét sérti (BH1998. 555., EBH1999. 45.).

Az átszervezéssel érintett és magasabb minőségi követelményeket támasztó munkakörre való alkalmatlanság – másik megfelelő munkakör hiányában – lehetetlenné teszi a munkaviszony fenntartását, így helye lehet a minőségi cserének. A felmondás indokának nem csak valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie, hanem olyan súlyúnak is, hogy annak fennállása esetén a munkaviszony fenntartása lehetetlen vagy aránytalan sérelmet jelentsen a munkáltató számára. Ha a munkáltató minőségileg magasabb színvonalú szolgáltatást akar bevezetni, melynek feltétele bizonyos kompetenciák és szakmai alkalmasság megléte, akkor ennek hiánya, és a munkavállaló képzettségének és szakmai gyakorlatának megfelelő, felajánlható munkakör hiányában a felmondás jogszerű (BH2000. 30.).

A minőségi csere feltételezi azt, hogy az új munkavállaló rendelkezik azokkal a kompetenciákkal és képesítésekkel, melyek az elbocsátott munkavállalónál hiányoztak

A felmondás közlésekor az indoknak időszerűnek is kell lennie, azaz a felmondás alapjául szolgáló folyamatnak meg kell kezdődnie, de nem szükséges, hogy be is fejeződjön – például a kínai nyelvtudást igénylő partnerrel megtörtént a szerződéskötés, de a kínai partner csak hónapok múlva érkezik Magyarországra.

Önmagában nem minősülhet minőségi cserének a hosszabb ideig távollevő munkavállaló munkakörének olyan más munkavállalóval történő betöltése, aki csak a munkavállalóval azonos végzettséggel és szakmai ismeretekkel rendelkezik és a munkáltató az adott területen nem alkalmazott magasabban képzett munkavállalókat. (BH2001. 86.). A minőségi csere ugyanis feltételezi azt, hogy az új munkavállaló rendelkezik azokkal a kompetenciákkal és képesítésekkel, melyek az elbocsátott munkavállalónál hiányoztak. Tartósan távollévő munkavállaló visszatérésekor alaposan meg kell győződni továbbá arról, hogy az illető valóban nem rendelkezik az elvárt képességekkel.

A munkáltató jogszerűen dönthet arról, hogy a munkakör ellátásánál a jövőben milyen feltételeknek, tudásnak tulajdonít a korábbitól jelentősebb szerepet. A minőségi cserével indokolt munkáltatói felmondás esetén a munkáltató döntési körébe tartozik annak meghatározása, hogy számára milyen szempontok alapján, miként valósul meg az érintett munkakör magasabb színvonalú ellátása (EBH2003. 968).

Sérti a tisztességes és jóhiszemű jogorvoslat elvét a minőségi cserével indokolt munkáltatói felmondás, ha a megjelölt képességre, tudásra az adott munkakörben bizonyítottan nincsen szükség. A felmondás jogszerűségének elbírálása során kiemelt jelentősége van annak, hogy az ebben az időszakban felvett munkavállalókkal szemben a munkáltató milyen alkalmazási feltételeket támasztott (EBH2011. 2339.).

A megszűnő munkakörök és foglalkozások (gondoljunk csak a mesterséges intelligencia várható térhódítására) újfajta ismeretek elsajátítását követelik meg attól a munkavállalótól, aki lépést szeretne tartani a dinamikusan változó munkaerőpiaci elvárásokkal. Természetesen a munkáltató érdeke is, hogy biztosítsa a meglévő munkavállalók továbbképzését, ugyanakkor a munkavállalótól is elvárható, hogy képezze önmagát. A „life long learning” ugyanis nem csak frissen tart, hanem a munkavállaló is elkerülheti vele, hogy minőségi csere áldozatává váljon.

[htmlbox mt_kommentar]

Kapcsolódó cikkek:


Az Airbnb igyekszik megfelelni az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak
2018. szeptember 20.

Az Airbnb igyekszik megfelelni az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak

Az Európai Bizottság és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok júliusi felhívását követően a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb elkötelezte magát amellett, hogy módosítja szerződéses feltételeit és az árait átláthatóbban tünteti fel.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései
2018. szeptember 18.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései

A munkáltatók által szervezett rendezvényeken az e cégek által készített és/vagy általuk felhasznált fényképek, videók közzétételére – a tömegfelvételek kivételével – nem kerülhet sor korlátok nélkül; egy alkalmazottat mutató fotó mint személyes adat a Ptk. és a GDPR védelmét is élvezi.

Nagyot változik a szerzői jog szabályozása
2018. szeptember 13.

Nagyot változik a szerzői jog szabályozása

Nagy többséggel megszavazta  szerdán az Európai Parlament plenáris ülése a javaslatot, amelynek első változatát júliusban még elutasították, és amely egyesek szerint a számítógépes világháló cenzúrázásához vezethet.

Önálló törvény született az üzleti titokról
2018. szeptember 6.

Önálló törvény született az üzleti titokról

Eddig a Ptk. és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szabályozta kérdést – e kettős rendszert és a vele járó nehezebb átláthatóságot szüntette meg az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény.