Mit jelent a munkaviszony megszüntetése?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltató és munkavállaló között fennálló munkaviszonynak kétféleképpen lehet vége: a munkaviszony megszűnésével vagy annak megszüntetésével. Alábbiakban a megszüntetés fogalmával és ahhoz kapcsolódó szabályokkal foglalkozunk.


A munkaviszony megszüntetése esetében egy egyoldalú (a munkavállaló felmond) vagy közös (közös megegyezéssel elválnak egymástól a felek) akaratnyilvánítás során lesz vége a munkaviszonynak. A munkaviszony megszüntetése tehát a történhet a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével, felmondással, vagy azonnali hatályú felmondással.

A közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés esetében habár írásba kell foglalni a megállapodást, indokolási kötelezettség nincs, kötelező tartalmi elemként a felek valódi egyértelmű szándéka és a munkaviszony megszűnésének az időpontja kell, hogy megjelenjen. A kötelező tartalmi elemeken kívül a felek szabadon állapodhatnak meg a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos bármely kérdésben. A közös megegyezéssel a munkaviszony azonnali vagy jövőbeni megszüntetéséről egyaránt megállapodhatnak a felek. Ez a fajta munkaviszony megszüntetés alkalmazható egyaránt a határozott és a határozatlan idejű szerződéseknél. A közös megegyezésnél, mivoltából adódóan nem alkalmazandóak a felmondási tilalmak és korlátozások.

A felmondás lehetőségével egyaránt élhet a munkáltató és a munkavállaló egyoldalú akaratnyilatkozatukkal. Abban az esetben, ha a munkáltató szünteti meg a munkavállaló munkaszerződését köteles megindokolni a felmondást. Határozatlan idejű szerződésnél az indok csakis a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Kivétel ez alól a nyugdíjas valamint vezető munkavállaló határozatlan idejű szerződésének a felmondása ugyanis ez esetben nincs indokolási kötelezettség.

A munkáltató csakis felszámolás, vagy csődeljárás tartama alatt, a munkavállaló képességére alapított okból vagy abban az esetben szüntetheti meg a határozott idejű munkaviszonyt ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.

A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik, de későbbi időpont is meghatározható vagy akár eseményhez is köthető. A felmondási idő kezdetét munkáltatói felmondás esetén el lehet halasztani. A felmondási idő 30 nap. Munkáltatói felmondás esetén a harminc napos felmondási idő a munkaviszonyban töltött évek viszonylatában 5 – 60 nappal hosszabbodik. Munkáltatói felmondás esetén a munkáltató köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni a felmondási idő felére. A felmentési idő alatt a munkavállalónak távolléti díj jár, továbbá a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles azt legfeljebb két részletben kiadni. A felmentési idő meghatározásánál a töredéknapot egész napnak kell tekinteni.

A felmondási idő legfeljebb 6 hónap lehet, de határozott idejű munkaszerződés esetén a felmondási idő csak a határozott idő lejártáig tarthat.

A munkaviszony megszüntetésének harmadik esete az azonnali hatályú felmondás, ami egy írásban tett egyoldalú nyilatkozat arról, hogy az egyik fél a munkaviszonyt azonnali hatállyal a közlés időpontjában megszünteti. Ezt a típusú felmondást, néhány kivétellel, minden esetben indokolni kell a nyilatkozat tevő által. A munkáltató és munkavállaló mind a határozott mind a határozatlan idejű munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet gyakorolni. A munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a munkáltató köteles a felmentési időre és a végkielégítésre vonatkozó szabályokat alkalmazni.

Indokolás nélkül azonnali hatályú felmondással a próbaidő alatt mindkét fél által vagy a határozott idejű munkaszerződés esetén a munkáltató által lehet megszüntetni a munkaviszonyt. Az utóbbi esetben a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.

A cikk szerzője Horváth Orsolya, az UCMS Group Hungary munkatársa.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A törvényességi felügyeleti eljárás és a kényszertörlés viszonya

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályozza a törvényességi eljárást, illetve az ahhoz bizonyos értelemben szorosan kapcsolódó kényszertörlési eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse.

2024. március 25.

Az EU vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos hétfőn.

2024. március 25.

Duna House: a tavalyinál 7 százalékkal költöttek többet ingatlanvásárlásra az év elején

Országos átlagban a tavalyinál 7 százalékkal többet, csaknem 43 millió forintot fordítottak otthonteremtésre a vásárlók 2024 elején. Az átlagos négyzetméterárak alapján azonban 30 millió forint is elegendő lehet a vizsgált vármegyeszékhelyeken, akár ház, akár lakás legyen is az ingatlancél – közölte a Duna House ingatlanforgalmazó értékesítési adatai alapján hétfőn.