Mit tegyünk, ha jön az adóellenőr?

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. február 28.
Rovat:

Mivel a NAV évente közel harmincezer ellenőrzést folytat le, ennek során pedig mintegy 500 milliárd forint adóhiányt és majdnem ugyanekkora összegű bírságot szab ki, ezért lényegében bárkit érinthet az adóellenőrzések, adóperek új szabályozása – figyelmeztet közleményében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda, egyúttal tanácsokkal is szolgálva.


Honnan lehet tudni, hogy jön a NAV?

Az eljárás megindításáról a NAV általában előzetesen értesíti az adózót – adja meg rögtön a választ közleményében a a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Ilyenkor a NAV azt is jelzi, hogy milyen dokumentumokat fog kérni, és rendszerint előre egyeztetett időpontban megy a cég székhelyére.Az ellenőrzésre való felkészülés során hasznos leheta kért iratokat szakemberrel előzetesen átnézetni, hogy ne kerüljön a NAV birtokába olyan dokumentum, amit esetleg nincs joga megismerni.

Kivételesen előfordul azonban az is, hogy a NAV egyből a cég székhelyén jelenik meg, elsősorban akkor, ha attól tart, hogy az előzetes értesítés meghiúsítaná az ellenőrzés célját.

Be kell-e engedni a NAV-ot a céghez?

Igen. Az ellenőr beléphet a cég helyiségeibe, megvizsgálhatja az iratokat, bizonylatokat, a könyveléshez használt szoftvereket. A NAV jogosult a cég tevékenységével összefüggő járművek, helyiségek átvizsgálására is, ha megalapozottan feltételezi, hogy valamilyen bizonyítékot a cég elrejtett vagy megsemmisítene.A NAV nyilatkozatot kérhet továbbá a cég alkalmazottjaitól vagy a céggel szerződéses kapcsolatban álló vagy korábban szerződéses kapcsolatban állt személyektől is (pl. volt munkavállalók).

Fontos tudni, hogy a cég képviselője vagy tanácsadójavalamennyi ellenőrzési cselekmény során jelen lehet, ideértve akár az alkalmazottak vagy szerződéses partnerek nyilatkozattételét is. Ilyenkor a képviselő kérdéseket tehet fel vagy észrevételeket tehet a nyilatkozattal vagy annak jegyzőkönyvezett változatával szemben. Ezzel a joggal érdemes élni, mert később a hatóságok már csaka jegyzőkönyvekből dolgoznak, tehát ha például egy nyilatkozatotrosszul jegyzőkönyveztek, azt később szinte lehetetlen korrigálni.

[htmlbox art_tukor]

 

Nem kell viszont beengedni a NAV-ot a magánlakásba. Ez alól kivételt csak az jelent, ha az adózó kifejezetten a lakáshoz kapcsolódó adóteher (pl. bérbeadás utáni adó) miatt ellenőriz a NAV vagy a lakás a cég székhelyeként, telephelyeként gazdasági tevékenység végzésére szolgál.

Kell-e bármit mondani a NAV-nak?

Nem. Az eljárás alá vont cég képviselője (ideérve a hozzátartozókat is)nem köteles nyilatkozni, indokolás nélkül megtagadhatja a nyilatkozattételt vagy a válaszadást. Más személyek viszont csak kivételesen tagadhatják meg a nyilatkozattételt, így például, ha őket titoktartás terheli (pl. ügyvédi titok), vagy ha vallomásukkal saját magukat vagy hozzátartozóikat bűncselekmény elkövetésével vádolnák.

Át kell-e adni a NAV által kért iratokat?

Főszabály szerint igen. Fontos azonban, hogy az átadott iratokról fénymásolatot és tételes(!) listát készítsünk, mert gyakran van vita abból, hogy egy konkrét iratot megkapott-e a NAV.

Az iratátadási kötelezettség alól van pár kivétel. Egyrészt a NAV nem kérhet olyan kimutatást, nyilvántartást, aminek elkészítésére a céget nem kötelezi jogszabály. Így például a NAV kérheti a céget, hogy adja át a számlákat, de nem kérheti, hogy a számlákról valamilyen egyedi kimutatást készítsen a cég, ha ilyet egyébként nem készít.ANAV nem ismerheti meg az ügyvédi titkot képező adatokat sem (ügyvéddel folytatott, ügyvédi titoknak minősülő levelezést, az ügyvéd által védekezés céljából készült iratot stb.), ezek mind visszatarthatók.

Nyilvánvaló kérdés: átadjunk-e bármi olyan dokumentumot, amit a NAV nem kér? Míg ebben a kérdésben mindig érdemes szakértő véleményét kikérni, azt fontos megjegyezni, hogy a NAV elsőfokú határozatát követően az adózó korlátozva van újabb bizonyítékok előterjesztésében. Fontos ezért az adózó álláspontját alátámasztandó dokumentumokat minél előbb átadni, még akkor is, ha azokat a NAV nem kéri.

Mihez van joga az adózónak az ellenőrzés során?

Számos olyan jog illeti meg a céget, amire sokszor nem gondolunk. Mindamellett, hogy az adózó képviselője bármely ellenőrzési cselekménynél jelen lehet, bármikor felvilágosítást is kérhet a NAV-tól az eljárás állásáról vagy betekinthet az iratokba. Ezekből az adózó megtudhatja, hogy milyen irányba folyik az ellenőrzés.

Fontos joga a cégnek, hogy bármikor nyilatkozatot tehet, akkor is, ha korábban megtagadta a nyilatkozattételt. A nyilatkozattételt érdemes lehet kihasználni arra, hogy már az eljárás korai szakaszában nyomatékosan közvetítsük a saját álláspontunkat a NAV felé.

Mikor van vége az ellenőrzésnek?

Az ellenőrzésnek akkor van vége, ha a NAV úgy érzi, kellőképpen feltárta a tényállást. Erretételesen meghatározott határidőn, de minden esetben legfeljebb egy éven belül sort kell keríteni.

Az ellenőrzést követően a NAV jegyzőkönyvben foglalja össze a megállapításait. A jegyzőkönyvben leírják az általuk megállapított tényállást, ennek bizonyítékait, és azt, hogy ha adóhiányt talált a cégnél. Bírságot a NAV csak a határozatban szabhat ki, viszont már a jegyzőkönyvben jelzi, hogy a bírság vonatkozásában milyen enyhítő vagy súlyosító körülményeket tárt fel.Erre szükség szerint az adózónak már az észrevételben reagálnia kell.

Mi az az észrevétel?

Az észrevétel az adózónál az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvre tett ellenkérelem.

Fontos tudni, hogy az új eljárási törvény alapján az észrevétel vált a legfontosabb beadvánnyá, amit egy cég beadhat az ellenőrzés során. Az észrevétel ugyanis az utolsólehetőség, ahol a cég korlátozás nélkül új tényt, körülményt adhat elő. Például, ezen a ponton adhatja még elő, hogy igenis leellenőrizte a számlát kiállító eladó adószámát (ha erre korábban nem hivatkozott), vagy azt, hogy pontosan hogyan hasznosította az ellenőrzött árut. Ha az ilyen nyilatkozatot az észrevételben nem teszi meg a cég, akkor azt később hiába állítja akár a fellebbezésben, akár a bíróság előtt, azt már nem kell figyelembe venni.

Az észrevétel előterjesztésére a jegyzőkönyv átvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésre. Fontos tudni, hogy a határidő ún. jogvesztő, tehát ezt követően akkor sem adható be észrevétel, ha az adózó a késedelmét ki tudná menteni (mert pl. külföldön tartózkodott).

Hogyan megy tovább az eljárás?

A NAV mérlegeli az észrevételben előadottakat és határozatot hoz. Mivel a határozatot ugyanaz a NAV szerv hozza, mint amelyik a jegyzőkönyvet elkészítette, ezért ritka, hogy az adóhatóság a határozatban eltérő következtetésre jut, mint a jegyzőkönyvben.

A NAV határozatával szemben fellebbezni lehet, amit a NAV felettes szerve bírál el. Ha a másodfokú határozat helyben hagyja az elsőfokú határozatot, akkor ez 30 napon elül a bíróságon keresettel támadható.

Mikor kell befizetni az adóhiányt és a bírságot?

Ha adóhiányt állapít meg a NAV, azt a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 15. napig kell megfizetni. A másodfokú határozat kézbesítésére körülbelül az ellenőrzés megkezdését követő 1-1,5 év elteltével lehet számítani, ennyi idő van erre felkészülni.

Abban az esetben, ha a cég nem tudja megfizetni az adóhiányt vagy az adóbírságot, akkor lehetőség van fizetési könnyítést (haladékot vagy részletfizetést) kérni. Fontos, hogy ezt a kérelmet legkésőbb a fizetési határidő leteltét követő 8 napon belül be kell nyújtani, mert ebben az esetben az első fizetési könnyítés iránti kérelem elbírálásáig szünetel a végrehajtás. Ellenkező esetben, ha az adózó nem fizeti be az adótartozást és nem is kér fizetési haladékot, úgy a NAV közvetlenül az adózó számlájáról leemelheti a követelését.

Ha a cég a határozatot bíróságon megtámadja, akkor a keresetben kérhető, hogy a bíróság az ítélet meghozataláig halassza el a fizetési kötelezettséget. Bár nehezen kiszámítható, hogy a bíróság mikor hagyja jóvá ezt a kérelmet, egy kellően alátámasztott kérelemmel itt is lehet időt nyerni, ami lehetővé teszi, hogy a cég felkészüljön a fizetésre.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Az eljárás jellegétől függ, hogy mikor és milyen mértékben javasolt szakemberhez fordulni. Egy egyszerű ellenőrzésnél, ahol a NAV előzetes értesítést küldött, nem feltétlenül szükséges szakember igénybe vétele. Ha viszont a NAV már nyilatkozattételre hívja fel a céget egy konkrét kérdés kapcsán, az rendszerint azt jelzi, hogy az adott ügyben valamilyen problémára bukkant. Ilyenkor már a legelső nyilatkozattétel előtt célszerű szakértővel beszélni.

Hasznos lehet szakember bevonása egy elhúzódó ellenőrzés során, mert az adózói jogok következetes gyakorlása javíthatja az adózó pozícióját. Megakadályozható így például, hogy a NAV olyan iratokhoz férjen hozzá, olyan nyilatkozatokat vagy iratokat szerezzen meg, amihez nem lenne joga.

Mindenképpen indokolt viszont szakember bevonása abban a pillanatban, amikor a NAV olyan jegyzőkönyvet ad ki, amelyben adóhiányt állapít meg. Ha ugyanis a jegyzőkönyvre adott észrevétel nincs alaposan, szakszerűen kidolgozva, azzal az adózó egyes jogaitól és bizonyítéka előterjesztésének a lehetőségétől az eljárás teljes későbbi szakaszára elesik – zárul az ügyvédi iroda közleménye.

Kapcsolódó cikkek:


Az Airbnb igyekszik megfelelni az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak
2018. szeptember 20.

Az Airbnb igyekszik megfelelni az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak

Az Európai Bizottság és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok júliusi felhívását követően a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb elkötelezte magát amellett, hogy módosítja szerződéses feltételeit és az árait átláthatóbban tünteti fel.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései
2018. szeptember 18.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései

A munkáltatók által szervezett rendezvényeken az e cégek által készített és/vagy általuk felhasznált fényképek, videók közzétételére – a tömegfelvételek kivételével – nem kerülhet sor korlátok nélkül; egy alkalmazottat mutató fotó mint személyes adat a Ptk. és a GDPR védelmét is élvezi.

Nagyot változik a szerzői jog szabályozása
2018. szeptember 13.

Nagyot változik a szerzői jog szabályozása

Nagy többséggel megszavazta  szerdán az Európai Parlament plenáris ülése a javaslatot, amelynek első változatát júliusban még elutasították, és amely egyesek szerint a számítógépes világháló cenzúrázásához vezethet.

Önálló törvény született az üzleti titokról
2018. szeptember 6.

Önálló törvény született az üzleti titokról

Eddig a Ptk. és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szabályozta kérdést – e kettős rendszert és a vele járó nehezebb átláthatóságot szüntette meg az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény.