Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Két, különböző profilú, nemzetközi nagyvállalat számolt be a Munkajog.hu-nak arról, hogy az elmúlt években milyen sokat tettek azért, hogy ma már büszke birtokosai lehessenek a „zöld iroda” címnek. Az SAP Hungary Kft. és az Unilever Magyarország Kft. egyaránt „generális” méretű változást vitt végbe ezen a fronton. Akár a „klasszikus” szelektív hulladékgyűjtés, vagy újrapapír használata ebbe a körbe tartozik, de a környezetbarát irodák építése és a vállalaton belüli önkéntesek toborzása és foglalkoztatása egyaránt ugyanazt a célt szolgálja mindkét vállalatnál: élhetőbb jövőt teremteni a gyerekeink számára.
Az utóbbi 5-6 évben szinte trenddé vált az, hogy a nagyvállalatok megpróbálnak sokat tenni a környezet értékeinek a megóvása érdekében. Sokan mondhatják, hogy ma már tőzsdei cégeknél ez elvárás, de azt az örvendetes gyakorlatot is tapasztalhatjuk, hogy egymást túlszárnyalva, szinte versengenek a cégek azon, hogy ki „zöldül” jobban. Egy szoftveripari és egy FMCG – szektorban multinacionális nagyvállalat osztotta meg velünk, hogy milyen áldozatok árán, és milyen úton váltak ők is környezetbaráttá.
A változás ritmusa és az elvárásoknak való megfelelés
„Budapesten jelenleg egy ötszintes irodaház két szintjét béreljük, azaz minden átalakítás egyeztetést igényel, így tavaly az irodánk átépítésének kivitelezése és átfutási ideje meghosszabbodott”- kezdte nyilatkozatát Vince Beáta, az Unilever kommunikációs vezetője. A cég a fenntarthatóságitervének szellemében indított környezetvédelmi, ergonómiai szempontokat is figyelembe vevő irodai beruházásokat. Ezek miatt a kollégáiknak több változással kellett egyszerre szembesülniük, de összességében mindenki gyorsan alkalmazkodott az új környezethez.
Az SAP létesítménygazdálkodási vezetője, Csík Attila szerint ők már régóta, az új irodaház felépítésével párhuzamosan integrálták az irodai működésbe a zöld gondolkodást. „Ez egy olyan folyamat, mely 2005 óta jelen van, és az elmúlt évben, években vált mind hangsúlyosabbá, és gyorsult fel” –állítja Csík Attila. A zölddé válási programjukat mindig olyan elemekkel bővítették az évek során, melyek fenntarthatóak, és elfogadhatók voltak a több mint 500 fős munkatársi kör számára.
A nagy kihívást ennél a vállalatnál a munkatársak motivációjának fenntartása jelentette. Ezért alkalmanként meg kellett újulni, olyan impulzusokat kínálni, mely mutatja, hogy a „zöldülés”, a fenntarthatóság nem egy egyszeri, hanem folyamatos tevékenység, amelyhez mindenki hozzájárulása szükséges.
Az SAP Hungary zöld iroda projektjét összefogó létesítménygazdálkodási csoportnál ma már olyannyira hangsúlyos a feladat, hogy az egyik munkatársuk kifejezetten azzal foglalkozik, hogy összefogja ezeket a tevékenységeket.
Az Unilevernél A „Zöld Iroda” program első évében 10%-os energia- felhasználás-csökkenést tűztek ki célul. Ezzel szemben sokkal jobb eredményt sikerült elérniük csupán azzal, hogy jobban odafigyeltek arra, hol tudnak megtakarítást elérni a folyamataik újragondolásával. Ilyen volt például az újrahasznosítható papír használata is.
Azonban náluk is fogós kérdés volt az, hogy tudják munkatársaikat arra ösztönözni, hogy ők is figyeljenek oda környezetükre. Vince Beáta példaként említette azt, amikor figyelemfelkeltő matricák kerültek ki a kapcsolókhoz: KAPCSOLD LE! KAPCSOLD KI! De ugyanilyen, először furcsa, de hamar megszokható jelenséggé vált az, hogy csökkentették az irodákban a nyomtatók számát, PIN kódos nyomtatást vezettek be, és elektromos kézszárítókat szereltek fel a mosdókban a papír kéztörlők helyett. „Ezek eleinte persze furcsák voltak a kollégák számára, de hamar megszokták az újításokat”- állítja a vezető.
Új időszámítást hozott mindkét cégnél az új rendszer
Négy évvel ezelőtt új időszámítás kezdődött az Unilever életében, amikor is alapjaiban gondolták újra a vállalatműködését, és a környezetvédelem kérdését stratégiai szintre emelték. Az Unilever 2010-ben dolgozta ki fenntarthatósági tervét, amely 60 ambiciózus, határidőhöz kötött, számszerűsített célkitűzést fogalmazott meg.
Ezek a vállalások arra vonatkoznak, hogyan kívánja a vállalat 2020-ig csökkenteni környezetterhelését és növelni a pozitív társadalmi hozzájárulást.
Az Unilever azonban már ezt megelőzően is igyekezett csökkenteni a környezetterhelését. „A logisztikai folyamatok újragondolásával, a gyári beruházások révén nagyon szép eredményeket értünk el”- állítja Vince Beáta. Az egy főre jutó papírfelhasználás 37%-kal volt alacsonyabb, mint 2010-ben, és az üzleti és pénzügyi folyamataink 59%-át teljes egészében elektronikusan végezték.
A budapesti központ átalakítása után szelektív hulladékgyűjtő szigeteket építettek ki. A változásoknak köszönhetően az irodában éves szinten- 2013. első negyedévében- 4 tonnával kevesebb kommunális hulladék keletkezett, a villamosenergia-felhasználás 35%-kal, a gázfelhasználás 50%-kal, az energiafelhasználásból eredő CO2-kibocsátás pedig 42%-kal lett kevesebb három hónap alatt.
Az SAP-nál – Csík Attila szerint- , az újrafelhasznált anyagból készült borítékról, papírlapról, az ezen lévő „Európa Legzöldebb Irodája” díjról láthatja azt a belépő, hogy átgondolt, és hosszú távú erőfeszítéseket tettek , illetve tesznek azért, hogy „bezöldülhessenek”. „Beszállítóink hozzáállásán is lehet érzékelni, hogy az e területen lévő innovációkat helyezik előtérbe ajánlataikban.” Irodatechnikában náluk nem történt váltás, mivel eleve energiatakarékos eszközökkel rendelkeztek, illetve ezekre cserélik le az elhasználódott berendezéseket.
Mindezek mellett folyamatosan építették fel a fenntarthatósági programjukat. A vezető kiemelt belőle pár elemet is: a környezetbarát takarítószerek használatát, a „zöld” beszállítók díjazását, a szén-dioxid és a szemét kibocsátás mérését, elemzését, vagy a hibrid gépjárműveknek az autóflottába emelését. De ugyanilyen fontos volt a zöld tárgyaló létrehozása, a szemetes kukák számának csökkentése, a papírfelhasználás csökkentése is. A cégnél ma már e-bérjegyzéket használnak, és így ez az alkalmazás is papírmentessé vált.
Járulékos haszon: amikor a kollégák is „bezöldülnek”
Az SAP-nál minden szervezeti egység zölddé vált az elmúlt pár évben. Ez nemcsak a munkafolyamatokat jelenti, hanem a kollégák is komoly attitűd-formáláson mentek keresztül. Összességében – Csík Attila szerint-, pozitív fogadtatása volt a zöld iroda programnak. „Kaptunk olyan visszajelzéseket, hogy a kolléga a saját otthona kapcsán is környezettudatosabb lett. „- állítja. A zöld iroda része lett a kerékpáros életmód támogatása is.
A cégnél egyre „trendibbé” válik a biciklizés, a sportos életmód. A sportosabb életforma propagálása eredményes volt, jelentős számú sportversenyen láthatók már a szoftvercég logóját magukon büszkén viselő kollégák.Jó példa erre az is, hogy a Balatont megkerülő versenyen is mind több kerékpáros, és futó állt rajthoz SAP-s mezben. „Ha elfogadjuk azt, hogy a fizikumukkal foglalkozók egészségesebbek, jobb szellemi teljesítményt képesek nyújtani, mint az egyáltalán nem sportolók, akkor hatékonysági aspektusa is volt a zöldítési programnak.”- állítja a létesítménygazdálkodási vezető.
„Számunkra a mai világban a fenntartható növekedés az egyetlen elfogadható üzleti modell. 2010-ben azt a bátor célt tűztük ki magunk elé, hogy megváltoztatjuk vállalatunkat – márkáink, innovációnk, beszerzési forrásaink és gyártásunk megváltoztatása révén.”- foglalta össze a céges politikát Vince Beáta. A munkavállalóik 94%-a egyetértett azzal, hogy ösztönzik őket a környezettudatos magatartásra a munkahelyen is.
A „Zöld Iroda” csapathoz – a szervezők nagy örömére – számos önkéntes csatlakozott, akik az operatív lépések mellett abban is segítettek, hogy a programról a vállalat minden dolgozója értesüljön. A változásokról folyamatosan több csatornán – intraneten, képernyőkről, plakátokról, de kötetlen beszélgetéseken is – értesülnek a vállalat munkatársai az eseményekről. Jelenleg is zajlik egy környezettudásosságra ösztönző játék házon belül.
Érdemes méréssel kezdeni a „zöldülést”
Bizonyára több vállalat gondolkodott már azon, hogy hol érdemes elkezdeni a környezetbarát gazdálkodás felépítését. Vince Beáta úgy látja, hogy „ez nagyon összetett folyamat, amely cég specifikus megközelítést igényel. Hiszen ami az Unilevernél működik nem biztos, hogy máshol is sikeres.” Ami azonban univerzális, az a hitelesség és a számszerűsíthető eredmények megléte.
Csík Attila szerint a „zöldülés” első lépésének a mérésnek kell lennie. Mérni kell a kibocsátást, a környezetterhelést, és részletesen szükséges ismernünk azt, amit változtatni, csökkenteni szeretnénk. A szakember szerint érdemes megismerni a legjobb gyakorlatokat, és jó annak is utánajárni, miképpen lehet azt alkalmazni az egyes helyzetekre.
| Munkajogi kiskönyvtár csomag |
|---|
|
|
A menedzsment részéről egyöntetű támogatásra van szükség, a munkatársaknak pedig azt kell megmutatni, hogy a környezetvédelmi erőfeszítések nem csökkentik a kényelmüket. A szelektív hulladékgyűjtésnek, az elektromos áram központi lekapcsolásának, a perlátorok felszerelésének nem egy hirtelen megjelenő ötletnek kell lennie, hanem be kell vonni a munkavállalókat e tevékenységek tervezésébe, az ezzel kapcsolatos ötletelésbe.
Ezekkel az eszközökkel talán el lehet azt is érni, hogy a sajátjuknak érezzék az egész folyamatot, észrevegyék az értékteremtést mögötte, és nemcsak a „torkukon nyomja le” a menedzsment az új célokat.
