MNB: 2023 a korrekció éve volt a biztosítók, pénztárak, tőkepiaci szereplők számára


A korábbi jelentős eszközleértékelődés után a tavalyi a korrekció éve volt a biztosítóknál, pénztáraknál, valamint a tőkepiacokon, és a háztartások bruttó pénzügyi vagyona is jelentősen emelkedett – mondta Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója.

A jegybank szerdán publikált, a Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentését ismertetve elmondta: a biztosítási szektor díjbevétele tavaly (fióktelepekkel együtt) 6,5 százalékkal, 1647 milliárd forintra nőtt, elsősorban a nem-élet ág – casco, kgfb és a vagyonbiztosítások – díjbevételek közel inflációval azonos, 14,5 százalékos emelkedésének köszönhetően. Az élet-ágban – az egyszeri díjak jelentős visszaesése miatt – 6,3 százalékkal estek a díjbevételek.

A növekedés ellenére a nemzetközi összehasonlításban használatos penetráció – a díjak GDP-hez viszonyított aránya – 2 százalékra csökkent, így tovább távolodott az MNB 3 százalékos célértékétől – tette hozzá.

Nagy Koppány, a biztosítási- és pénztárfelügyeleti igazgatóság igazgatója elmondta: a biztosítási pótadó hatása miatt tovább csökkent a biztosítók adózott eredménye. Sajáttőke-arányos nyereségük a 2022-es 9,5 százalékról 5,4 százalékra esett, a szektor tőkemegfelelési mutatója viszont a 2022-es 172 százalékról a szabályozói szint közel duplájára, 195 százalékra nőtt.

Jelentősen nőtt a szektor befektetéseinek értéke, amelyek 79 százaléka hazai eszközökben, elsősorban magyar állampapírban van – mondta.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon tavaly az emelkedő kötvény, állampapír és részvénypiaci hozamok miatt 1939 milliárd forintra nőtt a 2022-es 1596 milliárd forint után, ennek 47 százaléka állampapírban, 16 százaléka külföldi befektetési alapban, 9 százaléka hazai vállalati kötvényben és 8 százaléka hazai részvényben volt.

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az egyéni befizetéseknek köszönhetően csúcsot ért el a befizetések értéke, amit az adójóváírások is segítettek, ugyanakkor folyamatosan csökken és öregedik a tagság.   Nagy Koppány megjegyezte: a pénztáraknak nem sikerült a fiatalabb generációt megszólítani, sem aktivizálni a passzív tagokat. Az MNB szerint a hosszútávú működés fenntartásához alapvető és átfogó reformra van szükség és ki kellene szélesíteni a befizetői kört, a munkáltatók nagyobb szerepvállalásával – mondta.

A nyugdíjpénztárak 2023-ban kimagasló, 21 százalékos hozamot értek el az előző évi mintegy 7 százalékos veszteség után. Tizenöt éves távlatban a 6,99 százalékos éves nominális kamat 2,33 százalékos éves reálkamatot (infláció feletti kamat) jelentett a tagoknak – ismertette az adatokat. Tavaly a nyugdíjpénztárak működési eredménye is pozitívba fordult, mindkét önkéntes pénztári ág jelentősen növelte működési tartalékszintjét – mondta.

Az egészség- és önsegélyező pénztárak tagsága folyamatosan nő, számuk elérte az 1,12 milliót, meghaladva az önkéntes nyugdíjpénztártagok 1,07 milliós számát.

A tőkepiaci folyamatokra kitérve Bakos Péter főosztályvezető elmondta: négy évi növekedés után a Budapesti Értéktőzsde forgalma csökkent, ugyanakkor a BUX index 38 százalékos emelkedésének köszönhetően a BÉT-en forgó részvények piaci kapitalizációja az év végére megközelítette a 14 900 milliárd forintot.

A befektetési alapkezelők által kezelt vagyon 47,5 százalékos bővüléssel új csúcsra, 19 401 milliárd forintra emelkedett. A befektetési alapok nettó eszközértéke is rekordot döntött, 14 632 milliárd forintos értéke 48,2 százalékkal haladja meg a 2022. évit, amit főként a pénzpiaci és a rövid kötvényalapok hozamemelkedése, illetve a befizetések növekedése magyarázott. Ezzel összhangban a befektetési alapkezelők összesített adózott eredménye több mint 50 százalékkal 63,3 milliárdra forintot bővült – tette hozzá.

A korábbi stagnálás után növekedésnek indult a befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélértékpapírok állománya és a vezetett számlák száma is. Az előbbi közel 30 százalékkal 62 654 milliárd forintra, utóbbi 1,932 millióról 2,087 millióra nőtt – ismertette a főosztályvezető.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 11.

Várható-e fordulat 2024-ben a cégvezetéstől eltiltott személyek számában?

A tavalyi és az idei kényszertörlési eljárások meghatározóak lesznek idén a számok alakulásában. Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, de 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutat az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben.

2024. július 10.

Megjelentek a nyári extra adóváltozások – tette közzé a Magyar Közlöny

A Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent 74. számában három kormányrendelet került kihirdetésre, amelyek az adózás rendjét, a szociális hozzájárulási adót, valamint az extraprofitadókat illetően vezetnek be változásokat, illetve újabb adókötelezettségeket. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben összefoglalják a három rendeletben bevezetett legfontosabb szabályokat és segítséget nyújtanak a rendeletek értelmezésében.