Műemléki védettség megszüntetése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vajon lehetséges-e a műemléki védettség megszüntetése az ingatlanon? A válasz: igen – bár szakértő hiányában az eljárás rengeteg részletszabálya között könnyen elveszhetünk.

Legelőször is érdemes tisztáznunk a legfontosabb fogalmakat ahhoz, hogy megértsük a műemléki védettségi jogi jellegét. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (örökségvédelmi törvény) a kulturális örökség elemei között említi a régészeti örökséget, a hadtörténeti örökség régészeti módszerekkel kutatható elemeit, a műemléki értékeket, a nemzeti emlékhelyet, a kiemelt nemzeti emlékhelyet és annak településkép-védelmi környezetét, valamint a kulturális javakat.

Műemléki érték – a törvényi fogalom szerint – minden olyan építmény, történeti kert, történeti temetkezési hely, vagy sajátos terület, valamint ezek maradványa, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a magyar nemzet vagy más közösség hovatartozás-tudata szempontjából országos jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék alkotórészeivel, tartozékaival és beépített berendezési tárgyaival együtt.

A műemlék olyan nyilvántartott műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak. Azt, hogy melyik ingatlan minősül műemléknek, miniszteri rendelet állapítja meg. Műemléknek minősülő ingatlan esetében, amellett, hogy a magyar államot, illetve az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg, számos egyéb építésügyi hatósági előírásnak is meg kell felelnie, ezért érdemes áttekintenünk a védettség megszüntetésének törvényi feltételeit és módját.

Az örökségvédelmi törvény taxatív felsorolása alapján a védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha:

– a védett műemléki érték megsemmisült, vagy

– a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, vagy

– a szakmai ismérveknek nem felel meg, vagy

– a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg, vagy

– áthelyezése vagy telekalakítása következtében az adott telken a védett érték nem található meg.

Az egyes feltételek közötti elhatárolás nehézséget okozhat a laikus ingatlantulajdonosnak, illetve a feltételnek történő megfelelőség a legtöbb esetben szakkérdés.

A műemléki védettség megszüntetésére vonatkozó eljárás indulhat hivatalból, illetve jogszabályban meghatározott módon kezdeményezhető. Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy a fentiekben foglalt felsorolás alapján ingatlanunk vonatkozásában már nem indokolt a műemléki védettség fenntartása, akkor írásbeli kérelemmel fordulhatunk a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztályához.

A kérelem kötelező tartalmi elemeit a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásának és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 13/2015. (III. 11.) MvM rendelet tartalmazza.

Amennyiben kérelmünk alapjaként azt jelöltük meg, hogy a műemléki érték a szakmai ismérveknek, vagy a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg, értékvizsgálat elvégzését rendeli el a hatóság. Ebben az esetben szakértőt rendelnek ki, aki helyszíni szemle után értékvizsgálati dokumentációt (szakértői véleményt) készít.

A hatóság az értékvizsgálati dokumentáció alapján határozatot hoz arról, hogy a nyilvántartásból való törlést elrendeli, vagy megtagadja azt. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban jogszabálysértés esetén a határozat közlésétől számított 30 napon belül keresettel fordulhatunk az illetékes bírósághoz.

Ha a hatóság megállapítja, hogy a védett műemléki érték megsemmisült, értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, vagy netán a valóságban már nem azon az ingatlanon található, ahol korábban, akkor a jogszabályban meghatározott módon törölni köteles a nyilvántartásból.

Ha valakinek műemlékvédelemmel kapcsolatos kérdése merül fel, mindenképpen javasolt előzetesen jogi szakértővel konzultálnia, tekintettel arra, hogy az eljárás rengeteg részletszabálya között könnyen elveszhetünk. Az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőihez bizalommal fordulhat ilyen eljárással kapcsolatban felmerült kérdéssel is.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Jean Kornél partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


Jogi és etikai iránymutatást nyújt gyermekinfluencerek témájában az MPRSZ
2020. június 5.

A Magyar Public Relations Szövetség ajánlást készített, amellyel szakmai párbeszédet kezdeményez Gyereknap alkalmából. A kezdeményezés célja, hogy a tiszta szabályozás és az etikai kérdések mellett tartalmi kérdésekre is felhívja a figyelmet és ajánlást tegyen a márkák számára.

A munkahelyek újraindításakor az adatvédelemre is figyelni kell
2020. június 2.

A munkahelyek újraindításakor az adatvédelemre is figyelni kell

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos védelmi intézkedések enyhítésével párhuzamosan a cégek és üzletek az újranyitást tervezik, vagy már meg is kezdték. Az újranyitással járó adatvédelmi kötelezettségekre a Baker & McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda hívja fel a figyelmet.

Az áfa változásának hatása a szerződés teljesítésére
2020. május 28.

Az áfa változásának hatása a szerződés teljesítésére

A bírói gyakorlat alapján az áfa utólagos jogszabályváltozás következtében történő csökkenése miatt bírói szerződésmódosításnak nincs helye és jogalap nélküli gazdagodás címén sem lehet igényt érvényesíteni (BH2020. 39.).

A nyertes ajánlattevő is bírságolható
2020. május 21.

A nyertes ajánlattevő is bírságolható

Az EUB döntése értelmében az uniós jog elveinek megfelelően a közbeszerzési ajánlattevőre is kiszabható bírság a közbeszerzési szerződés jogellenes módosítása esetén.