Műemléki védettség megszüntetése

Vajon lehetséges-e a műemléki védettség megszüntetése az ingatlanon? A válasz: igen – bár szakértő hiányában az eljárás rengeteg részletszabálya között könnyen elveszhetünk.

Legelőször is érdemes tisztáznunk a legfontosabb fogalmakat ahhoz, hogy megértsük a műemléki védettségi jogi jellegét. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (örökségvédelmi törvény) a kulturális örökség elemei között említi a régészeti örökséget, a hadtörténeti örökség régészeti módszerekkel kutatható elemeit, a műemléki értékeket, a nemzeti emlékhelyet, a kiemelt nemzeti emlékhelyet és annak településkép-védelmi környezetét, valamint a kulturális javakat.

Műemléki érték – a törvényi fogalom szerint – minden olyan építmény, történeti kert, történeti temetkezési hely, vagy sajátos terület, valamint ezek maradványa, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a magyar nemzet vagy más közösség hovatartozás-tudata szempontjából országos jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék alkotórészeivel, tartozékaival és beépített berendezési tárgyaival együtt.

A műemlék olyan nyilvántartott műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak. Azt, hogy melyik ingatlan minősül műemléknek, miniszteri rendelet állapítja meg. Műemléknek minősülő ingatlan esetében, amellett, hogy a magyar államot, illetve az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg, számos egyéb építésügyi hatósági előírásnak is meg kell felelnie, ezért érdemes áttekintenünk a védettség megszüntetésének törvényi feltételeit és módját.

Az örökségvédelmi törvény taxatív felsorolása alapján a védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha:

– a védett műemléki érték megsemmisült, vagy

– a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, vagy

– a szakmai ismérveknek nem felel meg, vagy

– a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg, vagy

– áthelyezése vagy telekalakítása következtében az adott telken a védett érték nem található meg.

Az egyes feltételek közötti elhatárolás nehézséget okozhat a laikus ingatlantulajdonosnak, illetve a feltételnek történő megfelelőség a legtöbb esetben szakkérdés.

A műemléki védettség megszüntetésére vonatkozó eljárás indulhat hivatalból, illetve jogszabályban meghatározott módon kezdeményezhető. Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy a fentiekben foglalt felsorolás alapján ingatlanunk vonatkozásában már nem indokolt a műemléki védettség fenntartása, akkor írásbeli kérelemmel fordulhatunk a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztályához.

A kérelem kötelező tartalmi elemeit a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásának és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 13/2015. (III. 11.) MvM rendelet tartalmazza.

Amennyiben kérelmünk alapjaként azt jelöltük meg, hogy a műemléki érték a szakmai ismérveknek, vagy a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg, értékvizsgálat elvégzését rendeli el a hatóság. Ebben az esetben szakértőt rendelnek ki, aki helyszíni szemle után értékvizsgálati dokumentációt (szakértői véleményt) készít.

A hatóság az értékvizsgálati dokumentáció alapján határozatot hoz arról, hogy a nyilvántartásból való törlést elrendeli, vagy megtagadja azt. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban jogszabálysértés esetén a határozat közlésétől számított 30 napon belül keresettel fordulhatunk az illetékes bírósághoz.

Ha a hatóság megállapítja, hogy a védett műemléki érték megsemmisült, értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, vagy netán a valóságban már nem azon az ingatlanon található, ahol korábban, akkor a jogszabályban meghatározott módon törölni köteles a nyilvántartásból.

Ha valakinek műemlékvédelemmel kapcsolatos kérdése merül fel, mindenképpen javasolt előzetesen jogi szakértővel konzultálnia, tekintettel arra, hogy az eljárás rengeteg részletszabálya között könnyen elveszhetünk. Az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőihez bizalommal fordulhat ilyen eljárással kapcsolatban felmerült kérdéssel is.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Jean Kornél partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


A munkaerő-kölcsönzés adózási veszélyei
2019. augusztus 13.

A munkaerő-kölcsönzés adózási veszélyei

A munkaerőhiány kezelésére gyakori megoldás, hogy egy vállalkozás munkaerőt biztosít egy másik részére. Nem árt azonban résen lenni az ilyen megállapodásoknál: a körülményektől függően ugyanis a NAV átminősítheti ezeket a szerződéseket, ami komoly adózási kiadásokkal járhat.

Kockázatokat hordozhat a cégkapu használata
2019. augusztus 8.

Hiába előzte meg egyéves tesztidőszak a Cégkapu bevezetését, több cég nem készült fel kellő körültekintéssel a használatára, ami jelentős kockázatot jelenthet számukra.

Állami tulajdonú termőföld vásárlása
2019. augusztus 8.

Állami tulajdonú termőföld vásárlása

Az Országgyűlés az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű gazdálkodás és a földbirtok-politikai céloknak megfelelő gazdálkodás előmozdítása érdekében létrehozta a Nemzeti Földalapot. Utóbbi a kincstári vagyon része, azaz a kizárólagos állami tulajdonban lévő vagyonelemek közé tartozik.