Munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránti per

Szerző: dr. Pintér Miriam
Dátum: 2018. április 4.
Rovat:

2018. január 1-jén lépett hatályba az új polgári perrendtartásról szóló törvény. Míg a korábbi kódex szerint a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránti per a polgári perek általános és a munkaügyi perek különös szabályai szerint folyt le, addig az új törvény a munkaügyi perek szabályaihoz képest is állapít meg különös, csak e perek során érvényesülő rendelkezéseket.


Tekintettel arra, hogy az új polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) a hatályba lépését követően indult perekre nézve alkalmazandó, és a 2017-ben, illetve azt megelőzően indult perekre továbbra is a korábbi, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak, a két törvényt a közeljövőben még párhuzamosan alkalmazzák majd. A 2018. január 1-jén már folyamatban lévő, a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránti perekben tehát az új különös szabályok még nem érvényesülnek.

Ha a felperes munkavállaló munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránti per megindítását tervezi, már a kereset megírása során figyelemmel kell lennie e pertípus különös szabályaira, hiszen az ilyen perek megindítására irányuló keresetlevélnek az egyébként kötelező elemeken túl további adatokat is tartalmaznia kell. Ha a felperes munkavállaló kártérítési igényt érvényesítene, hogy korábbi munkáltatója a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 82. § (1) bekezdése szerint megtérítse az ő elmaradt munkabérét, a bíróságnak benyújtott keresetlevelében az egyébként kötelező tartalmi elemeken túl (az új Pp. 170. § tartalmazza ezek felsorolását) fel kell tüntetnie az elmaradt jövedelem egyes tételeit jogcímenként, valamint e tételekhez rendelve követelésének egyes elemeit összegszerűen is meg kell határoznia. A keresetlevélben mindenképpen fel kell tüntetni továbbá a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét [új Pp. 521. § (1) bek.].

Keresetváltoztatásába a munkavállaló csak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően keletkezett kárát jogosult belefoglalni, azoknak a károknak a keresetbe foglalására nem kerülhet sor, melyek a perfelvételt megelőzően keletkeztek és azokat a felperes valamely oknál fogva korábban nem érvényesítette

Fontos, hogy a felperes keresetét megfelelő tartalommal nyújtsa be a bírósághoz, hiszen bármely kötelező tartalmi elem hiánya esetén a felperes keresetét a bíróság visszautasítja [új Pp. 176. § (1) bek. j) pont]. Ebben az esetben a felperes úgy tudja hibáját orvosolni és a keresetlevél előterjesztésének joghatásait fenntartani, ha keresetét az ügy előzményeire hivatkozással a visszautasító végzés jogerőre emelkedését követő 30 nap alatt szabályszerűen, a megfelelő tartalommal újra előterjeszti. A kereset újbóli előterjesztése során a korábban már becsatolt mellékleteket a felperesnek nem szükséges újra csatolnia [új Pp. 178. § (1) bekezdés].

A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránti perekben a felperes egyik jellemzően előforduló követelése az elmaradt munkabérének megtérítése iránti igény. Ez az igény azonban a perindítást, illetve perfelvételt követően is fennáll, az elmaradt munkabér összege az idő előrehaladtával egyre nő. A munkavállaló felperes a keresetlevél beadásakor még nem tudhatja, mikor ér véget a per, mikor talál új, a korábbinak megfelelő, vagy annál magasabb munkabért ígérő munkahelyet stb., ezért elmaradt munkabérének összegét a kereset beadáskor nem tudja pontosan meghatározni. A törvényalkotó e speciális helyzetet figyelembe véve alkotta meg az alábbi, a keresetváltoztatás bírásághoz kötöttsége alól kivételt engedő szabályt. Eszerint azokban az esetekben, amikor a munkavállaló a neki a munkáltató által a munkaviszony jogellenes megszüntetésével okozott károk megtérítését, elmaradt munkabérének, egyéb járandóságainak, illetve ezeket meghaladó kárának megtérítését kéri, a perfelvételi eljárást lezáró végzés meghozatalát követően is terjeszthet elő keresetváltoztatás iránti kérelmet.

[htmlbox pp_termekek]

Keresetváltoztatásába a munkavállaló ugyanakkor csak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően keletkezett kárát jogosult belefoglalni, azoknak a károknak a keresetbe foglalására e szabály alapján nem kerülhet sor, melyek a perfelvételt megelőzően keletkeztek és azokat a felperes valamely oknál fogva korábban nem érvényesítette. A keresetváltoztatás iránti kérelem előterjesztésének határideje a követelés esedékességétől számított 30 nap. Ha az adott követelés csupán az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően vált esedékessé, keresetváltoztatás a fellebbezésben kérhető, ha pedig a fellebbezés előterjesztését követően válik esedékessé egy követelés, akkor arra nézve keresetváltoztatás az esedékességtől számított 15 napon belül indítványozható [új Pp. 521. § (2) bekezdés]. E keresetváltoztatásokra nézve a bíróság az általános szabályoktól eltérően nem szab ki pénzbírságot [új Pp. 219. § (2) bekezdés]. Ha a bíróság a felperes munkavállaló keresetváltoztatás iránti kérelmének helyt ad, azaz a keresetváltoztatást engedélyezi, a fél a követeléshez kapcsolódóan utólagos bizonyítással is élhet [új Pp. 521. § (3) bek.].

Kapcsolódó cikkek:


A Brexit hatása az adatkezelésre
2019. március 20.

Számos szektorban kell a Brexitet követő időszakkal kapcsolatos nyitott kérdésekre választ találni, az adatvédelem területén is.

A minőségi cserére alapított felmondás
2019. március 20.

A minőségi cserére alapított felmondás

A minőségi cserével indokolt felmondás jogszerűségéhez a munkáltatónak egy tisztán a működésével vagy éppenséggel a munkavállaló képességével összefüggő indokhoz képest több körülményt kell tudni bizonyítania egy esetleges munkaügyi perben.

Új internetes felületet vitarendezési ügyek intézésének megkönnyítésére
2019. március 19.

Új internetes felületet vitarendezési ügyek intézésének megkönnyítésére

Az Európai Bizottság új online felületet tett elérhetővé, amely a társaságok és jogi képviselőik számára megkönnyíti, hogy kartellügyekkel kapcsolatos engedékenységi és vitarendezési eljárások és nem kartellügyekben folytatott együttműködés keretében nyilatkozatokat és dokumentumokat nyújtsanak be.