Nem is olyan ijesztő – közérthetően a KHR-ről

Szerző: Ecovis Hungary Legal
Dátum: 2018. május 31.
Címkék: , , , ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A központi hitelinformációs rendszer (röviden „KHR”) a hazai pénzügyi szolgáltatást nyújtó intézmények által közösen fenntartott információs rendszer és adatbázis.


A központi hitelinformációs rendszer (röviden: KHR) egy pozitív adóslista, amely a hitel és hitel jellegű szerződéseket tartja nyilván, mind magánszemélyek, mind pedig cégek vonatkozásában és ezen túlmenően kezeli a szerződésekhez tartózó események, fizetési késedelmek, mulasztások, csalások, visszaélések adatait is.

A KHR a korábban BAR-lista néven köztudatba került nyilvántartás jogutódja. Fontos különbség, hogy a BAR egy negatív listás adósnyilvántartás volt, így csak azoknak az adósoknak az adatait kezelte, amelyek hitelszerződéseik visszafizetése kapcsán már mulasztásba estek. Ezzel szemben a KHR nem csak fizetési késedelmek nyilvántartását szolgálja, így a KHR „listára kerülni” már nem negatív jelző.

A fontos eleme továbbra is a KHR rendszerbnek a hitelekkel kapcsolatosan bejegyezhető bejegyezhető negatív tények:

  • fizetési késedelem (90 napot meghaladóan fennálló a minimálbér összegét meghaladó tartozás);
  • valótlan adatközlés vagy
  • hamis vagy hamisított okirat felhasználása a szerződés megkötése során.

A KHR-be történő adatbejelentés kötelező a pénzügyi intézmények részére, kötelesek minden olyan adatot bejelenteni a KHR nyilvántartást vezető BÉSZ Zrt. részére, amelyre a törvény kiterjed.

Az ügyfélnek a szerződés megkötésekor nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárul-e az adatainak az átadásához (ez az ún. „átadhatósági ügyfélnyilatkozat”).

Ez átadás nem a KHR rendszer részére történő átadásra vonatkozik, hanem arra, hogy a KHR rendszerből az adati más pénzügyi vállalkozások részére átadható-e.

Ez az átadhatósági ügyfélnyilatkozat, a KHR-ben tárolt minden hitelszerződés pozitív hiteladatára egyszerre vonatkozik. Pozitív hiteladatként szerepel a nyilvántartásban például az, hogy az ügyfél rendelkezik korábbi hitellel és azt késedelem nélkül fizeti vissza.

A nyilatkozat viszont nem vonatkozik a negatív eseményekre, adatokra, melyeket a pénzügyi vállalkozások korlátozás nélkül megismerhetnek az ügyfélről.

Amennyiben az ügyfél megtiltja pozitív hiteladatainak megismerhetőségét, akkor ezt a tényt a KHR rögzíti és az ügyfélről szolgáltatott személy hiteljelentés a tiltás tényét tartalmazza.

A hozzájárulás megtagadásával az ügyfél a saját pozitív hitelmúltját titkolhatja csak el, ami elősegítené a kedvező feltételű hitelhez jutását, míg a hitelhez jutást akadályozó, a feltételeket rontó, negatív információk mindig elérhetőek a KHR-ben minden pénzügyi vállalkozás számára.

Az adatok életútjával összefüggésben általános szabály, hogy a fennálló, aktív szerződés és eseményadatok folyamatosan látszanak a rendszerben, a megszűnt, passzív adatok pedig, a lezárás állapotának megfelelően még öt évig. A referenciaadatokat az elévülésüket követően a KHR automatikusan törli.

Az általános szabály alól van azonban kivétel:

Természetes személy hitele kapcsán létrejött mulasztás esemény adatai, ha a mulasztás, teljesítéssel rendeződik, akkor a mulasztás megszűnését követő egy év elteltével, ha más módon szűnik meg, akkor a megszűnést követő öt év elteltével, abban az esetben, ha egyáltalán nem rendeződik, akkor a mulasztás bekövetkezését követő tíz év elteltével törlődik.

Természetes személy által kötött hitelszerződés adatait, amennyiben mulasztás esemény nem tartozik hozzá és nem rendelkezik adatkezelési ügyfélnyilatkozattal sem, akkor a szerződés megszűnésével együtt a KHR automatikusan törli.

Amennyiben a szerződéshez tartozik mulasztás, de a szerződés már megszűnt, akkor a szerződés adatait a KHR a mulasztás törlésével egy időben törli.

Amennyiben a szerződéshez tartozik az ügyfél által tett adatkezelési ügyfélnyilatkozat, akkor a szerződés a megszűnését követő öt év elteltével kerül törlésre.

Az ügyfél az adatkezelési ügyfélnyilatkozatát bármikor visszavonhatja és ebben az esetben, ha a szerződés, valamint az esetleges mulasztás is már megszűnt, az adatok azonnal törlődnek.

A KHR-ben tárolt referenciaadatok helytelensége, vagy az adatkezelés jogellenessége esetén a jogszabály alapján kétlépcsős jogorvoslati rendszer áll az ügyfelek rendelkezésre.

A nyilvántartott személy kifogást emelhet referenciaadatainak KHR rendszerben kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését.

A kifogást írásban kell benyújtani vagy BÉSZ Zrt.-nél, vagy pedig a pénzügyi intézménynél.

A kifogást annak kézhezvételét követő öt munkanapon belül ki kell vizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a kérelmezőt írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő két munkanapon belül tájékoztatni.

Ha a kifogásnak helyt adnak, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül át kell adni a BÉSZ Zrt. részére az adat helyesbítésére vagy törölésére vonatkozó kérelmet – a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett – a BÉSZ Zrt. pedig a változást két munkanapon belül köteles átvezetni.

A nyilvántartott személy adatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetve azok helyesbítése vagy törlése céljából a pénzügyi intézmény és a BÉSZ ZRT: ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a kifogást elbíráló tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott személy lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz kell benyújtani.

A peres eljárásban a pénzügyi intézményt, illetve a BÉSZ Zrt.-t terheli annak bizonyítása, hogy az adatok átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének a jogszabályban meghatározott feltételei fennálltak.

A cikk szerzője dr. Jean Kornél, az Ecovis Hungary Legal irodavezető-helyettese, partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


Elektronikus hírközlő eszközök a cégek életében
2019. december 12.

Elektronikus hírközlő eszközök a cégek életében

A társasági jog nyitott az információs társadalom vívmányainak befogadására, ám a jogszabályi kereteket az érintetteknek kell megtölteniük tartalommal, az ő érdekük, hogy az ezekben rejlő lehetőségeket kihasználják.

Mi ellen véd a betegség? – avagy a keresőképtelen elbocsátása
2019. december 4.

Mi ellen véd a betegség? – avagy a keresőképtelen elbocsátása

Jóllehet évek óta nincs hatályban az a szabály, hogy a munkavállalónak nem lehet felmondani keresőképtelensége idején, ma is számos bizonytalanság látszik a gyakorlatban azzal, hogy a munkaviszony megszüntethetőségét hogyan befolyásolja a munkavállaló betegsége. Cikkünkben igyekszünk pontos iránymutatást adni e kérdésben, kitérve arra is, milyen esetben kerülhet veszélybe a megromlott egészségi állapotú dolgozó munkaviszonya.