Nem javult a cégek munkaügyi fegyelme


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaügyi vizsgálatok 70-80, a munkavédelmi vizsgálatok több mint fele végződik szabálytalanság megállapításával – adta hírül a feketelista.hu.


Tavaly összesen 3551 esetben kellett kiszabni munkaügyi bírságot, ami 22,5 százalékos éves növekedést jelent – közölte lapunkkal a feketelista.hu. Az idei év viszont biztatóan indult: az első negyedévben 308 esetben hozott a munkaügyi hatóság elmarasztaló határozatot, egy évvel korábban ez a szám 733 volt.

Munkaügyi vizsgálatok: 70-80 százalék bukás

A folyamatos és rendszeres ellenőrzések mellett három kiemelt munkaügyi vizsgálatot rendelt el a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) az elmúlt esztendőben. Az első kiemelt vizsgálat a szolgáltatói tevékenységet végző cégek jogszerű munkaügyi működésére irányult, amelyben a szolgáltatók 74 százalékánál állapítottak meg szabálytalanságot. Az ellenőrzött 925 munkáltató a legtöbb esetben figyelmeztetéssel megúszta, ám közülük százat munkaügyi bírsággal sújtott a hatóság – tájékoztat a feketelista.hu portál.

A második kiemelt vizsgálat a bejelentés nélküli foglalkoztatás ellenőrzésére irányult, 798 cégre terjedt ki, és ennek során is a cégek 74 százalékánál szembesültek különböző szabálytalanságokkal az ellenőrök. E körben a jogsértések 43 százalékát feketefoglalkoztatással követték el, ami miatt közel 300 vállalkozást kellett megbírságolni.

A harmadik kiemelt vizsgálat a munka- és a pihenőidő szabályainak betartására vonatkozott, döntően a kereskedelmi és vagyonvédelmi ágazatokra terjedt ki, ahol összesen 811 céget vontak ellenőrzés alá, és 85 százalékuknál állapítottak meg szabálytalanságokat; közülük 137-et bírságoltak meg. Tipikusan: hamis munkaidő-nyilvántartás vagy a nyilvántartás hiánya miatt.

Munkajogi szabályok bérszámfejtőknek

Bizonytalan a munkabér-szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadónknak, dr. Pál Lajos ügyvédnek – jöjjön el 2014. május 15-én szakmai konferenciánkra

Ízelítő a tematikából:

  • A munkabér elemei (alapbér, bérpótlék, teljesítménybér, ösztönzés)
  • Díjazás munkavégzés hiányában (állásidő, a távolléti díj számítása)
  • Rendkívüli munkaidő díjazása
  • Munkaszüneti nap és díjazás   

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Munkavédelmi vizsgálatok: több mint fele bukás

Öt témakörben tartottak az elmúlt évben hosszabb – általában két hónapra kiterjedő –munkavédelmi kiemelt vizsgálatot a kormányhivatalok munkavédelmi felügyelői.

A biológiai tényezők kockázatát 767 cégnél ellenőrizték több mint 25 ezer munkavállalóra kiterjedően. A cégek 82 százalékánál állapítottak meg olyan szabálytalanságokat, amelyek 7852 dolgozóra jelentettek veszélyforrást. Különösen hiányosnak találták a hatékony egyéni védőeszközökkel való ellátást. Nem véletlen, hogy az ellenőrök 703 határozatot hoztak a hiányosságok megszüntetésére és 46 esetben megtiltották a foglalkoztatást is. Az emelőgépek üzemeltetésének biztonságáról 1312 cégnél igyekeztek meggyőződni a munkavédelmi ellenőrök. Kiderült: a gépek 54 százaléka nem felel meg a biztonsági előírásoknak, és magas az emelőgépeket szabálytalanul kezelők száma is. A villamosság biztonságának kiemelt vizsgálata megállapította: az e körben foglalkoztatott szakemberek 95 százaléka rendelkezik a megfelelő végzettséggel és átesett az előírt orvosi alkalmassági vizsgán, mégis sok a szabálytalanság, amelyek miatt 423 felfüggesztő határozatot kellett hozni. A bányászati munkahelyek egészségügyi kiemelt vizsgálata szerint az ellenőrzött munkahelyek mintegy 40 százalékánál nem veszik maradéktalanul figyelembe a törvényi előírásokat, ám összességében „a bányászati munkahelyeken a munka-egészségügyi helyzet viszonylag jónak mondható”. Ezzel magyarázható, hogy felfüggesztési határozat meghozatala egyetlen esetben sem volt indokolt. A hőségriasztásra vonatkozó célellenőrzés 335 munkáltatóra terjedt ki, és az ellenőrök meggyőződtek róla, hogy a munkahelyek túlnyomó többségében betartják a legfontosabb munkavédelmi előírásokat.

Munkajogi kiskönyvtár 3. rész: A munka díjazása

Közérthető példákon keresztül ismertetjük a munkabér elszámolásának, kifizetésének szabályait és részletesen bemutatjuk a távolléti díj számítását. Nem hiányozhat egyetlen számfejtéssel foglalkozó, vagy személyügyi szakember polcáról sem! Bővebb információk és megrendelés

Lapozzon bele a kiadványba >>>

A büntetettek területi megoszlása

A munkaügyi szabálysértők közel harmada a fővárosból kerül ki. A feketelista.hu területi kimutatásában a megyéket egyértelműen Pest megye „vezeti”, ahol 433 céget kellett felelősségre vonni, és kiemelkedően (330 elmarasztalással) szerepel Borsod-Abaúj-Zemplén megye is. A legkevesebb munkaügyi elmarasztalást (55-55 esetben) Békés és Csongrád megyében „osztották” ki az ellenőrök.

Figyelemre méltó, hogy a jelentős gazdasági súllyal rendelkező Győr-Moson-Sopron megyében mindössze 58 alkalommal kellett ehhez az eszközhöz nyúlniuk. A vidéki városok közül a legtöbb céget Miskolcon (102), Pécsett (80) és Debrecenben (75) sújtottak munkaügyi bírsággal, Szegeden viszont csak 29 esetben kellett ily módon szankcionálni. A bírságok összegét tekintve a vidéki cégek vannak túlsúlyban.

A legnagyobb összegű pénzbírságot (10 millió forint) a székesfehérvári Visteon Hungary Termelő és Értékesítő Kft.-re szabták ki. A miskolci Gépépszer Fémszerkezetgyártó és Szerelő Kft.-nek 8,19 millió forint, a kecskeméti Kész Ipari Gyártó Kft.-nek pedig 4,725 millió forint bírságot kell fizetnie a munkaügyi szabályok megsértéséért.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Jogi tudatosság a profit érdekében

Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.

2024. április 15.

Felszámolná a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.